©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

Egy kincslelet, és ami mögötte van

Előkerülése után negyedszázaddal látható először nagyközönség előtt a Bodrogolasziban talált, a 16. század gazdaságtörténetét reprezentáló aranypénzlelet. A sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeum új időszaki kiállítása október 15-ig látogatható.

A szakértők egyetértenek abban, hogy a kincset legkésőbb 1567-ben rejtette el a tulajdonosa. A Mohácsi csatavesztés után állandó volt a hadak vonulása Magyarországon: török hódítás, trónküzdelmek, birtokviszályok – amelyek Hegyalját különösen érintették. A pénzek elrejtése ezek egyikével lehet kapcsolatban.

A 3,60 g súlyú, 900-1000 ezrelékes finomságú színarany pénzek összetétele és származási helye különböző. Az aranyak kétharmada, 46 darab, a Magyar Királyságban készült. Huszonhatot pedig a szomszédos államok területén bocsátottak ki, Salzburg, Karinthia, Ausztria, Csehország, Boroszló, Münsterberg és Lengyelország verdéiben. A bodrogolaszi leletmentés egyik vezető történésze, Fehér József szerint „a magyar előd-királyok, az osztrák és lengyel tartományok pénzei azt mutatják, hogy a kincs egykori tulajdonosa sokfelé érdekelt volt Magyarországon kívül is, s elsősorban az északi, északnyugati főkereskedelmi központokban”. Bár a dukátokat elrejtő személye a történelem homályába vész – leginkább csak találgatni lehet -, a leletegyüttest vizsgálva szűkül a kör: zsoldos katona, pálos szerzetes, borkereskedő, esetlegesen egy, Kassa hadászati fejlesztéseiben részt vevő vállalkozó rendelkezhetett a 16. század derekán ekkora vagyonnal.

„Kincsesláda” nem volt, agyagedény-darabokat sem találtak a kutatás során, feltehetőleg vászon vagy bőr védte eredetileg az aranyat. A bodrogolaszi aranykincs. Egy kincslelet és ami mögötte van című kamarakiállítás mindössze 30 négyzetméter. Fekete szövetfalaival egy bélelt kincsesláda asszociációját kelti, de a látogatóknak eszébe juthat a föld mélye, ahol az aranyak rejtőztek. A főszereplő dukátok a terem közepén piramis alakú tartón kaptak helyet. A tárlat kiegészül olyan tárgyakkal és információs táblákkal, amelyek közvetlenül, vagy közvetve kapcsolódnak a leletegyütteshez: betekintést nyújtanak az aranybányászatba, pénzverésbe és a korszak monetáris politikájába. Korabeli pénzváló mérleg, hamis pénz, bányászcsákány színesíti a látványt.

A kiállítás október 15-ig látogatható.

[1] Fehér József: A bodrogolaszi aranypénzlelet – HOM Évkönyv 1994. 118.-140.