Vélemények a KÖH megszüntetéséről
Kulturális Örökségvédelmi Hivatal
Mit mond a Magyar Régész Szövetség és L. Simon László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális államtitkára?
| MTI - MMO |
2012-09-08 09:00 |
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal megszüntetésének híre az elmúlt napokban futótűzként terjedt. Két nyilatkozat: pro és kontra!
Magyar Régész Szövetség
"A Magyar Régész Szövetség Elnöksége megdöbbenve értesült arról a kormánydöntésről, amely meg kívánja szüntetni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt, és jelenlegi információink szerint funkcióit a Belügyminisztérium, illetve az Emberi Erőforrások Minisztériuma között osztaná fel" - áll a szervezet vezetése által kiadott állásfoglalásban.
Mint hangsúlyozzák, ezzel a lépéssel véget érne a magyar műemlékügy önálló szervezetének több mint 130 éves története és végveszélybe kerülnének az elmúlt időszakban egyre kiszolgáltatottabbá vált hazai régészeti lelőhelyek. Párhuzamosan ezzel a folyamattal zajlik a magyar múzeumok "ellehetetlenítése" is, ami számos értékes gyűjtemény bezárásához vezethet - vélekednek.
A KÖH megszüntetéséről szóló döntés átgondolt stratégia nélkül, a szakmai előkészítés teljes hiányában született meg, a régész szövetség is csak a sajtóból értesült a hírről - mondta az MTI-nek pénteken az MRSZ elnöke. Lassányi Gábor hangsúlyozta: bárhogy is strukturálják át az örökségvédelmet, az mindenképpen szomorú üzenet, hogy a KÖH-öt mint csúcsszervet megszüntetik.
Mint emlékeztetett, az örökségvédelmi törvény tavaly kétszer is módosult, amit mind a hazai, mind a nemzetközi szakmai szervezetek erőteljesen kifogásoltak, mondván: a változások igen negatív hatással járnak a régészeti örökség védelmére. Ezt követően a KÖH-től elvonták az építéshatósági jogkört, majd rövidesen megszűnik maga a hivatal is - tette hozzá.
Az MRSZ közleménye a döntés jelentős veszteségekkel járó következményei között megemlíti, hogy megszűnhet az örökségvédelem szakmai ellenőrzésének lehetősége. A régészeti lelőhelyek felügyeletét, védetté nyilvánítását és még számos örökségvédelmi funkciót ugyanis másodfokon a KÖH látta el, míg az ásatási engedélyeket az Ásatási Bizottság javaslatára adta ki a hivatal.
Mint a dokumentum kiemeli, a KÖH számos alkalommal "ellensúlyi szerepet" töltött be egyéb, nem feltétlenül a nemzeti örökség megőrzését szem előtt tartó érdekekkel szemben.
Komoly veszélynek látszik az MRSZ szerint az is, hogy a minisztériumok tisztségviselői a műemlékek és a régészeti emlékek védelmét megfelelő felkészültség hiányában nem fogják tudni ellátni, illetve a nemzeti örökség megőrzésének hosszú távú érdekeit könnyen felülírhatják majd rövidtávú politikai és gazdasági érdekek.
A KÖH, illetve jogelődjei a 19. század második felétől egyedülálló adatbázisokat építettek ki, ezek az adatok azonban a kormánydöntés áldozatául eshetnek. Veszteséget jelenthet az is, hogy utcára kerülhetnek értékes szakmai tudást és tapasztalatot felhalmozott szakemberek, akik eddig műemlékeink és régészeti lelőhelyeink épségét vigyázták - figyelmeztet az MRSZ.
"Nem vitatható, hogy a magyar nemzeti kulturális örökség intézményei racionálisabban és logikusabban is működtethetők. Ennek eléréséhez azonban nem a nagy múltú szervezetek előkészítetlen, megalapozatlan jövőképet előrevetítő megszüntetése, hanem a szakmai-politikai-gazdasági szereplők közös, józan és ésszerű helyzetfelmérése, gondolkodása és döntés-előkészítő munkája szükséges" - zárul a Magyar Régész Szövetség közleménye.
Emberi Erőforrások Minisztériuma
- A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) feladatköre nem szűnik meg, a háttérintézményt átszervezik, de az intézményesített örökségvédelem nincs veszélyben Magyarországon - hangsúlyozta L. Simon László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális államtitkára egy siófoki konferencia után rendezett sajtótájékoztatón.
Kiemelte: a kormány arról döntött, hogy átszervezi a hivatalt. Azokat a jogköröket, amelyek az építészeti és régészeti engedélyezéssel kapcsolatosak, áthelyezik első fokon a járási kormányhivatalokba, másodfokon a megyei kormányhivatalokba. Az átmeneti időszakban (október 1. és december 31. között), a járások felállásáig az első fokú hatósági feladatokat a megyei kormányhivatalok, a másodfokúakat a Fővárosi Kormányhivatal látja el.
Mint elhangzott, a szándék az, hogy a hatósági engedélyeztetés felgyorsuljon, így a jövőben minden engedélyeztetés a kormányhivatalokon keresztül fog történni.
"Mindez nem jelenti azt, hogy az intézményesített örökségvédelem Magyarországon veszélybe kerülne. A KÖH elnevezés eltűnik ugyan, de két háttérintézmény összevonásával létrejön egy új, nagy háttérintézmény. A jövőben a nem szorosan az építésügyhöz vagy a régészeti feltárásokhoz tartozó hatósági ügyeket a két intézmény jogutódjaként létrejövő háttérintézmény fogja kezelni" - tette hozzá L. Simon László, aki az összeolvadásban, átszervezésben érintett háttérintézményekről nem nyilatkozott.
Az államtitkár kiemelte, hogy Magyarországon az elmúlt években a fejlesztések lelassultak, a KÖH pedig nem volt képes a műemlékeket megóvni. "A műemlékek felújítását sokszor nem segítették, hanem akadályozták" - fogalmazott. L. Simon László közölte: a három hónapos átmeneti időszak alkalmas arra, hogy a kormány szándékait szakszerűen és pontosan végrehajtsák, zökkenőmentes legyen az átalakulás.
Jelezte ugyanakkor, hogy több szervezeti átalakítás lesz október 1-től. Példaként a Magyar Művelődési Intézet mellett működő képzőművészeti lektorátust említette, amely "nem jó helyen volt eddig". "Az átszervezések nem járnak elbocsátásokkal" - jegyezte meg az államtitkár.
