Múzeumi törvény után, költségvetés előtt

Megyei múzeumok

Másfél milliárddal több jut a múzeumoknak, Baán László jelenleg már miniszteri biztos – tudtuk meg L. Simon Lászlótól.

Cikk küldése

e-mail:

Az Országgyűlés október 8-án fogadta el a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvény módosítását. A módosítás legfontosabb következménye, hogy 2013. január 1-jétől visszakerülnek a megyeszékhelyekhez a megyei múzeumok és könyvtárak, amelyeket a megyei önkormányzatok konszolidációjáról szóló 2011-es törvény helyezett állami tulajdonba 2012 januárjától.

– A törvénymódosítás elfogadását komoly eredménynek tartom, amely nagy horderejű változásokkal jár – mondta L. Simon László kultúráért felelős államtitkár azon a sajtóbeszélgetésen, amelyet a törvénymódosítás után hívott össze egy nappal. Kiemelte a beterjesztést megelőző hosszú előkészítő szakaszt, amelynek munkálataiba bevonták a szakmai szervezeteket is, mivel a törvény hosszú időre meghatározza a vidéki közgyűjteményi és közművelődési intézményrendszer kereteit.
– De ez csak az egyik láb – fogalmazott az államtitkár. – A másik a költségvetésen múlik.
A 2013-ra tervezett büdzsé szerint a Belügyminisztériumban 17,6 milliárd, az Emberi Erőforrások Minisztériumában pedig 1,8 milliárd forintot különíthetnek el erre a célra.  
L. Simon László arra is felhívta a figyelmet, hogy jelen pillanatban a legnagyobb feladat az intézmények átadása, amely már folyamatban van.

Mint mondta az eredeti koncepció kevés ponton módosult. Ezek közül elsőként azt emelte ki, hogy a szakmai szervezetek kérésére megmaradt a megyei könyvtár elnevezés. Ugyancsak a korábbi tervezethez képest változás, hogy Komárom-Esztergom megyében a megyeszékhely helyett a tatai Kuny Domokos Múzeumnál maradt a megyei hatókör. Indoklásként szakmai érvek szerepeltek, miszerint Tatabányához képest a tatai intézmény kétszer annyi látogatóval büszkélkedhetett, gazdagabb a gyűjteménye, valamint nagyobb múltra tekint vissza.
Újságírói kérdésre L. Simon László azt is elmondta, hogy ugyanez a módosítás Nógrád megyével kapcsolatban nem történt meg, a balassagyarmati önkormányzat kérése ellenére Salgótarján, a megyeközpont lesz a megyei hatókörű múzeum székhelye. Az államtitkár érvelése szerint itt mások voltak a szakmai érvek. A balassagyarmati múzeumban a néprajzi gyűjtemény gazdag, miközben mind a látogatószám, mind a gyűjtemény nagysága elmarad a salgótarjáni intézményé mögött.

L. Simon László még egy változásra hívta fel a figyelmet: a megyei könyvtárak és a megyei hatókörű múzeumok igazgatóinak megválasztásakor, amelyet 30 napban korlátoztak, hogy ne húzódjon el a vezetők kinevezése, a tárca egyetértési jogával kell számolni.

A törvény ugyanakkor felhatalmazást adott a tárcának, hogy a 218 múzeumegységből (ezek közül több egy városban található) néhányat saját fenntartásába vonjon, amennyiben működtetésük meghaladja a település lehetőségeit, illetve speciális gyűjtőkörrel rendelkeznek. A kiválasztott 10 intézmény nem lesz önálló, hanem valamelyik országos múzeum filiáléjaként – a tárca 700 milliós  támogatásából – fog működni. A beszélgetés előtt nem sokkal véglegesített lista a következő: a Magyar Nemzeti Múzeumhoz került a békési Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely és a Csolt Monostor Középkori Romkert, a nagycenki Széchenyi István-emlékkiállítás, a szabolcsi Vay Ádám muzeális gyűjtemény és a Báthory István Múzeum. A Petőfi Irodalmi Múzeum a sátoraljaújhelyi Magyar Nyelv Múzeumával gazdagodik, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum a Pákozdi Csata Emlékkiállítással. A Magyar Természettudományi Múzeum két intézményt is felkarolhat, a gyöngyösi Mátra Múzeumot és a zirci Bakonyi Természettudományi Múzeumot. A változásból a Szépművészeti Múzeum sem marad ki, ők a somogyi Zichy Mihály Emlékházat kapják, míg a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum a Somogy megyei Szabadtéri Néprajzi Gyűjteményt veheti gondjába.
Szóba került még a táci Gorsium Szabadtéri Múzeum – Régészeti Park átvétele is, de a székesfehérvári Szent István Király Múzeum kifejezetten ragaszkodott a múzeum további működtetéséhez.

