S.O.S! CULT-RURAL

Európai projekt a Skanzenben

Fenntartható fejlődés, vidékfejlesztés, kulturális örökség egyszerre? Ráadásul egy múzeumban? Szeptember 30-án zárult a Skanzen európai projekje, a 2006-ban az Európai Bizottság Kultúra 2000 keretprogramjában nyertes Cult-Rural.

Cikk küldése

e-mail:

A Cult-Rural, a Promotion of a Cultural Area Common to European Rural Communities (vagyis Az európai vidéki közösségek egy-egy kulturális területének népszerűsítése) projekt. Hét ország (Görögország, Svédország, Olaszország, Bulgária, Lengyelország, Franciaország és Magyarország) közreműködésében a fenntartható fejlődés, a vidékfejlesztés és a vidéki kulturális örökség problémakörének összekapcsolására létrejött program keretében a részt vevő tudományos intézetek és múzeumok a témában való kutatásra és az eredmények kiállítási közzétételére vállalkoztak.

A Szabadtéri Néprajzi Múzeum az MTA Regionális Kutatások Központját kérte föl együttműködő partnernek. Három munkacsoportban, három nagy témában folytattuk a kutatásokat, tartottunk workshopokat, illetve rendeztünk kiállításokat, amelyek összesen kilenc helyszínre jutottak el. A program 2009 szeptemberében, egy Athénban megrendezett konferenciával zárult, ahol a magyar fél részéről dr. Cseri Miklós, dr. Sári Zsolt, Szabó Zsuzsanna és Szörényiné dr. Kukorelli Irén is előadást tartott.

A projekt három kiemelt témája:
1. kulturális tájak: a vidéki életközösségek és a természeti környezet közötti kapcsolat;
2. inspiráció, innováció és technológia - a vidék látószögében;
3. a vidék szociális és kulturális hagyományai: az anyagi kultúrától a szimbolizmusig.

Az ember és a táj

A projektben a témákhoz kapcsolódva három kiállítást valósítottunk meg. A vidéki társadalom és a természeti környezet kapcsolatáról az olasz és a görög kollégák készítettek tanulságos kiállítást. A kiállítás fókuszában az ember és a táj kapcsolata áll, azok a tevékenységek, amelyekkel az ember beleavatkozik a természeti környezetbe. Bemutatnak jó és rossz példákat, de a cél ugyanaz: figyelmeztetni a ma élőket, hogyan lehet és kell harmonikusan együtt élni a természettel, hogy maradjon tiszta víz, fát adó erdő, nagy kiterjedésű zöld legelő. A téma bemutatásában a kortárs művészet, multimédiás installációk, filmek is hangsúlyos szerepet kaptak.

Egy másik kiállítás a vidék arculatát, a különböző szokások, hagyományok szociokulturális konstrukcióját mutatta be. A kiállítás középpontjában az áll, hogy a vidék jellegzetességeinek megőrzésében a vidéki örökségnek milyen lehetőségei vannak, a korábbi népszokások, rítusok hogyan élnek ma, milyen szerepük van a helyi közösség önazonosságában, a rurális társadalom megőrzésében, legyen szó turizmusról vagy a közösség identitásáról egyaránt. Tárgyak, fotók, filmek, installációk és kortárs műalkotások segítségével mutatják be többek között a húsvét, a Szent Iván-éjjel vagy éppen az alakoskodó farsangi, téltemető szokások egykori és mai életét.

Mentsétek meg forrásainkat!

Magyarország svéd (a Ljusdali Városi Múzeum és a Helyi Örökségek Szövetsége) és francia (Mezőgazdasági Múzeumok Szövetsége és a Musée des Civilisations de l'Europe et de la Méditerranée) partnerekkel a második témát (technológia és örökség) dolgozta fel. A kiállítás S.O.S. ? Save Our Sources!/Mentsétek meg forrásainkat! címmel 2009. január 7-én Franciaországban (Écomusée Marquez, Sabres) nyílt meg, 2009. április 23. és június 21. között volt látható a szentendrei Skanzenben, 2009. július 12-től pedig szeptember végéig a svédországi Ljusdalban volt látogatható.

