©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

Fantasztikus hetet zárunk!

Csak a Szépművészeti Múzeumban két új, különleges kiállítás várja a közönséget. De a Közlekedési Múzeum és néhány vidéki intézmény is tartogatott meglepetést karácsonyra.

Raffaello rajzai a Szépművészetiben

Hatvanhat rajzon és metszeten keresztül vizsgálja az érett reneszánsz festészet egyik legnagyobb mestere, Raffaello munkamódszerét és hatását a Szépművészeti Múzeum szerdától látható, Az eszmény diadala - Raffaello című kiállítása.

A tárlat középpontjában Raffaello hat rajza áll, ezek közül több a kiállításon is bemutatott rézmetszetekhez szolgált előrajzként, más munkák pedig freskók, nagyobb szabású alkotások előtanulmányaiként készültek. A Kárpáti Zoltán és Seres Eszter által rendezett kiállítás más alkotók - többek között Giulio Romano, Perino del Vaga, Polidoro da Caravaggio vagy Parmigianino - rajzain, metszetein keresztül végigköveti Raffaello több kompozíciójának utóéletét is - hangzott el a tárlat keddi sajtóvezetésén.

Kárpáti Zoltán emlékeztetett arra, hogy az 1520-ban, mindössze 37 évesen elhunyt mester komoly hatást gyakorolt a 16. század európai festészetére, a tárlat mégis elsősorban Raffaello és olasz kortársai, valamint követői kapcsolatát vizsgálja. A Szépművészeti Múzeum grafikai gyűjteménye több mint ezer 16. századi olasz rajzot és mintegy 4600 metszetet őriz, ezek digitális katalógusa 2012 óta az interneten is elérhető - jegyezte meg. .

A Mária mennybemenetele című rajz Raffaello korai korszakában, Perugiában készülhetett, amikor a később csodált mester még Perugino stílusában dolgozott. Már kiérlelt kompozíciót mutat A betlehemi gyermekgyilkosság című grafika, amelyről korábban azt feltételezték, hogy Marcantonio Raimondi rézmetszete után készült, valószínűsíthető azonban, hogy inkább annak előkészitő rajza lehetett - mondta el a művészettörténész.

Raffaello volt az első, aki felfedezte a műveinek sokszorosításában rejlő üzleti lehetőséget és gyümölcsöző munkakapcsolatot alakított ki a pápai fővárosban Raimondival. A festő később olyan népszerűségre tett szert, hogy a megrendeléseknek egyedül már nem tudott eleget tenni, így munkáinak nagy részét valójában népes műhelyének tagjai - mások mellett Giulio Romano, Perino del Vaga és Polidoro da Caravaggio - végezték el iránymutatásai, vázlatai alapján.
Ilyen dekorációs séma lehetett a római Sala di Costantino kifestéséhez készített Angyalfej is, amelyről valójában eldönthetetlen, hogy maga Raffaello vagy egyik, a mester stílusát tökéletesen imitáló munkatársa kezétől származik.

Ezért is nagy a művészettörténeti értéke a Szépművészeti Múzeum gyűjteménye egyik csúcsműveként számon tartott Esterházy Madonnának: Raffaello kiállításon is bemutatott kis méretű, befejezetlen táblaképén ugyanis szabad szemmel jól megfigyelhető az alárajzolás, így a rajzok kontextusába helyezve a festmény jól bemutatja a művész munkamódszerét.
Egyetlen külföldi alkotásként kapott helyet a tárlaton Albrecht Dürer Vizitáció című fametszete olasz párdarabjával, amelyekhez a művészettörténet első szerzői jogi pere is kapcsolódik. A német művész számos lapját ugyanis - engedély nélkül - Raimondi Velencében nagy haszonnal nyomtatta és terjesztette, míg Dürer fel nem jelentette a rézmetszőt a város hatóságainál.
A Szépművészeti Múzeum reneszánsz grafikai kiállítása 2014. március 30-ig látogatható az épület mélyföldszinti Dór Piramisában.

Újranyílt a Szépművészeti Múzeum régi szobor kiállítása

Huszonöt év szünet után újra állandó kiállításon mutatkozik be a Szépművészeti Múzeum Régi Szobor Gyűjteménye; az épület második emeletén csütörtöktől 109 remekmű látható, többek között Leonardo, Sansovino és Messerschmidt szobrai.

