©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

A sebesült Görgey

Ezerszer elmondott történet rendhagyó előadásban. December elején nyílt a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum új időszaki kiállítása, amely Görgey Artúr tábornok fejsebén keresztül mutatja be a 19. század közepének orvosi, sebészeti műveltségét.

„1849. július 3-án, kedden reggel két törzsorvos hajolt Komárom városában, a Szaáky-házban egy sebesült katona fölé. A gránátrepesz csúf munkát végzett: jó tizenkét-tizenöt centiméter hosszan ferdén átszakította a koponyatető csontját, és az orvosok a hatalmas sebbe betekintve láthatták, hogyan emelkedik és süllyed az áldozat agyveleje az érverés és légzés kettős ütemének engedelmeskedve. Az agyburokra néhány éles csontszilánk tapadt, a seb ellátása előtt ezeket kellett eltávolítani. A fájdalmas művelet során a sebesült elvesztette eszméletét, pedig kemény katonának ismerték. Dr. Mihálik Viktor és dr. Orzovenszky Károly a hadjárat során nem először látott csúnya sebet, most mégis eszükbe kellett jusson (bármennyire lekötötték is figyelmüket a csontszilánkok), hogy nem akárki a sebesült, és hogy abban a lomhán lüktető agyvelőben a szabadságharc katonai történetének sorsdöntő tapasztalatai lakoznak, tervei szunnyadnak. A sebesült mellett ott hevert véres bélésű, fehér strucctollas Kossuth-kalapja, csíkos selyembélésén ezzel a felirattal: Schoober, Pesten. Mellette egy fehér pöttyös, kék selyemkendő, amellyel a sebet a július 2-i csata estéjén hevenyészve bekötöttek.” Katona Tamás szavai Görgey visszaemlékezéseinek bevezetőjéből a komáromi csatát követő és akkor az egész országot foglalkoztató eseményt örökítik meg. 1849. július 2-án a Haynau seregei ellen vívott komáromi csatában Görgey Artúr tábornok egy felette felrobbanó gránáttól súlyos fejsérülést szenvedett. A szabadságharc további alakulása nagyban függött az addig rendkívül sikeres hadvezér egészségi állapotától.

Sérülés és ami utána jött

Görgey fejsebét elsődlegesen dr. Mihálik Viktor és dr. Orzovenszky Károly látta el, aminek következtében a tábornok négy nap múlva már részt tudott venni a komáromi haditanácson. Öt nappal később, a sebesülése utáni kilencedik napon Görgey három hadtesttel, azaz 25 000 katonával elindult Arad felé, hogy Bem seregeivel egyesülve egy döntő csatában mérje össze erejét az egyesült osztrák–orosz hadakkal. A 13. napon bevette Vácot, kikergetve onnan az orosz előőrsöket, ám sebe ezekben a napokban elgennyesedett, ezért újra meg kellett műteni. Ezt a beavatkozást dr. Markusovszky Lajos végezte. Két nap múlva Görgey már lóra ült, és seregeit Miskolc felé vezényelte, ahonnan a sebesülését követő 26. napon továbbindult, és Nyíregyházát, valamint Nagyváradot érintve Arad felé tartott. A Bem seregével való egyesülést a temesvári csata akadályozta meg, amelyben Bem súlyos vereséget szenvedett az orosz–osztrák csapatoktól. Görgey a 39. napon ért Aradra, és ekkor értesült arról, hogy nem maradt sereg, amellyel egyesülhetne. Aradon találkozott Kossuthtal, aki ekkor diktátori címmel ruházta fel, maga pedig a török határ felé menekült. A kilátástalan helyzetben Görgey a sebesülését követő 42. napon, 1849. augusztus 13-án Világosnál letette a fegyvert az orosz–osztrák hadak előtt.

Seb a koponyán

Kritikus állapot tárgyakban

Bővebb információ a múzeum honlapján