Értékkutatás Hajdúszoboszlón és Körösréven
EGYÜTTMŰKÖDÉS
Helyi értékek kutatása, publikálása, kiállítása és a Körösrévi Értéktár létrehozása valósul meg abból a támogatásból, melyet Hajdúszoboszló Város Önkormányzata nyert a hungarikum pályázaton.
| Magyar Múzeumok Online |
2016-02-19 09:27 |
A Földművelésügyi Minisztérium által kiírt pályázat olyan határon átívelő együttműködések létrehozására irányult, melyek célja a hazai értékgyűjtés jó módszertani gyakorlatainak a határon túli magyarok lakta településekkel való megismertetése. Hajdúszoboszlón a helyi Bocskai István Múzeum koordinálásával 2015-ben kezdődött interdiszciplináris kutatómunka a helyi értékek feltárására, melybe sikerült bevonni a Debreceni Egyetem és számos közgyűjtemény tudományos kutatóit.
Hajdúszoboszló a helyi értékek tudományos feldolgozásának és az eredmények közérthető bemutatásának módszereit most Körösrévvel oszthatja meg a 2.800.000 forint értékű pályázati támogatásnak köszönhetően. A két település együttműködése nem újkeletű, hisz a közigazgatás, a turisztika, és a gazdaság terén már évek óta közös projekteken dolgoznak a helyi önkormányzatok, melyek 2013-ban például 550.000 euróból korszerűsítették turisztikai infrastruktúrájukat. E sokszínű partnerséget most újabb színnel gazdagítja a helyi értékek, főként a kulturális örökség kutatására irányuló szakmai együttműködés, amely két kulturális szervezet, a Bocskai István Múzeum és a Pro Rév Egyesület közreműködésével valósul meg.
A szakmai munka során egy kiadvány és egy kiállítás készül a hajdúszoboszlói értéktár elemeiről, melyek egy módszertani konferencián kerülnek bemutatásra Körösréven. A Bocskai Múzeum a Sebes-Körös menti falu értékeinek feltárására külön tudományos kutatást szervez egyetemi, múzeumi, és helyi kutatók bevonásával. A kutatás egyik célja a Körösrévi Települési Értéktár létrehozása, s az értékek kiadványban történő megjelentetése.
A pályázat célja a Körösrévi Települési Értéktár létrehozása Körösrév (Vadu Crisului, Bihor megye, Románia) és Hajdúszoboszló együttműködésében, a hajdúszoboszlói értékgyűjtői gyakorlat meghonosítása által.
A nagy múltú alföldi fürdővárosban több mint 50 éves hagyománya van a helyi értékek kutatásával, rendszerezésével és bemutatásával kapcsolatos munkának, melyet a város területi múzeuma, a Bocskai István Múzeum végez. 2015-től ez a munka összekapcsolódik az értéktár-mozgalommal (amit nevezhetnénk akár újabb honismereti mozgalomnak is), vagyis a helyi értékek meghatározásával, a helyi értéktár létrehozásával és folyamatos fejlesztésével. A tudományos igényű, szakmai hitelű kutatásokra épített, módszeresen összegyűjtött értékelemek Hajdúszoboszló teljes kulturális örökségi vertikumát képviselik.
Az épített örökség, a tárgyi emlékek, a város történelmi jelentőségű személyiségeihez kapcsolódó emlékápolás, a szellemi kulturális örökség és a természeti környezet védelme is megjelenik ezen elemek között, melyek meghatározásában a múzeum munkatársai mellett egyetemi tudományszakok, vagy egyéb tudományos kutatóműhelyek szakemberei vettek részt. Ez az értéktár-szervező attitűd a helyi értékek hiteles gyűjteményét eredményezte, melynek jelenleg 15 eleme van, köztük olyan értékek, mint a helyi Bocskai- és Thököly-kultusz, Gönczy Pál polgári népoktatást megalapozó életműve, a szoboszlói gyógyvíz, a „hévizek atyának” Pávai Vajna Ferencnek a munkássága, a szilveszteri csergetés szokáshagyománya, a lovas-reprezentáció, vagy a vendéglátó-kultúra hagyományai.
A Révi-szoros
Ezek az értékek a múzeum által (leginkább az adattári dokumentumok formájában) őrzött szellemi kulturális örökséghez tartoznak, de számos emléktárgy (múzeumi műtárgy) is köthető hozzájuk. Az értékelemekhez kapcsolódó kutatások eredményeit – szaktanulmányok formájában – részletesen közli a múzeum 2015. évi évkönyve is. A jelen pályázati támogatásból a múzeum folytatja a helyi értéktár népszerűsítését, erről szóló kiadványt és vándorkiállítást hoz létre. Utóbbit Körösréven is bemutatja, egy módszertani konferencia keretében, melyet közös kutatás követ. A tervek szerint ezen a múzeum munkatársai, a Debreceni Egyetem kutatói, illetve bihari, nagyváradi helytörténeti kutatók vesznek majd részt. A munkacsoport főként történeti, néprajzi és természetrajzi kutatást végez, melynek eredményeként tovább szélesedhet a látóterünk az olyan értékekről, mint a település természeti kincsei (Révi-szoros, Szurdokvölgy, Zichy-barlang, karsztképződmények), a „Tündérvár” (Árpád-kori katonai őrtorony maradványa), a révi sóvám története (az egykor a Sebes-Körösön áthaladó rév, a sószállítás és vámszedés története); a révi fehérkerámia (az Erdélyt és Alföldet ellátó nagy népi hírű fazekasközpont története és néprajza), a révi ortodox templom és ikonja, Rév hagyományos népi építészete, stb. A kutatás során tanulmányok készülnek, melyeket a Bocskai Múzeum külön kiadványban fog megjelentetni.
