Pongyola és fegyver
KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ
Pongyolák, bronzkori leletek, Mária Terézia emlékezete és sok-sok képzőművészet az eheti válogatásunkban.
| MTI - MMO |
2013-03-08 16:45 |
Bronzkori leletek a Történeti Múzeumban
Dunából kihalászott bronzkardok, arany hajfonatdíszek és borostyánkőnyaklánc is látható a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) Vármúzeumában csütörtöktől látogatható Fogadalmi szertartások, ősi lakomák című tárlaton.
A szeptember 8-ig látható kiállítás a késő bronzkor (időszámításunk előtt 1500-800) különleges, máig vitatott okokból elásott, páratlan gazdagságú leletegyütteseinek bemutatására vállalkozik - olvasható az intézmény honlapján.
A kilenc budapesti lelőhelyről származó, csaknem 200 különböző műtárgy - kerámiaedények, bronz- és aranyfegyverek, ékszerek és egyéb használati tárgyak - bemutatásán túl a szakemberek a bronzkori szertartásoknak a rekonstrukciójára és ábrázolására is kísérletet tesznek.
A 120 négyzetméteren megvalósuló kiállítás leggazdagabb leletegyüttese a volt budai Skála területén feltárt, mintegy 150 kerámiaedényből álló készlet. A 2007-ben megtalált leleteket feltételezhetően temetési szertartáshoz, esetleg hűségeskühöz kapcsolódó lakomát követően dobálták gödörbe. A több ezer apró darabra tört díszes edények összerakása a restaurátorok több éves munkáját dicséri.
Hosszú ideje vitatott kérdés, hogy miért rejtették el egykor ezeket a komoly értéket képviselő tárgyakat. Míg korábban elsősorban a háborúkkal hozták összefüggésbe, ma már inkább azt tartják valószínűnek, hogy a szóban forgó tárgyakat különböző szertartások keretében rejthették el.
Műanyag pongyolák Óbudán
Szigethy Anna képzőművész nőkről készült fotósorozatokat, tárgyakkal kiegészített videoinstallációkat és női pongyolákat mutat be azon a kiállításon, amely péntektől látható a Kiscelli Múzeumban oratóriumában Budapesten.
A tárlat az oratórium előtti részen Barcsay Jenő Asszonyok című nagyméretű szénrajzával szemben felállított nőifotó-sorozattal indul. Az Álmodozás című sorozatban - Barcsay alkotásához hasonlóan - nem beazonosítható, konkrét nőalakok szerepelnek, hanem olyanok, akik a berlini nyüzsgésben elgondolkodva várakoznak - mondta el Szigethy Anna képzőművész. - Az oratóriumban lévő csillár és cserépkályha otthonosságához alkalmazkodva gondoltam arra, hogy a pongyolagyűjteményemet is bemutatom, a helyszínt lakószobaszerűnek éreztem.
A 60-as, 70-es évekből való különböző méretű színes, mintás vagy csipkézett háziköntössel felöltöztetett 25 szabóbabát a kínai agyaghadsereghez hasonlatosan női hadseregként állította fel. Az otthonkákat használtruha-boltokból véletlenszerűen kezdte el gyűjteni, az első darabokat magának vásárolta.
A pongyolás installációhoz tartozik egy idén készült videó: Fehér Tamás filmrendező Kertes házak utcája című, 1962-ben készült alkotásának ismétlődő jeleneteiben a férfi főszereplő körül két nő látható pongyolában.
Az öt darabból álló Városképek, egyszerre című fotósorozatban a műanyag pongyolák egy részletét színes kollázsként helyezte bele a Berlinben vagy Budapesten - például a Péterfy Sándor utcai kórházról - készült fekete-fehér, 60-as éveket idéző építészeti felvételekbe. Emellett több installáció is szerepel a tárlaton.
A képzőművész kifejtette, hogy négy munkáját tematikusan építette be a múzeum A főváros régisége - Közterek és magánterek című kiállításába. Az alkotásokat színes nyilak segítségével találják meg az érdeklődők.
Szigethy Anna 1998-ban diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán, először a fotózás érdekelte, majd videók készítésével kezdett el foglalkozni. Kilenc évig Franciaországban élt és alkotott, jelenleg Budapest és Berlin között ingázik. A tárlat egy hónapig tart nyitva.
Levéltári értékek Győrben
Mária Terézia 1743. március 6-án látta el kézjegyével azt a kiváltságlevelet, amellyel szabad királyi város rangjára emelte Győrt. Az esemény 270. évfordulóján, szerdán kiállítás nyílit a dokumentumot őrző győri levéltár különleges irataiból az Esterházy-palotában, s egyben megemlékeznek a közgyűjtemény fennállásának huszadik évfordulójáról is.
A tárlaton bemutatják a Mária Terézia által adományozott díszes, nagypecséttel ellátott, latin nyelvű kiváltságlevelet, amely felsorolja a Győrt megillető jogokat, egyebek között a városbíró és a tizenkét esküdt megválasztásának, továbbá a céhek megalakulásának engedélyezését, a sörfőzés, a sóárulás, a patikaállítás és a vásártartás jogát, valamint a vám és révjogot - sorolta a szakember.
A kiállítás az érdeklődők elé tárja a levéltár másik különleges értékét, V. Ferdinánd 1844-ből való pecsétadományozó oklevelét a király saját kezű aláírásával. Középkori okmányok, Mohács előtti időből származó oklevelek - közülük a legrégebbi 1322-ből való -, továbbá közgyűlési jegyzőkönyvek egészítik ki a tárlat anyagát.
A városi levéltár húsz évvel ezelőtti megalakulásakor 1200 iratfolyómétert tett ki a jogbiztosító iratok gyűjteménye. Két évtized alatt 2800 iratfolyóméterrel gyarapították a kollekciót.
A kiállítás április 30-ig tekinthető meg.
Fehér László a Társalgóban
Fehér László Kossuth-díjas festőművész 60. születésnapja alkalmából Ellenfényben címmel kiállítás nyílik szerdán a Társalgó Galériában.
Amint a művész elmondta, 8-9 nagyméretű, 2 méterszer 2,5 méteres fekete-fehér és 3 kisebb, 100 centiméterszer 70 centiméteres pasztellképét állítja ki. Az előbbiek között van az Önarckép ellenfényben, a Nagy kavicsok és a Fekete lepel című munka, valamint két tondó, a Balatoni móló és a Daddy. A pasztellek között látható lesz az Esti séta, a Vízen járó gömb és az Ellenfényben, amelyen apa és kisfia áll a Balaton-parton.
Fehér László 60. születésnapjára jelent meg Forgács Éva művészettörténész Ellenfényben című albuma. Mint Fehér László megjegyezte, a Los Angelesben élő és dolgozó művészettörténész munkásságának fő monográfusa: 1995-ben kismonográfiája, később egy nagymonográfiája jelent meg róla, most pedig a Pauker Collection sorozat 10. könyvét szentelte neki.
Fehér László 1953. március 17-én született Székesfehérváron. Tanulmányait a budapesti Képzőművészeti Főiskolán végezte 1971 és 1976 között, mestere Szentiványi Lajos és Kokas Ignác volt. 1974 óta kiállító művész. A szakma a hiperrealizmus egyik jeles képviselőjének tartja. Európában szinte mindenütt egyéni kiállításokon mutatta be alkotásait, legutóbb 2011-ben volt életművéből válogatott nagy tárlata Franciaországban, a Saint-étienne-i Kortárs Művészeti Múzeumban.
