©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

Az idei esélyesek

Célunk, hogy az évente adományozott díjjal elismerjük a legeredetibb, magas színvonalon megvalósított állandó vagy időszaki kiállítást, egyben jó példát mutatva a korszerű kiállítási kommunikációra, és javítsuk a szakmai kapcsolatokat a múzeumok között.

A pályázatot a Pulszky Társaság ötödik alkalommal írta ki, és a 2015-ben nyílt időszaki vagy állandó kiállításokkal lehetett nevezni. A pályázó múzeumoknak regisztrálniuk kellett a tárgyévben, és részletesebben is be kellett mutatniuk a kiállítást, a hozzá kapcsolódó közönségprogramokat, a médiamegjelenést. (Részletesebben itt olvasható).

A pályázók körét a Magyar Múzeumokban már közzétettük, most, a hagyománynak megfelelően, a zsűri tagjait ismertetjük, és a második körbe bejutott, valamilyen elismerésre esélyes kiállításokat mutatjuk be röviden.

A zsűri kilenc tagból áll:

Bajzáth Judit, biológus (Magyar Természettudományi Múzeum)

Deme Péter, kultúraközvetítő (Pulszky Társaság)

Gózon Ákos, szerkesztő (Élet és Tudomány)

Kalla Zsuzsa, irodalomtörténész (Petőfi Irodalmi Múzeum)

Mányi István, építész (Mányi Stúdió)

Rajcsányi Gellért, szerkesztő (Mandiner)

Sári Zsolt, néprajzkutató (Szabadtéri Néprajzi Múzeum)

Janotka Mónika, angoltanár (Magyar Képzőművészeti Egyetem)

Vásárhelyi Tamás, biológus (Pulszky Társaság)

A bírálóbizottság sok szempontból vizsgálta a kiállításokat, miután minden pályázó kiállítást legalább 2, de akár 8 zsűritag is meglátogatott, és a részletes bemutatkozásukat áttanulmányozta. A tájékozódás után tartott ülésén választotta ki a zsűri „Az év kiállítása 2015” díjat, a különdíjat elnyerő, és valamilyen kiválóságáért oklevélben részesítendő kiállításokat, amelyeket alább röviden bemutatunk.

Az eredményhirdetésre a Múzeumok majálisa keretében, május 21-én, szombaton délután kerül sor a Nemzeti Múzeum Dísztermében.

A díjra esélyesek:

 

Bodrogközi Múzeumporta, Cigánd: A Sőregi-ház állandó kiállítása

Cigánd Magyarország egyik legkisebb, 3200 fős városa, a – halmozottan hátrányos helyzetű – bodrogközi vidék járási székhelye, 2015-re fejlődő, élni akaró, értéket teremtő, szolgáltató, biztonságos, nyugodt, ám mégis aktív településsé vált. A 2000-ben alapított Falumúzeum, amely már akkor oktatóközpontként működött, és tevékenységét a régió több településére is kiterjesztette, 2013-ban megkapta az „Év tájháza” címet. 2015-ben a Falumúzeum mellett felépült az új, korhű kinézetű, alápincézett, enteriőrjében modern múzeumi épület, a Sőregi-ház, és létrejött a Bodrogközi Múzeumporta. Az új állandó kiállításban az eredeti tárgyak mellett digitális panoptikum működik, a digitális terepasztalon megelevenedik a Bodrogköz története. A szakmai alapokra épülő tárlatban kiválóan és vonzóan alkalmazzák a legmodernebb eszközöket. Teret kapott a gazdag múltra visszatekintő cigándi és bodrogközi néptánc, a kézműves termékek közül a szőttes, de megjelentek Cigánd jeles alakjai: Kántor Mihály, Sőregi Márton és fia, János. Számos érdekességgel és új köntösben várja látogatóit a Bodrogközi Múzeumporta Cigándon. (Deme Péter)

A kiállítás alkotói:

Á. Tóth József, tartalmi és vizuális tervezés;

Szvoboda László, audiovizuális tartalom elkészítése;

Viga Gyula, szakmai koncepció, etnográf tartalom.

 

BTM Aquincumi Múzeum, Budapest: Wellness az ókorban – Fürdőkultúra Aquincumban

A kiállítás egy mindannyiunk számára ismert sztereotípiát, a római fürdőkultúrát teszi témává úgy, hogy a megszokottól eltérően nem egyszerűen a főváros területén talált régészeti tárgyakat, sírmellékleteket, objektumrekonstrukciókat, freskótöredékeket állítja ki, hanem a bemutatáshoz a korszak szemtanúit hívja segítségül. A mai nyelven megszólaló magánlevelek, dicsőítő versek, csípős epigrammák jól adják vissza a közfürdők eleven nyüzsgését, ma talán szokatlannak tűnő funkcióikat, napi rutinját. Ahogy a fürdő felett lakó Seneca írja: „edzést tartanak az izomemberek”, ha „erőkifejtést mímelnek, hallom a nyögést”, a szőrtépdeső, „hogy jobban észrevegyék, szüntelen fejhangon kiáltozik”, kivéve mikor „maga helyett mást kényszerít sivalkodásra”.

A rekonstrukciók, a topográfiai tereket színes életképekkel bemutató rajzok kedvet csinálnak ahhoz, hogy a múzeumból kilépve azonosítsuk, szemügyre vegyük a mai városszövetben megbúvó római emlékeket, saját múltunk egy részeként.

