Mit tervez idén Prőhle Gergely?
PIM
A Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) új főigazgatója felújításokat, hangsúlyosabb külföldi megjelenést és a társintézményekkel szorosabb integrációt szeretne. Az idei kiállításokról is beszélt!
Az idei programot részben még a leköszönő főigazgató, E. Csorba Csilla állította össze, másfelől a fontos idei évfordulókból adódtak - emlékeztetett az MTI-nek Prőhle Gergely. Az intézmény új főigazgatója elmondta: pénteken nyílt egy Erdély és 1956 kapcsolatát elemző kiállítás, majd április végétől két évig az Arany János-emlékévhez kapcsolódó nagy Arany-tárlatra is várják a látogatókat.
A másik fontos évfordulós kiállítás Szabó Magda életművét vizsgálja arra koncentrálva, hogy miként lehet a debreceni írónő regényeiben megjelenő női szerepeket a mai szempontok szerint értékelni - árulta el Prőhle Gergely. "Ma, amikor - néha akár kicsit túlerőltetve is - divat lett a gender alapú megközelítés, egy hagyományos református értékvilágból érkező írónő ezzel kapcsolatos álláspontja érdekes megközelítés lehet" - fogalmazott.
A PIM új vezetője szerint a harmadik idén nyíló kiállítás témája régi ötlete, hiszen még berlini nagykövetként megtapasztalta, Kassák Lajos iránt mekkora a nemzetközi érdeklődés: Magyarországon elsősorban költőként, külföldön pedig képzőművészként tekintenek rá - hívta fel a figyelmet a magyar avantgárd vezéralakjára.
Prőhle Gergely szerint a PIM-hez tartozó Kassák Múzeum az utóbbi időben komoly szakmai sikereket ért el az európai avantgárd kutatásának fontos helyszíneként; fontos azonban, hogy ne csupán az óbudai Zichy-kastélyba látogatók szembesülhessenek ezzel a teljesítménnyel, hanem tevékenységük szerves részévé váljon a PIM megjelenésének is.
A Kassák születésének 130. és halálának 50. évfordulójára nyíló kiállítás azáltal, hogy a Károlyi-palotában lesz látható, jelzés erre az integrációra - hangsúlyozta Prőhle Gergely, hozzátéve: a Kassák bécsi korszakára fókuszáló tárlat kísérletet tesz arra, hogy Kassák személyiségét a maga sokrétűségében mutassa be, egyaránt kitérve irodalmi, képzőművészeti és politikai tevékenységére is.
Pályázatában az új főigazgató további kiállítási terveket is felvetett. Érdekes téma például, hogyan jelenik meg az iszlám a magyar irodalomban, ahogy Kaffka Margitról is szeretne kiállítást, a legtöbb vitát mégis egy Wass Albert-jelenséget vizsgáló kiállítás ötlete kavarta: "aki ezt félre akarta érteni, az félre is értette" - emlékeztetett Prőhle Gergely.
A PIM vezetője kiemelte, hogy nem egy kultuszépítő kiállításról lenne szó, hanem éppen annak a kérdésnek a feltevéséből, hogy az egyik íróból miért válik kultikus alak, a másikból miért nem.
"Nem önmagában Wass Albert a kérdés. Érdemes megvizsgálni, hogy a Tamási Áron-féle gyakorlati vagy a Bánffy Miklós-féle reálpolitikus megközelítés - összevetve másokkal: Nyirő Józseffel, Kós Károllyal - miért érvényesült jobban vagy kevésbé. Miközben Wass Albertből sokszoros "sztár" lett, Bánffy Miklósról, aki külpolitikusként is, operai intendánsként is, főként pedig íróként sokat adott hozzá a nemzeti örökséghez, még egy utca sincs elnevezve" - vetette fel.
Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) integrációjáról szólva Prőhle Gergely hangsúlyozta, hogy a magyar színháztörténeti hagyomány és az OSZMI mint ennek letéteményese iránti tisztelettel látnak munkához.
Nem "einstandról" van szó, hanem arról, hogyan lehet a közös munkát ésszerűsíteni, több látogatót bevinni az OSZMI-hoz tartozó Bajor Gizi Színészmúzeumba, miként lehet az OSZMI-t azokkal a muzeológiai eszközökkel megújítani, amelyek a PIM-et sikeressé teszik, az OSZMI gyűjteményi munkáját, digitalizációs gyakorlatát javítani - sorolta.
Az emberi erőforrások minisztere Prőhle Gergely megbízólevelének január 12-i átadásakor jelezte, hogy a forráshiány nem lehet akadálya a Zichy-kastély és a Károlyi-palota felújításának; ez a főigazgató szerint óriási lehetőség, amellyel nagyon okosan kell élni.
A PIM műemléki védettséget élvező és kultúrtörténeti szempontból is ikonikus helyen működik, de ez igaz a Kassák Múzeumra, az 1760-as években épült Zichy-kastélyra is. Vannak előnyei a frissen épült, modern kiállítótereknek és raktáraknak, ám mi ezeknek az épületeknek az auráját komoly adottságnak tekintjük - emlékeztetett Prőhle Gergely.
Mint kiemelte, a PIM-hez hasonló méretű irodalmi múzeum és irodalmi központ Európában nincs máshol, ezért is fontos a működés folyamatos fenntartása mellett átgondolt ütemezéssel javítani a gyűjteményezés feltételeit, a rendezvényterek minőségét, valamint elvégezni a szükséges felújítási és állagmegóvási munkálatokat a PIM-hez tartozó szinte mindegyik épületben. Ezeknek a beruházásoknak a forrásigényét március 31-ig kell jelezni a minisztérium felé.
Balog Zoltán miniszter a január 12-i ceremónián a fordítástámogatásra szánt összegek emeléséről is beszélt, amit Prőhle Gergely a magyar irodalom jobb nemzetközi megismertetése felé tett fontos lépésként értékelt.
A források mellett ezen a téren természetesen elengedhetetlen az intenzív irodalomszervező tevékenység is: a szoros kapcsolattartás a könyvkiadókkal, az írók szervezeteivel, a Balassi Intézettel, a külföldi rendezvényszervezőkkel. "Balog miniszter úr szavaiból az erre való biztatást hallottam ki" - jegyezte meg a főigazgató, aki elérkezettnek érzi a pillanatot arra is, hogy a PIM által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) alapítójával, Török Andrással és a tagsággal együtt elgondolkodjanak, miként lehet az idén 20 éves DIA-t még jobban működtetni, még inkább az élő irodalom részévé tenni.
