A világ negyvenedik nyelve múzeumban

A Magyar Nyelv Múzeuma

A magyar a 40. legnagyobb a világ nyelvei sorában. Ki tudja, meddig? Ma már nyelvek tűnnek el, kultúrákkal együtt. A bábeli zűrzavar fenntartása érdekében a megőrzés, az ápolás, a feldolgozás és a nyelv fejlesztése jelenünk egyik fontos feladata.

Cikk küldése

e-mail:

A hazai felvilágosodás korának talán legnagyobb hatású nyelvművelője és megújítója, a klasszicista eszme egyik legnagyobb hazai alakja Kazinczy Ferenc (Érsemjén, 1759. okt. 27. - Széphalom, 1831. aug. 23.) író volt. Zemplén megyei, bányácskai birtokán gyakran megcsodálta azt a dombocskát, ahol később kúriáját felépítette. A helyet Széphalomnak nevezte el, itt élt népes családjával 1806-tól halálig. Írói, s nem utolsósorban kiterjedt irodalmi levelezői tevékenységének, fáradhatatlan nyelvújító munkálkodásának eredményeként a magyar nyelvű irodalom és a művelődés korabeli központját teremtette meg maga körül. "A nyelv egyik legféltőbb kincse, egyik legfőbb dísze a nemzeteknek, s a nemzeti léleknek mind igen szép képe, mind hív fenntartója s ébresztője" - vallotta.

Kúriából Emlékcsarnok és Múzeum

Halála után az elhagyatott kúria gyorsan romlásnak indult, s a születése centenáriumára rendezett ünnepségekre már nem is lehetett megmenteni. Helyére díszes mauzóleumot emelt az emlékét őrző és ápoló alapítvány. A klasszicista Kazinczy előtti tisztelgésként görög templomra emlékeztető Emlékcsarnok 1873-ra készült el, homlokzatán "Kazinczy Ferencz emlékének a hálás utókor" felirattal. A kör alakú csarnokban körbefutó kiállítási tárlókban életműve, alkotásai láthatók, személyes ereklyéi és a tisztelgő látogatók emlékszalagjaival szinte körbefont mellszobra. Az Emlékcsarnok százados fákkal övezett, közel öthektáros parkjában - a kúria egykori kertjében - található Kazinczy Ferencnek és családjának sírkertje. Ide temette több gyermekét, számos családtagját, itt nyugszik felesége, Török Zsófia, s maga a kolerajárványban elhunyt Kazinczy is.

tt nyitotta meg kapuit 2008. április 23-án A Magyar Nyelv Múzeuma. Az Európában is egyedülálló intézmény korszerű épületében az állandó- és időszakos kiállítóterek mellett helyet kapott könyvesház, szemináriumi terem, színpad és egy kétszáz férőhelyes, a legkorszerűbb hang- és fénytechnikával ellátott előadóterem, amely alkalmas hangversenyek, kulturális találkozók, irodalmi estek megrendezésére is. Az intézmény a nyelvészek számára egyben kutatóközpontként szolgál. A múzeum felépítéséhez és működtetéséhez szükséges anyagiakat az Európai Unió, valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés biztosította. Közgyűjteményi feladatait a megyei múzeumi szervezet egyik tagintézményeként látja el.

Kiállítások

Az eddig megrendezett időszaki kiállítások közül kettő jelenleg is látható: Csete Ildikó textilművész magyar nyelvemlékek (Ómagyar Mária-siralom, Halotti beszéd, Tihanyi apátság alapítólevele) ihlette falikárpitjai, valamint az Országos Széchényi Könyvtár egyik legféltettebb kincséből, a Mátyás Corvináiból készített, 17 nagyméretű reprezentatív fotónagyítás.

Nem kellett sokáig várni az újabb, már a múzeum nevéhez, feladataihoz illő, szellemiségét és hivatását tükröző újabb kiállításra sem. A magyar szó világa című tárlat 2008. október 18-án - egy időben a Sátoraljaújhelyen éppen zajló Édes anyanyelvünk nyelvhasználati verseny 36. országos döntőjével - nyílt meg. Az időszaki kiállítás annak az - előzetes tervek szerint a jövő évben megnyíló - állandó kiállításnak egyik hangsúlyos része, előtanulmánya, amely a magyar nyelv múltját, jelenét és jövőjét, nyelvünk fejlődéstörténetét a tervek szerint legkorszerűbben, a hagyományos múzeumi installációs megjelenítésektől eltérő eszközökkel és formában kívánja bemutatni.

A most megnyílt időszaki kiállítás a magyar nyelv szókészletének több metszetét tárja az érdeklődő látogatók elé: a magyar szavak jellemző vonásai, a szavak eredete és története, a legszebb magyar szavak, a nyelvújítás emlékei, a rokon értelmű szavak színessége, az írók és költők szavai és szóvilága, a szólások és közmondások. Számolva a nagyszámú diáklátogatóval, a szleng, a diáknyelv sem maradt ki a témák közül.

A kiállítás egyes témái, elemei a kiállítótérben elhelyezett kis faházikókban, a kiállítás kurátora és rendezője által megálmodott, afféle kis "kincsesházakban" tárulnak fel a látogatók előtt. Egymásba kapcsolódnak, mindegyiknek van neve, címe, saját mondandója, s a rajtuk keresztül bejárható úton fedezhetik fel a látogatók szókincsünk érdekes és gazdag világát, csodálkozhatnak rá színességére, élet- és fejlődésképességére.

A Magyar Nyelv Múzeuma a világörökség részét képező tokaji történelmi borvidéken, Sátoraljaújhely határában Széphalmon várja a látogatóit. A Kazinczy-emlékeket is őrző zarándokhely ez, amelyről már Petőfi Sándor írta: "Kötelessége volna minden emelkedettebb lelkű magyarnak életében legalább egyszer oda elzarándokolnia."