©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

A könyv ünnepel

A könyvillusztrációk és művészkönyvek mellett a magyar könyvkultúra 220 éves történetét, valamint az erdélyi könyvkiadás jelentős korszakait bemutató kiállítások várják az érdeklődőket a csütörtöktől a XXII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon.

A Millenáris parkban vasárnapig öt kiállítást láthat a közönség.

Az Országos Széchényi Könyvtárnak (OSZK) a szervezett magyar könyvkultúra 220 éves történetét bemutató kamaratárlat - hely hiányában - szűkös keretek között próbálja bemutatni a maga gazdaságában a 220 évet, főként 19. századi hangsúlyokkal, átnyúlva a 20. századba is. A legnevesebb kiadók mellett a tárlaton helyet kapnak fakszimile kiadások és plakátanyagok is. Láthatók Petőfi-, Jókai- és Arany-díszkiadások. Emellett történelmi eseményeket is felidéznek, köztük a millenniumi emlékkönyveket és a koronázási menetet.    
A pozsonyi helytartótanács 1792-ben hozott rendeletében határozta meg a könyvkereskedés jogi kereteit. A szabály megszületése után három évvel 12 pesti könyvárus megalapította a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének jogelődjét, a Pesti Könyvárusok Grémiumát. A grémiumot Németországból és Ausztriából bevándorolt német anyanyelvűek hozták létre, egyetlen magyar tagja Kis István volt, akinek a Vámház körúton volt könyvesboltja.
A társaságban helyet foglalt Konrád Adolf, Trattner János, valamint Kilián Ádám és Kilián György, akiknek jelentős szerepük volt a németországi szakmai hagyományokkal rendelkező könyves piac magyarországi kiépítésében.
Megidézik mások mellett Wigand Ottó alakját, aki először Kassán, majd Pesten nyitott könyvesházat, de helyet kapnak későbbi részvénytársaságok is például a Franklin Társulat, amely Arany János műveit publikálta, valamint a társulat vetélytársa, az Emich Gusztáv alapította Athenaeum, amely Petőfi költeményei mellett például Madách Az ember tragédiáját adta ki. A történeti kiállítást Porpáczy Zoltán tervezőgrafikus Jókai-idézetekre született plakátjai kísérik.
A két csarnok közti átjáróban látható a Tintakő Könyvesbolt IDEA Könyvtér szervezésében Az erdélyi magyar könyvkiadás jelentős korszakai című tárlat, amely a 16. század első harmadától napjainkig pannókon követi végig az erdélyi magyar nyelvű könyvkiadást. A tárlat felidézi mások mellett Johannes Honterus erdélyi szász származású polihisztort, akinek nevéhez fűződik a humanista nevelési elvekre alapozott tankönyvkiadás és jogtudományi szakirodalom. Helyet kapott Heltai Gáspár történetíró, bibliafordító, unitárius lelkész is, aki 1550-ben alapította meg Kolozsvár első nyomdáját. A 17-18 századból megelevenedik Misztótfalusi Kis Miklós vagy Szenczi Kertész Ábrahám nyomdászok tevékenysége, de felidézik a két világháború közötti időszakot, valamint bemutatják a jelenlegi erdélyi könyvkiadás helyzetét is.

Művésznaplók címmel öt vitrinben művészkönyveket láthat a közönség az 1993-ban alakult Magyar Művészkönyvalkotók Társasága csaknem 15 tagjának legfrissebb szubjektív munkáiból, valamint meghívott fiatal pályakezdők alkotásaiból.
A Főnix Könyvműhely és a Gabo szervezésében Sánta Kira grafikusművész sci-fi és fantasy regényekhez készült könyvborítóiból mutatnak be válogatást. Kiállítják többek között a J. R. Johansson Paranoia című könyvéhez, valamint Karen Akins Az idő hurok című ifjúsági sci-fijéhez született borítókat.
A Magyar Illusztrátorok Társasága Változatok - 10 illusztrátor változatai örökérvényű témákra című tárlaton mutatkozik be.