A polgárosulás határán
Hogyan éltek a 19. századi Paloznakon? A „Felemelő évszázad” program keretében idén megújul a Paloznaki Tájház enteriőr kiállítása. A polgárosodás határán című kiállítás az 1860-as évekbe kalauzolja a látogatót.
| Czeglédy Ákos |
2011-03-13 16:44 |
A restaurátorok novemberben a helyszínen lekezelték a fából készült tárgyakat, illetve a rosszabb állapotban lévőket, a textileket vagy az apróbb javítást igénylőket a tél folyamán a múzeum műhelyében állították helyre. Februárban történt a belső helyreállítás, meszelés, agyagozás, azóta pedig helyére kerültek a tárgyak, amelyek között külön hangsúlyt kapnak a balatoni halászat eszközei. A megújult kiállítást dr. Kemecsi Lajos, a Magyar Néprajzi Társaság titkára, a programban részt vevő Skanzen tudományos igazgatója március 15-én 10 órakor nyitja meg.
A paloznaki tájház 19. századi épületének szoba-konyha-kamra enteriőrje jelenleg az 1920-as évek lakáskultúráját mutatja be, részben helyben gyűjtött, részben Veszprém megye más településeiről származó bútorok és tárgyak segítségével. Bár a ház és eredeti tulajdonosai, a Diószegi család története a kutatás következtében ismertté vált, az utolsó lakók szegény sorsa és rendezetlen lakáskörülményei miatt nem volt és ma sincs lehetőség arra, hogy az 1997-ben tájházzá alakított épület eredeti (19. század végi vagy 20. század eleji) tárgyi világát rekonstruálják és helyreállítsák. Az enteriőrök újragondolása és átrendezése a „Felemelő század” gondolat jegyében tehát továbbra is „elvont”, Paloznak egészére és tágabb környezetére jellemző lakáskultúrát és életvilágot jelenít meg.
Pillanatkép a múltból
A tájház átrendezésének célja a kiállítás „visszaarchaizálása”, azaz a 19. századi állapotoknak inkább megfelelő bútorzat, viselet és életforma megjelenítése. A kiállításban a paloznaki (és általában a balatoni) életforma a két legfontosabb pillére, a halászat és a szőlőtermesztés eszközkészletén keresztül elevenedik meg. A kamrában ennek megfelelően új műtárgyként helyet kap: a szigony, a szák, a haltartó kosár, a vesszővarsa és az eresztőháló, a hálókötőtű, a csöbör, a muszkoló, a mustszűrő kosár, a szőlőmetszőkés és a csobolyó. (Nem tudod, mit jelent? Keresd meg a Néprajzi Lexikonban vagy a Magyar Néprajz gazdálkodásról szóló kötetében!)
Népművészet helyben
A felidézett korszak lehetőséget nyújt az 1848–49-es szabadságharc utáni időszakban erősödő hazafias érzelmeket tükröző népművészeti (elsősorban pásztorművészeti) tárgyak bemutatására. A konyhában a festett keménycseréptányérokat és a zománcos gyári edényeket 19. századi népi fazekastermékek, tálak, bokályok, csuprok váltják fel.
A helyi kultúrát hitelesen megjelenítő pásztorművészeti remekek – botok, tükrösök, sótartók – valamint kézműves tárgyak – pl. díszített cserépedények és dohányzacskók – kiválasztása a Balaton-vidék népművészetét bemutató Malonyay-kötet és a környékbeli néprajzi gyűjtemények alapján történik. A korszak jellegzetes viseleti darabjait, így a még divatját élő, s szintén nemzeti jelképvilágot hordozó cifraszűrt bábun mutatjuk be. A szoba enteriőrjében a szekrényt ruhatartó ládákra cseréljük. Az asztalon és a vaklikban spanyolozott, karcolt szaru sótartó, borotvatartó tok, dohánytartó zacskó és faragott csutora kap helyet. A fogasra díszesen faragott pásztorbotok kerülnek. A kiállítási bábú egy halász egyszerű vászonviseletét és egy ünnepi parasztviseletet mutat be. Ez utóbbi tartozéka a jellegzetes bakonyi cifraszűr.
Le nem strandoltan
A jobbágyfelszabadítást követően a parasztság mentalitásában és életformájában lassan elinduló változásokat térségünkben elsősorban a polgári viseletdarabok megjelenése és a gyári termékek megjelenése jelenti. Ezt a folyamatot a Balaton mellékén a 19. század második felétől tért hódító idegenforgalom erősíti fel. Az időszaki kiállítás éppen e külsőségeiben látványos polgárosulás előtti időszakot idézi fel, megmutatva a hagyományos balatoni kultúrának ezt a még „le nem strandolt” arcát, amely tartalmában összhangban van a Hild-díjas település példásan megőrzött 19. századi archaikus építészeti örökségével.
imho
