©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

A templom a múzeumban

A Wien Museum nem kisebb feladatra vállalkozott, mint a Stephanskirche építésmenetének, kontextusának rekonstrukciójára a fennmaradt 15–19. századi tervrajzok alapján. S mindezt interaktív, a kisebbek számára is élvezhető kiállítás keretei közt.

Több mint négyszáz középkori rajz

A középkori gótikus katedrálisok építése kapcsán sehol sem maradt fenn annyi tervrajz, mint a bécsi Stephanskirche esetében. A bécsi Akadémia, illetve a Wien Museum birtokában lévő 294 darabos gyűjtemény egyedülálló értéket képvisel Európában, nem csoda, hogy 2005 óta az Unesco világörökségi listáján szerepel. (Az ún. MOW, azaz a Memory of the World, magyarul a Világemlékezet programnak az emberiség „dokumentumörökségét” védő listájáról van itt szó.) A darabszám azonban még nem minden, ugyanis a pergamenek, illetve papírok több mint felén mindkét oldalon található rajz, így nagyjából 440 középkori tervvel számolhatunk.

Középkori titkok és legendák

A látogatónak valóban meg kell küzdenie a megfejtésért, a nagy terem első látásra kicsit kaotikusnak tetsző tárgy-, grafikon- és vitrinrengetegében nem könnyű eligazodni. Az egyes kisebb témakörök mindig egy-egy rajz körül csoportosulnak, ám egymáshoz csak lazán kapcsolódnak, így néha tanácstalanul áll az ember, merre induljon tovább. A kiállítás interaktív kiegészítői azonban a felnőtteket is lebilincselik már rögtön a legelső téma keretén belül: hogyan és miből készültek a kiállított tervek. Láthatjuk a középkori rajzeszközöket (tust, vonalzót, háromszöget és körzőt), a tervezés korabeli ábrázolását,

Az anyag nagyon bőséges, a megszerezhető ismeretek skálája sokrétű, a magyarázatok mellett pedig ott találjuk az elsődleges forrásokat, amelyek alapján a történészek dolgoznak, például egy középkori számadáskönyvet vagy a kőfaragójelek jegyzékét. A titokzatos szimbólumok mögül aztán hús-vér építészek-építők lépnek elő a kutatások révén, s még korábban a népi emlékezetben. Kis füzetben elolvashatjuk a templomhoz kötődő városi legendákat. A befejezetlenül maradt északi torony természetesen főszerepet játszik ezekben a történetekben, melyek közül talán az egyik legjellemzőbb Hans Puchspaum és az ördög szerződése.

A kapcsolatteremtés természetesen a mával sem marad el. Az 1433-ban befejezett déli torony, a Stephansturm akkoriban Európa legmagasabb épülete volt, nem kis büszkeséggel töltve el a város lakóit. Ma már eltörpül a világ legmagasabb épületei mellett, ezt illusztrálja a sematikus ábra az egyik falon – a látogató végül megelégedéssel tapasztalhatja, hogy az ezernyi titok ellenére mégiscsak sikerült meghaladni a középkort.

A két terem mellett található még egy gyermekeknek létrehozott foglalkoztató tér, ahol bárki megismerheti a középkori kőfaragók és kőművesek szerszámait, kipróbálhatja a „mókuskereket”, azt a rekonstruált, újra megépített szerkezetet, amellyel a középkorban nehezebb kőtömböket emeltek meg, helyeztek át. (Balra) A kiállítás alkalmából a büfében is a St. Stephan gigantikus méretűre felnagyított fotója mellett fogyaszthatjuk el a kávénkat. (Fent)