A gyűjtemény az európai szobrászat középkortól a klasszicizmusig terjedő hat évszázadának csaknem 650 művét őrzi. Komoly vesztesége volt Budapest és az ország kulturális életének, hogy ezek többsége az elmúlt negyed századot a múzeum raktárában töltötte - emlékeztetett a tárlat csütörtöki megnyitóján a Szépművészeti Múzeum főigazgatója.

A remekművek korszerű, légkondicionálással ellátott terekbe kerültek, amelyekben a látogatókat a szobrászat technikai eljárásainak rejtelmeibe is bevezetik. Régi adósságokat törlesztett a Szépművészeti, hiszen az elmúlt egy év során három állandó kiállítási egység is újranyílt: a régi szobor tárlat mellett tavaly a 20. századi és kortárs, egy hete pedig az egyiptomi állandó kiállítás - idézte fel a főigazgató. Mikó Árpád művészettörténész megnyitó beszédében múzeumtörténeti pillanatnak nevezte, hogy egy kiemelkedően fontos gyűjteményi egység 25 év után ismét önálló tárlatot kapott az épületben.

Bár csupán három terem áll rendelkezésére, a műtárgysor szépen kirajzolja a gyűjtemény profilját, tükrözi az északi és déli iskolák különbségeit, és lazán még a művészettörténeti folyamatot is megidézi. Bemutatja a gyűjtemény legszebb, legfontosabb alkotásait a gótikus festett faszobroktól a reneszánsz kisbronzokon át a 18. századi művekig, Riemenschneider Madonnájától Andrea Ricció munkáján át Messerschmidt karakterfejeiig - méltatta a tárlatot a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának főmunkatársa.
Szőcs Mirjam kurátor emlékeztetett: a múzeum régi szobor kiállítása kilenc esztendei szünet után 1986-ban alig másfél évre nyílt meg, majd az elmúlt negyed században csupán a gyűjtemény egyes darabjaival találkozhatott a közönség.

A kollekció most némileg szűkebb, de korszerűen felújított térben mutatkozhat be, így a kiállítás a csúcsdarabok - mint Sansovino Madonnája, Rustici márványdomborműve vagy Franz Xaver Messerschmidt portréi - bemutatására törekszik. Mint a művészettörténész az MTI-nek elmondta, az osztrák barokk szobrásztól a Szépművészeti múzeum őrzi Bécsen kívül a legnagyobb gyűjteményt, melynek mind a 11 darabja helyet kapott a kiállítótérben.

A rendezők a kiállított remekművek mellett a szobrászat mesterségének bemutatására is komoly hangsúlyt helyeztek. Kihúzható fiókok és megsimítható minták mutatják be például a bronzöntési, a fafaragási, gravírozási vagy aranyozási technikákat, a különböző kő- és fafajtákat is.

80 éve közlekedő trolik

Kiállítás nyílt a Budapesten 80 éve közlekedő trolikról a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumban szerdán.

A főváros első trolivonalát 1933 december 16-án adták át. A 2,7 kilométeres pályát az óbudai villamos meghosszabbítása helyett építették ki a Vörösvári úttól az óbudai temetőig. A vonalat 1944. szeptember 21-én szüntették meg, miután Budapest ostromában a felsővezetékek és a vezetéktartó oszlopok nagy része megsemmisült, a nagy anyaghiány miatt pedig a helyreállítás nem jöhetett szóba.

Krámli Mihály, a közlekedési múzeum főigazgatója a kiállítás megnyitóján felidézte, hogy az első, még a történelmi Magyarország területén található trolivonalat 1904-ben indították be Poporád és Ótátrafüred között, majd a 30-as években a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Vállalat (BSzKRT) szerződésben vállalta, hogy öt új villamosvonalat épít Óbudán, de a Vörösvári út és az óbudai temető között a várható alacsony kihasználtság miatt sín nélküli villamos autóbuszvonal épült meg.

Szedlmayer László, a BKV megbízott autóbusz és trolibusz üzemeltetési vezérigazgató-helyettese azt mondta, 39 hónap kivételével 80 éve folyamatosan van troliüzem Budapesten, ahol európai szinten is jelentős, majdnem száz kilométeres hálózat van és 150 troli közlekedik ezeken a vonalakon.

A múzeum előtt vasárnapig a látogatók trolibuszokat is megtekinthetnek, köztük a nemrég kivont ZIU-9-es modellt, valamint az első Ikarus trolit és az első IK260-as prototípust is.

