Majk és Marosvásárhely

Felújítás és pusztulás

Miközben elkezdték a majki remeteség kolostorának felújítási munkálatait, Marosvásárhelyen középkori emlékek semmisültek meg a vár restaurálása közben.

MTI - MMO

2012-06-06 16:41

Majk. Megkezdték a kamalduli remeteség főépületének, a kolostornak a felújítását, a csaknem 900 millió forintos rekonstrukció 2013. február végére készül el.

Megerősítik a kolostor teljes külső és belső szerkezetét, restaurálják a szobrokat, a domborműves címereket, a barokk cserépkályhákat és kővázákat, továbbá felújítják az épület elektromos és gépészeti rendszereit. Helyreállítják a hajdani refektórium (a remeték ebédlője) falát borító freskókat, amelyeket Vogel Gergely oltár- és freskófestő készített 1760 körül. A 27 kép a kamalduli rendet alapító Szent Romuáldot és a rend történetét, valamint az államalapítással kapcsolatos jeleneteket, magyar szent királyokat, szenteket és Jézus utolsó vacsoráját ábrázolja.
Majk az 1980-as évektől turisztikai látványosság, Közép-Európában azon kevés remeteségek egyike, amelyek épülete és környezete eredeti formájában maradt fenn. Értékét növeli a közeli tó, a malom, valamint az, hogy megőrizte elzártságát, bár közel van a város és a közút.
Az utóbbi években a műemlék kezelői több koncertet rendeztek a falak között, csatlakoztak a múzeumok éjszakája programjaihoz, és az egészséges életmódot népszerűsítő fesztiválokat tartottak. A remeteség 17 cellaháza közül hét apartmanházként rendszeresen fogad látogatókat.
A kamalduli remeteséget 1733-ban kezdték el építeni Majkon, az első remetelak alapkövét Esterházy József tette le. A remeteségben cellaházakat, templomot és közösségi épületet alakítottak ki; a némaságot fogadó fehércsuhás szerzetesek külön-külön elmélkedtek cellaházaikban, évente csak egyszer beszélhettek egymással. A remeteség II. József 1782-es rendeletéig virágzott, amikor a rendet feloszlatták, a berendezés egy részét pedig elárverezték, állami tulajdonba vették vagy széthordták.

Marosvásárhely. A Krónika című erdélyi napilap értesülése szerint a feltehetően hanyagságból és hozzá nem értésből elkövetett hibák úgy javíthatóak, ha az eredetihez hasonlóan újraépítik őket.
"Előbb a háromszáz éves famennyezet tűnt el, amiről a munkások elmondták, hogy egy részéből zsalut készítettek, egy részét meg eltüzelték. Aztán a Mészárosok bástyáján feltárt latin szövegen keresztül vezették a villanyvezetéket, holott a kábelekkel kikerülhették volna az említett felületet. Itt jóformán senkit nem érdekel, hogy mi történik, nem létezik semmiféle ellenőrzés" - nyilatkozta a lapnak Kiss Lóránd falkép-restaurátor.
Az előzetesen készült fényképek alapján a fal ugyan helyreállítható, és a szöveget is újra lehet festeni, de a szakember szerint "ez olyan, mint egészséges emberen a műláb".
Kiss Loránd a károkozásokat annak tulajdonítja, hogy Romániában még mindig nem létezik valódi műemlékvédelmi szemlélet. Szerinte ezzel magyarázható az is, hogy a vár restaurálását fővállalkozóként olyan cég nyerte el, amely villanegyedek, társasházak és sportcsarnokok építésére szakosodott.
Soós Zoltán, a Maros megyei múzeum igazgatója azokra a betongerendákra hívta fel a lap munkatársának figyelmét, amelyeket az építő kénytelen volt utólag lebontani, ugyanis egy középkori épület korhű restaurálásában a négyszáz évvel ezelőtt még ismeretlen anyagnak számító beton használata tilos. A szakmai hibák között említette még Soós Zoltán, hogy az ácsok a hagyományos csapolási módszer helyett vascsavarokat használtak, ami szintén nem megengedett a korhű restaurálásnál.
"Európában kevesebb, mint tíz olyan középkori vár van, amely a város szívében fekszik. Ez egyike ezeknek, amit a lehető legóvatosabban kell kezelni, és a legésszerűbben kell kihasználni" - mondta a Krónikának Szekeres Gerő, az általános felújítási tervet készítő, Arhing Kft. vezetője.