A kiállítás olyan régi, a paraszti, vidéki gyakorlatból ismert, hagyományos technológiákat - földhasználati, vízgazdálkodási, közlekedési, táplálék-előállítási, hulladékkezelési módokat - mutat be, amelyek újraalkalmazva, a mai viszonyokhoz alakítva vagy megújítva ma is aktuálisak lehetnek, és számos környezeti, gazdasági vagy társadalmi problémára megoldást jelenthetnek.

Fenntartható fejlődés

A nyolcvanas évektől a mezőgazdasági túltermelés egyre nagyobb mértékű lett Európában. A túlméretezett fogyasztás, a belterjes gazdálkodás, a hulladék anyagok drasztikus növekedése tovább súlyosbítja a környezeti terhelést. Habár a mezőgazdasági termelés fedezi Európa élelmiszer-szükségletét, egyúttal hihetetlen mértékben károsítja is a környezetet. Jól mutatják ezt az egészségügyi válsághelyzetek, illetve a falvak elnéptelenedése.

Platón óta a környezeti pusztulás felgyorsulása politikusok, filozófusok és más gondolkodó emberek ezreit sarkallta cselekvésre. Egyre több eltérő döntési joggal rendelkező, nemzetközi csúcstalálkozó és konferencia foglalkozik ezekkel a kérdésekkel, s mind több átlagember támogatja a környezetvédelmet, illetve tiltakozik az országos szintű beruházások, fejlesztések ellen környezetkárosító hatásuk miatt (többek között ezért mutatjuk be a Bős-nagymarosi erőmű elleni évtizedes küzdelmet is).

Meghatározásunk szerint a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely takarékosan bánik a természeti, társadalmi és gazdasági erőkkel. Ebben a projektben azt fogalmaztuk meg és mutatjuk be példákkal, hogy a kulturális örökség a fenntartható fejlődés egyik forrása. Amikor drasztikus változások előtt állunk ? energiaprobléma: az olajkészlet kifogyóban, klímaváltozás ?, sürgősen át kell tekinteni a hagyományos tudást. A hagyományos tudás már nem csupán a történelemről szól, hanem a jövőnk alakítása szempontjából is fontos.

Több mint kiállítás

Nem valamiféle dicső múlt ábrándos képének felfestésére vállalkoztunk, amely a jelen égető válságaival szemben rácsodálkozásra késztet. Épp ellenkezőleg, a bevezető részben a technológiai fejlődés nagy állomásai mellett bemutattuk a korábbi évszázadok jóhiszeműen végrehajtott környezetkárosító gyakorlatait is. A célunk az volt, hogy kapcsolatot és átjárhatóságot teremtsünk a múltban kialakított praktikák és a mai elvárások, tapasztalatok között. Bemutattuk, hogy egy régi technológia ma akár egy teljesen új problémára is választ adhat, a hagyományt kreatívan lehet alkalmazni, és az inspirációk időben és térben sokfelől érkezhetnek.

A program során a mai kor négy legégetőbb kérdésére helyeztük a hangsúlyt: az energiaigények teljesítése, az újrahasznosítás, az élelmiszer-termelés és a természetvédelem. Fontos követelmény, hogy kiemeljük a helyi erőforrások felhasználásának előtérbe helyezését, ezáltal csökkentve a közlekedéssel kapcsolatos költségeket és kockázatokat. A projekt magja a kulturális örökség és a regionális és fenntartható fejlődés. A kutatás eredményei olyan konkrét javaslatokhoz vagy példákhoz vezettek, hogyan lehet a kulturális örökséget mint a fenntartható fejlődés forrását felhasználni.

A program során hazai és nemzetközi workshopokat szerveztünk, részt vettünk két nyári akadémián, melyek témája a kulturális örökség és a fenntartható fejlődés (2007, Kréta), valamint a fenntartható mezőgazdaság (2009, Olaszország) volt. A kiállításokhoz kapcsolódó kiadványok között mi, magyarok adtuk ki a kiállítás katalógusát és vezetőjét (a Skanzen Hírlap különszáma), emellett diákoknak szóló feladatlapot és két (magyar és angol nyelvű) könyvet (Komposztálás egykor és ma, illetve a Szerencsemalac. A mangalica) is megjelentettünk. Elkészítettünk továbbá egy néprajzi filmet a mangalicáról és az ökogazdálkodásról. Bővebb információk a projekt honlapján találhatók.

www.cultrural.net