Neves magyar festők Salgótarjánban

Évtizedes szünet után újra láthatók mások mellett Munkácsy Mihály, Benczúr Gyula, Csontváry Kosztka Tivadar és id. Markó Károly festményei Salgótarjánban.

A Dornyay Béla Múzeumban nyíló tárlat a 19. századi, európai léptékű magyar festőművészek munkáin keresztül a modern festészet születésébe nyújt bepillantást - közölte Shah Gabriella, a Dornyay Béla Múzeum igazgatója.
A művészettörténész hozzátette: a Kovács Gábor Gyűjteményből érkező alkotások között vannak még Barabás Miklós, Székely Bertalan, Lotz Károly, Mednyánszky László és Gulácsy Lajos festményei is. A tárlat a klasszicizmustól a romantikán és a realizmuson át a naturalizmusig ívelő stíluskorszakok nyomán rajzolja meg a portréfestészet és a tájábrázolás fejlődését.

Shah Gabriella megjegyezte: harminc éve nem láthattak Munkácsy- és Benczúr-festményeket Salgótarjánban a múzeumlátogatók. Hozzátette: a fővárosi gyűjtemény bemutatása alkalmat ad arra is, hogy a reneszánsz, akadémikus festészet és az avantgárd képzőművészet közti korszakot jól reprezentáló saját múzeumi anyagukat, a Mihályfi Ernő gyűjteményt új kontextusba helyezzék.
A Kovács Gábor Gyűjtemény darabjait 2014. március 22-ig láthatja Salgótarjánban a nagyközönség.

Megújult pécsi Természettudományi Múzeum kiállítótere

Megújult kiállítótérrel és új gyermekfoglalkozásokkal, időszakos kiállítással várja a látogatókat a pécsi Természettudományi Múzeum. A kiállítótér mellett a múzeum foglalkoztató terme is folyamatosan szépül: a pécsi Szent Mór Iskolaközpont tanulói kétheti rendszerességgel érkeznek a létesítménybe, és munkájuknak köszönhetően a gyűjtemény pillangói, madarai, ürgék, őzek, farkasok elevenednek meg a falakon festmények formájában.

Az állandó kiállítás mellett a Bird Photography.hu csoport Madarak földön, égen 2013 című fotókiállítása is megtekinthető a múzeumban december 21-ig minden nap 10 és 16 óra között - tették hozzá a közleményben.

A Textilművészeti Triennále válogatott magyar anyaga

A Szombathelyen tavaly megtartott 4. Textilművészeti Triennále válogatott magyar anyagából, 127 alkotásból nyílt kiállítás. A Textil+ nevű pályázati téma köré csoportosított válogatott munkákat a múzeum reprezentatív földszinti terében állítják ki. A textil után tett plusz jel a textil gyarapítását, bővítését, valamivel való összekapcsolását vetíti előre. A falitextil szálai közé ugyanis drótot, cementet, követ, üveggolyót, apró ruhacsipeszt, kagylót, merített papírt szőttek bele, de söröskupakokból is kiállítanak falikárpitot.

A Szombathelyi Képtár, amely a magyar textilművészeti munkák őrzője, 1970-től 2000-ig biennále, majd 2003-tól triennále keretén belül állította ki a magyar és a nemzetközi textilművészek munkáit, három textilt adott kölcsön a tárlatra, olyanokat amelyeket a képtár megvásárolt. Cebula Anna, a képtár igazgatója, a textilgyűjtemény vezetője elmondta, hogy Kecskés Ágnes Síremlék Bódy Irénnek című textiljéről valamint Sütő Éva és Tamuly Renáta minitextiljéről van szó.

Az Iparművészeti Múzeum és a Kulturális Alapítvány a Textilművészetért kiállításán 112 művész 127 alkotásán túl látható lesz a Magyar Kárpitművészek Egyesülete 26 művészének közös, Duna-Limes című munkája. Ez a mű 2011-ben a magyar EU-s elnökség idején, a Duna Stratégiához kapcsolódva készült és tavaly a triennálén mutatkozott be először. A Duna-Limes hagyományos kárpittechnikával készült alkotás, a kékeszöldes faktúrájú nagyméretű gobelinen arany színnel szőtték a folyót. A tárlat 2014. február 2-ig lesz látható.

Fotó: MT