A Királyi Kastély árnyékában

Gödöllői Városi Múzeum

Az egykoron gróf Grassalkovich Antal által épített barokk Királyi Kastélyt, Erzsébet királyné kedvenc tartózkodási helyét évente több mint százezer látogató keresi fel. A 200 méternyire fekvő Városi Múzeumot talán ha ötödannyian.

Cikk küldése

e-mail:

A Gödöllő Város Önkormányzata által fenntartott - 2000-ben a legrangosabb hazai múzeumi elismeréssel, "Az év múzeuma" címmel kitüntetett - múzeum nem tartozik a nagy múltú intézmények közé. Éppen harminc esztendővel ezelőtt alapították helytörténeti gyűjteményként. Az azt követő tízesztendei szorgos és eredményes, nem utolsósorban pedig szakmailag megalapozott gyűjtő-, feldolgozó- és kiállításszervező munka után elnyerték a múzeumi rangot. Két nagy témával foglalkoztak: a 20. század eleji gödöllői művésztelep, valamint a Grassalkovich-kastély még fellelhető anyagának felkutatásával és begyűjtésével. Ekkor került a múzeumba (és ma is ott van kiállítva) Stróbl Alajos Erzsébet királynéról és Ferenc Józsefről készített mellszobra, a királyné számos személyes tárgya, valamint a kastélyból származó bútorok. A Kastélymúzeum 1996-os megnyitására, az ottani kiállítás sikeres megrendezéséhez a Városi Múzeum számos műtárgyat- és dokumentumot adott kölcsön.

A kúria falai között

A város központjában, az egykori Hamvay-kúriában (Gödöllő legrégebbi, az 1660-as évektől létező épületében) működő múzeum az épület felújítását követően, néhány esztendeje megszépült és megnagyobbodott területen, mintegy 600 négyzetméteren mutatja be állandó- és időszakos kiállításait. Itt vannak az irodák és a gyűjteményi raktárak is. A látogató jelenleg öt állandó - helytörténeti, természetrajzi, néprajzi, művelődéstörténeti, valamint a gödöllői szecessziós művésztelepet bemutató rangos képző- és iparművészeti - kiállítást nézhet meg.

Gödöllő, a nyitott város

Szinte minden városi múzeumnak van - kisebb-nagyobb, szegényesebb-gazdagabb - helytörténeti állandó kiállítása, amely a település vagy a régió történetét tárja a látogatók, s nem utolsósorban a helytörténetet is tanuló diákok elé. Nincs ez másképpen itt sem. A Gödöllő, a nyitott város című kiállítás a város és lakói történetének évszázadait igen színes és gazdag anyaggal, értékes tárgyakkal és érdekes dokumentumokkal eleveníti meg. A hangsúlyok azonban a régmúlt helyett az utolsó két évszázad helyi történetére helyeződtek, amikor is a pesti országút mellett fekvő álmos-poros falu, feléledve, előbb uradalmi, majd koronauradalmi központtá, királyi nyaralóhellyé, divatos kisvárossá vált. Ugyanakkor megmaradt a kettőssége: falusias világ a város egyik felén, főúri a másikon. Ahogy Móricz Zsigmond írta 1913-ban, Az Estben megjelent tárcájában: "...ha a kapukat [a királyi kastély parkjáét] becsukják, két Gödöllő van Magyarországon."

Sissi és Léda

A magyarországi Sissi-kultusz kiemelkedő tárgyai láthatók a kiállításon, az említett szobrok és eredeti kastélybeli bútorok mellett Erzsébet személyes tárgyai, ruhadarabjai s a kastély ún. gödöllői mintás porcelánjai - valamennyi Ferenczy Ida, a királyné társalkodónője hagyatékából.

A leggazdagabb anyag a királyi nyaralóhelyi időszakból származik. Gödöllő kulturális élete ekkor volt a legszínesebb. A divatossá vált városban művészek, írók, újságírók és -szerkesztők építtetek villát, vagy béreltek lakóházat, nyaralót. Itt lakott visszavonultan Brüll Adél, Ady Endre múzsája is. Ki ne olvasta volna a Lédával történt szakítás gyönyörű-fájdalmas versét, az Elbocsátó szép üzenetet? A Léda-villa szalongarnitúrája - szépen rendezett enteriőrben - a múzeum egyik kiemelkedő kultúrtörténeti értékű tárgyegyüttese.

Város a világban

A három kisebb állandó kiállítás egyikében madárcsicsergés, a hajnali erdő hangjai fogadják a látogatót. A Zsivajgó természet a Gödöllői-dombság nagy kiterjedésű erdővilágát, élővilágát, vadállományát mutatja be. A legifjabb múzeumlátogatók körében feltétlenül sikeres kiállítás lényegében három dioráma. Ezek nagyobbika a gyertyános-tölgyes erdő élőhelyeit, sajátos élővilágát eleveníti meg. A szemléletes - majdnem kézzel fogható - élőképen szerepel minden ott előforduló jelentősebb emlősállat, madár, hüllő és halfajta. Felsorolásuk hosszadalmas lenne, de a lényeg egy: a környezettudatos nevelésnek már gyermekkorban kell kezdődnie, és ez az élővilág ismeretével, megbecsülésével és védelmével valósulhat meg.

Ki hinné, hogy sokszor egy gyermektenyérben elférő madárka a kihalásra ítélt fajok egyike lehet, s hogy némelyikük eszmei értéke vetekszik egy-egy festmény vagy jobb bútordarab árával (a kis szalakótáé 250 ezer forint, de a kuviké is 100 ezer). S ha itt nem látjuk, tudjuk-e hogy néz ki például csak a madarak közül az ökörszem, a bölömbika, a lappantyú vagy éppen a cigány csuk?

Ezek mellett további két kisebb - de néhány elsőrangú tárgyat is bemutató - állandó kiállítás (Óceánia világa címmel Ignácz Ferenc néprajzi és természetrajzi gyűjteménye, valamint Csupor Zoltán elsősorban művelődéstörténeti tárgyakat és dokumentumokat felvonultató gyűjteménye) várja a látogatókat. Az év végétől pedig ismét látogatható az éppen átrendezés alatt álló A Gödöllői Művésztelep (1901-1920) című képző- és iparművészeti állandó kiállítás, amely a magyarországi szecesszió egyetlen művésztelepének állít rangos emléket.
Érdemes tehát a Gödöllőre látogatóknak a kastély megtekintését követően egy rövid sétával betérni a Városi Múzeumba, és az ódon épületben felfedezni e kisváros múltját, művészetét, értékőrző hagyományait.

Részletesen a múzeumról:
www.museum.hu
www.godollo.hu