©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

Képbe zárt írások

22 művész 1945 után készült rajzait és grafikáit mutatja be az a kiállítás, amely mától látható a Francia Intézet kiállítótermében. Az alkotások a Szépművészeti Múzeum és Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből valók.

A Szépművészeti Múzeum Grafikai Jelenkori Gyűjteményének kiállításán mások mellett Vera Molnártól, Antoni Tápiestől, Maurer Dórától 45 papíralapú művet mutatnak be, amelyek írásokból, szövegekből kiinduló, de tőlük különféle formákban eltávolodó képi megoldásokat vonultatnak fel.
Claire Garand, a Budapesti Francia Intézet nemrég kinevezett igazgatóhelyettese, a francia nagykövetség új kulturális attaséja a kiállítás szerdai bejárásán emlékeztetett a múzeumok és az intézet között létrejött, több évre visszanyúló együttműködésére, amelynek köszönhetően valósult meg a most látható kiállítás a Francia Intézet erre az alkalomra megújult termében.
Bódi Kinga művészettörténész, kurátor a kiállítás anyagáról elmondta, hogy a 20. századon belül olyan témát vagy jelenséget akartak bemutatni, amely a grafikában központi kérdést jelentett. Így esett a választásuk a kép és a szó, az írás- és képbeliség témájára. A 20. század elején a két fogalom kapcsolatrendszerében történő fordulatban Párizsnak és a francia művészek jelentős szerep jutott. Kép és szó évszázadokon keresztül párhuzamosan haladtak egymással, miközben mindig valamilyen hierarchikus viszonyban álltak egymással, ugyanakkor igazán soha nem találkoznak, mivel egy szöveget általában illusztráltak, egy képet pedig leírtak. Mindig kérdés volt, hogy ki interpretál kit, a kép a szöveget vagy a szöveg a képet. Ez a hierarchikus viszony változik meg a 20. században. Ehhez a változáshoz hozzájárultak a II. világháború borzalmai is, amelyeket nehéz volt szavakba önteni.
A kiállításon látható például Günther Uecker kelet-német képzőművész Kollaboráció című képe, amelyen Eugen Ionesco írását firkálta össze a művész, a képiség által olvashatatlanná téve a szöveget. Vera Molnar Levél anyámtól című sorozatában édesanyja leveleit, írásának karaktereit alakítottá át képpé. Könyv formájában Hantai Simon egyik nagyméretű képét is megidézik a tárlaton, míg Henri Michaux Ütközetek című művében a kalligráfiákat gondolta tovább.
Bodor Kata művészettörténész, kurátor hangsúlyozta: a kiállítás dadaista gyökerekre visszatekintő alkotások bemutatásával indul, köztük Jiri Kolar 1960-ban készült kollázsa látható, amelyen egy ószövetségi történetet vagdosott fel a művész. A kiállítás három utolsó darabja már a konceptuális művészet jegyeit viselik magukon. A december 5-ig látható kiállításon a magyarok és külföldiek közül is olyan alkotókat válogattak ki, akik emigráltak Párizsba. Emellett olyan íróktól is láthatók művek, mint Henri Michaux vagy Eugene Ionesco, akik íróként kezdtek képzőművészettel foglalkozni.

Képbe zárt írások

2015. szeptember 23. – december 5.

Budapesti Francia Intézet, Galerie17