Holokauszt nevekben, tárgyakban, történetekben

Régi adósságát törlesztette a Holokauszt Emlékközpont a januári nemzetközi holokauszt emléknapon bemutatott két kötete kiadásával, amely egyaránt szól a látogatóknak, kutatóknak, s egyszersmind felhívja a figyelmet a múzeum fontosságára.

Szécsényi András 2016-02-15 15:45
Cikk küldése e-mail:

 

A Holokauszt emlékközpont gyűjteményi katalógusa című munka reprezentatív válogatást nyújt a múzeumban őrzött, nyilvántartott eredeti anyagokról. E katalógus természetesen nem a vészkorszakot igyekszik leképezni, hanem azt, ami a vészkorszak emlékeiből a Holokauszt Emlékközpontban megmaradt. Célja az, hogy reprezentálja az állomány legjellegzetesebb, legtömegesebb tételeit, törekedve emellett arra is, hogy ritkaságszámba menő, esetlegesen más közgyűjteményben nem fellelhető, illetve sosem publikált, a kutatás számára ismeretlen emlékek is nyilvánosságra kerüljenek.

A mintegy 220 oldalas, színes műtárgyfotókkal gazdagon ellátott, 16 fejezetből álló munka fejezetei kronologikusan lefedik a vészkorszak történetének egy-egy terrénumát, a holokauszt előzményeitől, a két világháború közti periódustól fogva a lágerek felszabadulásáig, sőt a holokauszt emlékezetének bemutatásáig tartóan. E 16 időrendi fejezet között négy olyan olvasható, amely megtöri az időrendet: egy-egy üldözött zsidó család fontos és jellegzetes hagyatékát mutatja be. A fejezeteken belül szerkesztési elv az volt, hogy egy-egy tárgy, dokumentum, fénykép mellé rövid kísérőszöveget illesszünk, amelyekből látható lesz az adott forrás fontossága, érdekessége. A modern muzeológiai elveknek és a mai nyugati történetírás trendjének megfelelően – a hagyományos, politikatörténet-centrikus bemutatás helyett – az interdiszciplináris, társadalomtörténeti nézőpontú muzeológiai elvek szerint az áldozatok nézőpontja vált lényegessé, amely erős tárgy-centrikussággal párosul. A holokauszt emlékei erős érzelmi töltetű, nagyfokú személyességet, sokszor intimitást, többféle jelentésréteget magukban hordozó és sűrítő források, melyek által a soá szerteágazó históriájának néhány kiválasztott drámai csúcspontja, dilemmája, plasztikus kérdésköre ragadható meg. Ezt kívánja e kötet is megragadni, érvényesíteni.

 

 Az Emlékközpont munkája számos vonatkozásban eltér a megszokott múzeumi tevékenységektől. A holokauszt áldozati neveit gyűjtő/feldolgozó és digitális adatbázisát építő, több, mint tíz éve működő munkacsoportja immár kötetben összegezte a budapesti áldozatokra vonatkozó kutatásait. A Holokauszt magyarországi áldozatainak névsora kötetsorozat első darabjaként a fővárosi áldozatok személyi adatait magában foglaló úttörő jellegű könyv több mint 30 000 személy nevét tartalmazza. Ugyanakkor tudni kell – amint a bevezetőben olvasható ,hogy [b]ő évtized múltával a hatszázezer magyar zsidó áldozat nevét a legszorgosabb munkával, a legalaposabb kutatással sem lehet felkutatni. A teljesség igényéről való lemondás reményeink szerint mégsem hiábavaló: a Holokauszt Emlékközponthoz rendszeresen, sőt, tömegesen beérkező lakossági és kutatói igényt elégítünk ki azzal, hogy a megmaradt, hitelesnek mondható adatsorokat az Olvasók elé tárjuk. A fentieken túl kötetsorozatunk szándéka az is, hogy emléket állítsunk a magyarországi vészkorszak minden áldozatának, rövidre szabott életükből legalább a nevük maradjon meg az utókor számára.” A kerületi bontásban sorjázó listák és a hozzájuk tartozó történeti bevezetők töredékes mivoltukban is fontos hozzájárulásnak tekinthetőek a magyarországi holokauszt megismeréséhez, személyesebbé válásához.

A két kötet a múzeumban megvásárolható.

A Holokauszt Emlékközpont gyűjteményi katalógusa. Írta és szerkesztette: Huhák Heléna és Szécsényi András. Budapest, 2015. Holocaust Közalapítvány. Ára. 3500 Forint.

A holokauszt Magyarországi áldozatainak névsora. I. kötet – Budapest. Szerk. Szita Szabolcs. Budapest, 2015. Holocaust Közalapítvány. Ára: 5500 Forint.

kategóriák