Egy civilizációnak az „éltető vízhez” kapcsolódó közösségi szokásai, hiedelmei, a források, kútházak tisztelete elgondolkoztathatják a saját fürdőszobát, angolvécét természetes módon használó látogatót. A látványos modellek, életszerű és humoros rekonstrukciók azok fantáziáját is megmozgatják, akiket az antik auktorok szövegei talán nem érnek el. (Kalla Zsuzsa)

A kiállítás alkotói:

Fényes Gabriella, kurátor;

Csernus Erzsébet, Kolozsvári Krisztián, arculatdesign;

Gábler Szilvia, Heinz Katalin, installáció.

 

József Attila Emlékhely, Budapest IX.: Eszmélet

2015. április 11-én nyitotta meg kapuit a megújult József Attila Emlékhely a költő szülőházában, a ferencvárosi Gát utca 3-ban.

Szoba-konyhányi lakásmakett egy hokedlin. Letisztult belsőépítészet és design. Versek, felnagyított fotók, önéletrajzi részletek, kevés tárgy, átlátszó üveg-vers-labirintus: egy egész élettörténet egy kis lakásba tömörítve, mégis szellős, átlátható.

Újszerű interaktív multimédiás megoldások, jól olvasható feliratok a korszerű, akadálymentesített térben. Igényesség, odafigyelés, gondosság. (Janotka Mónika)

A kiállítás alkotói:

H. Bagó Ilona, kurátor;

Kemény Gyula, látványterv;

Mag Ildikó, belsőépítész;

Széki András, arculat és tipográfia;

MEDÁLIÁK Művészeti Kulturális és Oktatási Egyesület.

 

Kazinczy Múzeum (PIM), Sátoraljaújhely: Erdőjárók kalauza – Zempléni tájak természeti értékei

A zempléni emberek hívnak meg „családlátogatásra” otthonukba. Az ő szemüvegükön keresztül, az otthonukban látogatjuk meg őket, végig járva az előszobától, a konyhán és fürdőszobán át egészen a nappaliig. Emberközeli természettudományi kiállítás, amelyben megismerhetjük a régió kőzeteit, vizeit, növényeit és állatait, és persze mindebben az itt élő emberek természetképét, ökológiai gondolkodását. Igazi oktató, szórakoztatva tanító kiállítás, amely látványos, gyakran humoros módon hozza közel a természetet, a körülöttünk lévő világot. A kiállítás kíváncsivá teszi a látogatót, és olyan valódi túra- és kirándulásajánló útvonaltippeket is kapunk, amelyekkel Sátoraljaújhely környéke, a Zemplén vidéke lesz megismerhető. A szebbnél szebb fényképek, az egyedi és hiteles tárgyak mellett izgalmas interaktív elemek, játékok teszik teljessé a kiállítást. (Sári Zsolt)

A kiállítás alkotói:

Hegyessy Gábor, kurátor;

Mihalkov György, látvány és arculat;

Hegyessy Gábor, Kalla Zsuzsa, Vásárhelyi Tamás, forgatókönyv;

Gécziné Nagy Mária, múzeumpedagógiai szakértő.

 

Kecskeméti Katona József Múzeum, Kecskemét: „A beszélő köntös” nyomában

A Kecskeméti Katona József Múzeum „A beszélő köntös” nyomában című időszaki kiállítása a város történetének egy kiemelt időszakát, a török hódoltság korát mutatta be egy közismert irodalmi mű kontextusának minden lehetőségét kihasználva, a helytörténeti adatok, tények sok műfajú ismertetésével, a topográfia, az írásos források és a modern vizuális technika összekapcsolásával, valamint a kiállítási tér ötletes variációival. (Gózon Ákos)

A kiállítás alkotói:

Hajagos Csaba;

dr. Kriston Vízi József;

Merinu Éva;

Rosta Szabolcs;

dr. Sárosi Edit.

 

Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, Győr: Képek egy eltűnt világból. Gróf Batthyány Gyula gyűjteményes kiállítása

A tárlat különlegességét jobban megjeleníti a főcím, mint a tényleges és jelentős kutatói, művészettörténészi teljesítményjelző folytatás − Gróf Batthyány Gyula gyűjteményes kiállítása −, hiszen hatalmas muzeológiai munka eredményével szembesült a 12 teremben a látogató. Molnos Péter kurátor aktív együttműködése a közgyűjteményekkel, a műkereskedelemmel és magángyűjtőkkel tette lehetővé egy korábban alig ismert, szétszóródott festői életmű világos, tematikus tagolású bemutatását.

Igazi élményt azonban mégis az „elsüllyedt Atlantisz” megpillantása jelentett. A 20. század első felének soha nem látott, ismeretlen világaihoz közelítette a látogatót a kiállítás: az arisztokrácia zárt körei, a festő személyes vonzódása a mondén éjszakai élethez, a lóversenyek és a cirkusz, a korabeli divat, a celeblét árnyoldalai, a testi identitás megélése… és még sorolhatnánk.

A rendkívül erős, expresszív eszközrendszer egyszerre tette személyessé, szinte kézzel foghatóvá és érdekessé ezt az idegenséget, ugyanakkor segített megközelíthetővé tenni a szokatlan témákat és festői sorsot. (Kalla Zsuzsa)

A kiállítás alkotói:

Grászli Bernadett, kiállításszervező;

Molnos Péter, kurátor;

Fákó Árpád, Zalavári Tibor, Radostyán Henrik, arculat és installáció.

Az, hogy melyik kiállítás alkotóit tapsoljuk meg legutoljára, melyik lesz az „Év kiállítása 2015” díj nyertese, csak a Múzeumok majálisán, az ünnepélyes eredményhirdetésen derül ki. Addig lehet izgulni. A fődíjhoz szükséges összeget kétéves szerződés keretében a DNN Professional Graphics Kft. biztosítja. A pályázat keretében különdíjat ajánlott fel a Basiliskus3D Kft., amely szolgáltatást nyújt az ezt elnyerő intézménynek.