Arra az újságírói kérdésre, hogy a megyei múzeumi szervezetből kikerülő kismúzeumokban ki látja majd el az olyan szakmai feladatokat, mint a régészet, restaurálás, preventív konzerválás stb., az államtitkár azt válaszolta, hogy ezeket továbbra is az önkormányzati fenntartású megyei múzeumoknak kell elvégezniük. Mindezt az állam finanszírozza, méghozzá 2,4 milliárd forinttal.
L. Simon László arra is felhívta a figyelmet, hogy a szóban forgó önkormányzati fenntartásba kerülő intézmények túlnyomó többsége nem múzeum, hanem kiállítóhely, ahol, mint fogalmazott, „sosem folyt tudományos munka”. A múzeum lényege pedig a gyűjtemény, annak tudományos feltárása, dokumentálása, publikálása, az eredmények nyilvánosság elé tárása.

Az államtitkár a finanszírozással felmerülő kérdések kapcsán arról is beszélt, hogy olyan rendszert dolgoztak ki, amelyben a leendő önkormányzatok is érdekeltek lesznek a múzeumok fenntartásában. A nemrégiben átadott sárszentlőrinci Lázár Ervin Emlékházat hozta fel példaként, amely a válság idején, helyi kezdeményezésnek köszönhetően nyílhatott meg.

– Legenda, hogy nem fog működni – célzott az államtitkár azokra a félelmekre, amelyek szerint a vidéki önkormányzatok nem tudják majd fenntartani a nyakukba szakadó intézményeket. Szerinte sok példa – többek között a számtalan, eddig is önkormányzati fenntartású intézmény – igazolja, hogy lehet a helyi emberek elszántságára, a civil kurázsira építeni. Ugyanakkor a magyar vidéki múzeumok látogatottságára is felhívta a figyelmet. A mindössze négy évi 50 ezer fős látogatószámmal büszkélkedő intézmény mellett több olyan is akad, amelynek közönsége az 500 főt sem éri el. Az átlag látogatószám egyébként 2-3 ezer körül mozog. – Nem igaz, hogy nem lehet ezeket jobban működtetni! – jegyezte meg. A törvény pedig lehetőséget ad arra, hogy a helyi közösségek jobban a magukénak érezzék ezeket az intézményeket. Ha pedig magukénak érzik, fontossá válnak számukra.

A finanszírozásra visszatérve, az államtitkár még egy összehasonlító adatra hívta fel a figyelmet. 2012-ben a megyei kormányszervek 2,6 milliárdot szántak a megyéktől átvett múzeumi hálózatra. Jövőre a megyeszékhelyen kívül működő múzeumokra további 1 milliárdot szeretne költeni a tárca, amit a saját fenntartású vidéki múzeumok 700 millió forintja egészít ki: ez összesen 4,1 milliárd forintot tesz ki. Azaz, ha a költségvetés marad, jövőre 1,5 milliárd forinttal nagyobb összegre építhetnek a vidéki múzeumok.

Az újságírók természetesen a múzeumi negyed témakörét sem hagyták érintetlenül. Mint kiderült, Baán László október 1-jétől miniszteri biztosként dolgozik az új budapesti múzeumi negyed tervein. Mandátuma fél évre szól, ezalatt ki kell dolgoznia a koncepciót és a lehetséges finanszírozási modelleket. Korábbi feladatai kiegészültek azzal, hogy ebbe most már a Magyar Természettudományi Múzeum és a Fővárosi Nagycirkusz végleges elhelyezésének kérdése is beletartozik.
Mindeközben a kormány az Iparművészeti Múzeum felújításának és bővítésének megoldásáról sem mondott le. A pénzügyi realitással, az uniós forrásokkal kapcsolatos kérdésekre L. Simon László csak annyit válaszolt: – Meglátjuk! Sok vasat tartunk a tűzben.

Fotó: MTI

	Döntött az Országgyűlés a múzeumokról Megyei múzeumok Jövőre visszakerülnek a megyeszékhelyekhez a megyei múzeumok és könyvtárak.
	2012. október 10. MTI megtekint

	17,6 milliárd áll majd rendelkezésre Megyei múzeumok Ebből a tervek szerint a megyeszékhelyek által fenntartott, megyei hatókörű múzeumoknak 2,2 milliárd forint jut jövőre.
	2012. augusztus 08. Magyar Múzeumok Online megtekint

	Lyuk a rendszeren? Megyei múzeumok A megyei múzeumi rendszer átalakítása számos problémát vet fel, amelynek egyik kirívó példája a Nógrád megyei múzeumok státusza.
	2012. szeptember 09. MTI megtekint