Új tárlatok a hétvégéről
KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ
Tisztelgő tárlat a 100 évvel ezelőtt elhunyt Vámbéry Ármin és a 40 éves Vajda Lajos Stúdió előtt,észt könyvkötő-művészeti kiállítás és egy, a mű és a tér kapcsolatát fókuszba állító kiállítás szerepel az ajánlatunkban.
MTI - MMO |
2013-09-16 11:49 |
Énekelt szavak - Könyvkötő-művészeti kiállítás Észtországból az Iparművészeti Múzeumban
A "Scripta Manent" ('az írott szó megmarad') című nemzetközi tematikus könyvkötészeti kiállítást 5 évente rendezi meg Tallinnban az Észt Könyvkötő Művészek Egyesülete, hagyományosan az észt kultúra valamely szegmensére fókuszálva. A sorozat 2010-es, negyedik állomása, mely az "Énekelt szavak" címet viselte, főhajtás volt a 80. születésnapját ünneplő észt zeneszerző, Veljo Tormis előtt, akinek munkássága a finnugor népek gazdag folklórjából merítkezik. A péntektől látható kiállításon 22 országból 171 alkotó vett részt. Az Iparművészeti Múzeumban felvonultatott anyag válogatás a 2010-es seregszemlén szereplő könyvekből - túlnyomórészt észt, illetve néhány japán és egy magyar alkotó műveit láthatja a közönség (a Scripta Manent kiállításokon hagyományosan nagy számban mutatkoznak be japán könyvkötő művészek). A Lennard Mänd által rendezett, december 8-ig nyitva tartó budapesti kiállításon magyar felirattal látható Peep Puks Veljo Tormisról készített dokumentumfilmje is.
Keletkutató dervisruhában
Az MTA Könyvtár és Információs Központ Vasarely Termében szeptember 20-ig látható tárlat a száz évvel ezelőtt elhunyt Vámbéry Ármin turkológus személye előtt tiszteleg, egyúttal képet nyújt hagyatékáról. A turkológus életéről és munkásságáról honlap is készült, így a tudós kéziratai és egyéb dokumentumai a nagyközönség számára is elérhetővé válnak. Az 1832-ben született Vámbéry Ármin, a magyarországi keletkutatás talán legkülönlegesebb pályáját bejáró képviselőjének köszönhetően kezdődött el hazánkban az egyetemi turkológiai oktatás, de az MTA tagjaként sokat tett a tudós testület könyvtárának gyarapításáért is: gyűjteményéből több mint hatszáz nyomtatott könyv és hatvan értékes török, perzsa és arab nyelvű kézirat került az Akadémia könyvtárába fia, Vámbéry Rusztem adományaként.
Táj
Ezzel a címmel nyílt meg Mátrai Erik kiállítása szombat este a Műcsarnok M0 elnevezésű projekttermében, melynek csaknem teljes területét kitölti a nagyméretű, helyszín-specifikus installáció. A közelmúltban kiállítóhellyé alakított, neoklasszicista stílusú, gipszstukkós, boltozatos korábbi díszterem majdnem teljes alapterületén aranyszínű folyadék kavarog és folyik le a négy méter magas falról: a lezúduló víz hangja és a sárgás fény akusztikusan és vizuálisan is betölti, uralja a kiállítóteret. A barokk oltár látványelemeitől ihletett, hangsúlyosan szimmetrikus kompozíciójú műnek ugyanúgy része az aranykor idilli világára való utalás, mint a természet ciklikusságának, a mitikus idő képzetének megteremtése. Az aranytemperával és aranyporral elegyített, gomolygó-áramló tünemény megőrzi az életadó víznek és az aranynak mint a gazdagság forrásának a szimbolikus jelentését.
Mátrai Erik 2004-ben diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán. Műveit sokoldalú médiahasználat jellemzi; videói, táblaképei, melyek fő témáit gyakran a vallásból és a művészettörténetből meríti, a legújabb technikai megoldásokkal és a klasszikus ikonográfia elemeivel társulnak. Folyamatosan kísérletezik új anyagokkal és technikákkal, előszeretettel foglalkozik olyan természeti elemekkel és jelenségekkel, mint a tükröződés, a víz, a köd, és jellemzően letisztult, puritán munkák létrehozására törekszik. A mű és a tér kapcsolatát fókuszba állító installációi gyakran szakrális térben kapnak helyet, vagy éppen maguk az alkotások adnak a helyszínnek transzcendens jelentést.
A kiállítás október 20-ig látogatható.
Miafene
Ezzel a címmel látható szombattól a szentendrei MűvészetMalomban a Vajda Lajos Stúdió (VLS) fennállásának 40. évfordulójára megnyílt tárlat, amelyen 37 művész több száz alkotása látható. A hivatalosan 1972-ben megalakult VLS korának egyik legfontosabb alternatív művészeti csoportosulása volt, amely azóta többször is sikeresen megújult újabb és újabb virágkort megélve, a társasághoz a fiatal nemzedékek is csatlakoztak, friss szemléletmódot hozva.
A Ferenczy Múzeum és a Vajda Lajos Stúdió együttműködésével megvalósult tárlaton a 2002-es műcsarnoki kiállítást követő tíz év munkásságát állították fókuszba, a művek közül számos kifejezetten erre az alkalomra készült. A tárlaton az installációk, médiaművészeti alkotások meghatározó vonulatot képeznek.
A szentendrei modern és kortárs művészeti központ mindhárom szárnyát és az udvart - összesen 2000 négyzetmétert - elfoglaló tárlat alkotóinak névsora az alapítóktól a legfiatalabb generációkig terjed, így Aknay Jánostól, Holdas Györgytől és ef Zámbó Istvántól Csató Mátéig, Tóth Eszterig, Benkovits Bálintig és Benkovit Balázsig.
Az induló nemzedéket képviseli a már említettek mellett fe Lugossy László, Bereznai, Péter, Bukta Imre, Krizbai Sándor, Márkus Péter. Természetesen a középnemzedék is markánsan jelen van, köztük Imre Mariann, Kótai Tamás, Csontó Lajos, Nagy Barbara, Pacsika Rudolf, Baksai József vagy Deim Péter. Az egykori Stúdió-tagok hommage kiállítása kapcsán többek között Agócs Attiláról, Bernáth(y) Sándorról, Csajka Gábor Cyprianról, Gubis Mihályról, Matyófalvi Gáborról, Imreh Tiborról, Joláthy Attiláról, K. Kovács Imréről kell megemlékezni, akik már eltávoztak, de itt kaptak helyet Lois Viktor vagy Wahorn András művei is.
A jubileumi tárlat november 10-ig látható.