Egy történelmi gyilkosság margójára

Az „Egy történelmi gyilkosság margójára. Merániai Gertrúd emlékezete 1213–2013“ című tanulmánykötetben a Ferenczy Múzeum által Merániai Gertrúd királyné meggyilkolásának 800. évfordulóján rendezett tudományos konferencia anyagát olvashatjuk.

Magyar Múzeumok Online 2014-09-23 09:33
Cikk küldése e-mail:

Történelem – történelmi tudat. Mi az, ami az elmúlt korokban ténylegesen bekövetkezett, és mi az, amit az egyes történésekről tudunk, illetve tudni vélünk? Milyen kép él bennünk a múltról, évszázadok távlatából visszatekintve mivé formáljuk azt? Olykor kísérletet teszünk a múlt újbóli tisztázásra. Néha az aktuális igényeknek és az adott kor tudatállapotának megfelelően alakítjuk, torzítjuk a múltról alkotott képünket. Máskor a tudós talán tárgyilagosabb mércéjével mérve igyekszünk felidézni az elmúlt korok eseményeit, hogy ezáltal tekintsünk a történelem tovatűnt – és minden pillanattal tovatűnő – mélységébe.

 

Egy brutális királynégyilkosság a középkori Európában sem számított mindennapos jelenségnek. Így aztán a Merániai Gertrúd királyné ellen elkövetett véres merénylet híre szinte futótűzként terjedt a korabeli kontinensen. II. András királyunk (1205–1235) első felesége, az országépítőnek is nevezett IV. Béla és Árpádházi Szent Erzsébet édesanyja nyolcszáz esztendeje igen fiatalon – a húszas évei vége felé – halt erőszakos halált a feltételezések szerint a pilisi királyi erdőben. Meggyilkolásának körülményei azonban mindmáig éppoly homályosak, mint valódi szerepe a középkori Magyar Királyságban.

Átlag olvasóként mit is tudunk valójában a merénylet áldozatáról? Elsősorban azt, amit Katona József drámája és Erkel Ferenc operája tár elénk. Eszerint Gertrúd egy gonosz, kegyetlen, érzéketlen, áruló hajlamú, erőszakos hatalombitorló királyné volt, akinek halálán a nemzeti érzések megerősödésének időszakában méltán ujjongtak 19. századi eleink. A történettudomány ugyanakkor már egy jó ideje, a maga tudományos módszertanával és eszközeivel igyekszik árnyaltabbá tenni ezt a sötét képet, és a történeti hitelességet megkísérli elkülöníteni az évszázadokkal későbbi irodalmi megjelenítéstől.

2013-ban a nyolcszáz éves évforduló kiváló alkalmat nyújtott a Ferenczy Múzeum számára olyan tudományos konferencia megrendezésére, melynek sok újdonságot tartalmazó tanulmányait olvashatják a jelen kötetben. Történészek, régészek, tájtörténészek, művészettörténészek és irodalomtörténészek kísérlik meg a következő lapokon összegezni számunkra mindazt, amit Gertrúd királyné koráról, az 1213. szeptember 28-i tragikus események szereplőiről, körülményeiről és utóéletéről ma, a ránk maradt – írásos, vagy éppen régészeti – források fényében tudunk. Bűnös, ártatlan áldozat, vagy bűnbak? Határozott nő és aktív királyné, vagy erőszakos despota? A kérdések továbbra is megmaradnak, ám remélem, hogy jelen kötet hozzájárul ahhoz, hogy Katona József Gertrúdja az olvasók, és ne csak a kutatók számára, más megvilágításba kerüljön.

Az „Egy történelmi gyilkosság margójára. Merániai Gertrúd emlékezete 1213–2013“ című tanulmánykötetben a 2013. szeptember 28-án, a Ferenczy Múzeum által Merániai Gertrúd királyné meggyilkolásának 800. évfordulóján rendezett tudományos konferencia anyagát olvashatjuk. A kurátor és szerkesztő - dr. Majorossy Judit - fontos szempontként tartotta szem előtt, hogy mind a tudományos konferencián, mind pedig az annak nyomán elkészített kötetben ne csak történészek, hanem régészek, tájtörténészek, művészettörténészek és irodalomtörténészek is képviseltessék magukat. A korszak, illetve a kiválasztott nagyobb témakörök elismert kutatóit kérte fel a kutatási eredmények összefoglalására. Az 1. részben II. András korának királynéi intézménye, pénzügyei, királyi központjai, illetve a pilisi királyi erdő; a 2. részben Berthold, Gertrúd testvérének magyarországi karrierje, a merénylet körülményei és forrásai, a ciszterciek és az uralkodói temetések kapcsolata, illetve a királyné mint bűnbak; a 3. részben a Gertrúd sír, illetve síremlék; a 4. részben Gertrúd alakja a művészettörténetben és az irodalomban került napirendre. A tanulmánykötet végén (5. rész) egy közel harminc oldalas szöveggyűjtemény is helyet kapott, melyben az összes Merániai Gertrúdra vonatkozó középkori (latin és német nyelvű) forrást összegyűjtötték és eredetiben, illetve magyar fordításban leközölték, annak érdekében, hogy a tudományos konferenciakötetnek az oktatásban (középiskolai, egyetemi) is hasznát lehessen venni, hiszen ezzel a kiadvánnyal az évforduló kapcsán a híres királynégyilkosságra vonatkozó tudományos ismeretek legfrissebb eredményei egyetlen kötetbe kerültek.

Egy történelmi gyilkosság margójára. Merániai Gertrúd emlékezete, 1213–2013. Konferencia tanulmánykötet. Szerk.: Majorossy Judit. (Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Könyvek - Monográfiák, 2.)

kategóriák