 |
| ©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva. |
Örmény genocídium, magyar sajtófotó, játékösztön
Az Országos Széchényi Könyvtár, a Capa Központ és a Ludwig Múzeum kiállításait ajánljuk figyelmükbe.
Szerző: MTI - MMO | Forrás: | 2015-03-20 09:58:33
címmel szombattól látható az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) Budapesten az örmény genocídium századik évfordulóját felidéző kiállítás. A május 20-ig nyitva tartó tárlaton az 1915-1916-os év eseményei mellett a genocídium előzményeit és következményeit is bemutatják, köztük az örmény diaszpórák kialakulását, valamint az első Örmény Köztársaság megalakulását. A tárlat az Örmény Nemzeti Könyvtár és az OSZK együttműködésével valósul meg.
Az örmények évszázadokon keresztül kiváltságos helyzetben éltek az Oszmán Birodalom területén, ahol sokáig élvezték a török szultán bizalmát. A IV. század elején elsők között vették fel a kereszténységét és több száz évig önálló struktúrába tagolva éltek az Oszmán Birodalomban. A történészek 1915. április 24-hez kötik a genocídium kezdetét, amikor Konstantinápolyban az örmény értelmiség és gazdasági elit képviselőit elfogták, deportálták, majd kivégezték. A 19. században Abdul Hamid szultán idején a birodalom reformjaival elégedetlenkedő örmények százezreit pusztították el, de az akkori mészárlások még nem irányultak a nép teljes megsemmisítésére. A népirtás előzményei között tartják számon az 1909-es kilikiai vérontást is. Az első világháború idején az Osztrák-Magyar Monarchiának nagykövete volt Konstantinápolyban, diplomáciai képviselete a birodalom más városaiban. Számos követjelentés érkezett Bécsbe a közös külügyminiszterhez, Burján Istvánhoz. A bécsi levéltár az események mindennapjairól több ezer oldal dokumentumot őriz, ezekből mutatnak be néhányat a kiállításon.
A török levéltárakban az örmény népirtásról szóló anyagokhoz máig alig lehet hozzáférni, de a bécsi levéltárban ezek jól kutathatók. A tárlat részét képezik a menekültek réz és ón használati tárgyai, ereklyetartók, keresztek és egyházi ruhák is. A mai napig vita tárgya, hogy hányan pusztultak el, mivel nem készültek összeírások az áldozatokról. A nemzetközi tudományos közélet képviselői és a történészek másfél millióra teszik a kiirtott örmények számát.
3. Magyar Sajtófotó Kiállítás a Capa Központban
|
| |
| Netadó-tüntetés. Az Erzsébet hídon vonuló több tízezres tömeg egyszerre tartja a magasba mobiltelefonjait az internetadó elleni tiltakozásként 2014 október 28-án Fotó: Mórciz-Sabján Simon (Népszabadság). A hír-, eseményfotó (egyedi) kategória első helyezett. Escher Károly-díj a legjobb hírképért |
|
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége Fotóriporterek Szakosztálya által közzétett kiírásra 243 fotográfus 2738 pályázattal, összesen 7164 képpel nevezett, ezek közül választotta ki a nemzetközi zsűri a tizenhárom kategória legjobb munkáit és a különdíjas fotókat. A mától látható kiállításon a díjazott alkotások mellé helyezve egy szubjektív kurátori válogatás is látható, a falakra így 413 kép került, míg vetítve 85 további fotóval találkozhatnak a látogatók. A tárlat követi a pályázat kategória-beosztását, az egyedi és sorozatok részeként benyújtott fotók között azonban nem tesz különbséget, a kiállítás elrendezése és installációja ezért elsősorban a nyomtatott újságra utal. Kísérőtárlatként a Canon Hungária Kft. felkérte Pályi Zsófiát, hogy készítsen fotóriportot a Magyar Vöröskereszt mindennapos munkájáról. Kiállítás péntektől látható május 17-ig.
Magyar markológép. Rohammunka a Várkert Bazár harmadik ünnepélyes átadása előtt. A vezeték javításához ásott gödör szűkre sikerült: beleállva nem lehetett lehajolni, a gödör széléről pedig nem lehetett elérni Fotó: Teknös Miklós (Népszabadság). A bulvár, humor egyedi vagy sorozatkategória első helyezettje
No pain no game - A játékösztön nyomában a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeumban
Csöppet sem hagyományos kiállítást láthat mától a Lumú közönsége: a tárlat arra hivatott, hogy felidézze a látogatóban a homo ludenst, a játékos embert. Az interaktív kiállítást a krakkói Goethe Intézet kezdeményezte a Játékösztön nemzetközi programsorozat részeként, felkérve a német művészpárost, Volker Morawét és Tilman Reiffet a kiállításra. Volker Morawe korábban űrelektronikusként dolgozott, Tliman Reiff interfész-tervezéssel foglalkozott. A kölni Médiaművészeti Főiskolán ismerkedtek meg, majd közös munkájuk során olyan rendhagyó installáció alapjait rakták le, amelyek nem csupán játékra hívnak, de mindenekelőtt a mediális interakció mechanizmusaira kérdeznek rá.
A SnakePit játékmező a régi Nokia-telefonok kígyós játékát ötvözi némi testmozgással, míg a SoundSlam egy olyan ökölvívó-ring, amelyben egy virtuális edző irányítja és értékeli a játékost. A kiállítás május 10-ig látogatható.
Kapcsolódó cikkek:
Baktay Ervin, az indológus indián
Élet a középkori királyi palotában
Varázslatos Magyarország
Cimkék:
múzeum, gyűjtemény,látogató
