Kincses templomok és főúri mecenatúra

Kiállítás és konferencia a Gödöllői Királyi Kastélyban

Az gödöllői Barokk Év eseményei szorosan kapcsolódnak a város egyik kiemelkedő személyiségéhez, Grassalkovich I. Antalhoz.

Cikk küldése

e-mail:

A Gödöllői Királyi Kastély a Kincses templomok - Grassalkovich Antal, a főúri mecénás című új időszaki kiállítása az idei gödöllői Barokk Év alkalmából Grassalkovich I. Antal (1694–1771) alakját, egyházi kapcsolatait és mecénási tevékenységét mutatja be. Helyszíne a tavaly felújított Rudolf-szárny modern múzeumi technikával felszerelt emeleti teremsora, amelyet a restaurált 19. század eleji falfestés tesz még különlegesebbé.
Gödöllő méltán emlékezik idén Grassalkovich halálának 240. évfordulójára: amellett, hogy a város a család- és vagyonalapító nemesnek köszönheti impozáns kastélyát, a gróf a 18. század jeles politikai, gazdasági alakja volt. A város története a 18. századtól a polgári átalakulásig összefonódott a Grassalkovich családéval, akik neve jól ismert a hazai történetírásban.

Mindenben az első

I. Antal 1694-ben született a Nyitra megyei Ürményben, megbecsült, jó kapcsolatokkal rendelkező köznemesi család gyermekeként. A kor szokásainak megfelelően jogi pályára lépett. Az ügyvédi eskü letétele után 1716-tól a Budai Kerületi Kamara ügyészeként kezdett dolgozni. Itt kezdődött hivatalnoki karrierje, melynek csúcsán a Magyar Kamara elnökeként, Mária Terézia bizalmi embereként, az ország egyik legvagyonosabb főuraként játszott fontos szerepet Magyarország történetében.
Pályájának állomásai tudatos karrierépítésről tanúskodnak. 1720-tól fiatal kora ellenére királyi jogügyigazgató, később kamarai tanácsos, majd a Királyi Ítélőtábla ülnöke lett. 1727-től az Újszerzeményi Bizottság elnöke. 1731-ben személynök, tíz évvel később a pozsonyi országgyűlésen a királynőnek tett szolgálataiért királyi titkos tanácsosi címet kapott. Végül 1748-ban Mária Terézia a Magyar Királyi Kamara elnökévé nevezte ki, ezzel együtt második koronaőrré tették.
Grassalkovich szorgalmas hivatalnokként mindig feljebbvalói megelégedésére végezte munkáját. Minden kínálkozó lehetőséget megragadott, amivel vagyonát gyarapíthatta. A legmagasabb tiszteletdíjat kérte, takarékosan élt, pénzét birtokvásárlásra költötte, vagy kamatozó kölcsönügyletekbe fektette.
Házasságait is megfontoltan kötötte, elősegítve hivatali, társadalmi emelkedését és gazdagodását. 1722-ben kamaraelnökének lányát, Láng Erzsébetet, a Pest megyei alispán özvegyét vette nőül. Közös gyermekük nem született. Felesége halála után, 1731-ben már személynökként nősült újra. Hitvese a gazdag Klobusitzky Krisztina bárónő lett. Házasságának és hivatalának köszönhetően bárói rangot kapott, majd 1743-ban a grófi címet is elnyerte. Hat gyermekük született, köztük az örökös II. Antal. Őket korán elhalt ifjú feleségének nővére, Klobusitzky Terézia nevelte fel, akit a főúr évekkel később feleségül vett. Benne olyan társra talált, aki teherbírásával és szakértelmével nagyban segítette férje munkáját.

Új arisztokrata – új város

A főúr Gödöllő számára azt a földesurat jelentette, aki felvirágoztatta, Pest és Heves megyei birtokainak központjává tette a települést. Jó érzékkel ismerte fel, hogy a vidék, földrajzi fekvése miatt, ideális uradalmai kiépítésére. A Pest–Kassa és a Pest–Szeged útvonal figyelembevételével alakította ki birtokait. Hivatali előmenetele is indokolta, hogy Pesthez és Budához közel telepedjen le. A gödöllői és hatvani domíniumon kívül még a távolabbi debrői, bajai, komjáti, pozsonyivánkai birtokok földesura is volt.

A gödöllői uradalmat mintegy 26 esztendő alatt építette fel. Újdonsült nagybirtokos arisztokrataként e pozíció valamennyi attribútumát maga hozta létre: birtokadomány-, kegyúri és pallosjogot szerzett. Főúri lakhelyeket emeltetett, melyek közül legismertebb a gödöllői kastély és a pozsonyi palota. Uradalmaiban 33 templom építésével, felújításával segítette a katolikus vallás erősödését, de a reformátusok ellen sem lépett fel soha erőszakkal. Betelepítésekkel, az őslakosság számára is kedvező úrbéri feltételekkel segítette elő jobbágyai gyarapodását. A hatékony birtokgazdálkodás érdekében számtalan uradalmi épületet (magtárakat, malmokat, kőhidakat, tiszti lakásokat, kocsmákat és fogadókat…) építtetett. Több településnek mezővárosi kiváltságot szerzett. Birtokain a gyarapodás, fejlődés kézzelfogható volt.
A gróf halála után az általa megteremtett javakat utódai felélték, „birodalma” széthullott. Az utókor számára történelmi alakján kívül mégis gazdag örökséget hagyott. Barokk kori épületeink, műkincseink egy része Grassalkovich I. Antalhoz köthető. Volt birtokainak falvai, városai fejlődésére néhány esetben a mai napig befolyással vannak az ő 18. századi döntései. A megszerzett vagyon és rang mellett földesúrként is arisztokratává vált.

Tudományos konferencia Gödöllőn

A fényes hivatalnokkarriert építő Grassalkovich Mária Terézia személyes bizalmát is élvezte. Ennek köszönhetően a királynő 260 éve, 1751-ben látogatást tett Gödöllőn, Grassalkovich Budához és Pesthez közeli birtokközpontjában.

Erre az nevezetes pillanatra és gróf halálának 240 évfordulóra emlékezve a Gödöllői Királyi Kastély és a Gödöllői Városi Múzeum időszaki kiállításaikhoz kapcsolódva tudományos konferenciát szerveznek.

Időpont: 2011. szeptember 16. péntek, 10 óra
Helyszín: a Gödöllői Királyi Kastély Barokk Színházterme
Levezető elnök: Dr. Barta János DSc történész, egyetemi tanár (Debreceni Egyetem, Történelmi Intézet)

Program

Dr. Poór János DSc, történész, tanszékvezető egyetemi tanár (ELTE BTK): Magyarország a 18. századi Habsburg Birodalomban (Bevezető előadás)
Dr. Beke Margit történész, elnök (Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Egyháztörténeti Bizottság): A Szent Jobb története különös tekintettel a 18. századra
Dr. Bugár-Mészáros Károly építész, igazgató (Építészeti Múzeum): A gödöllői kastély egykori barokk kert-együttese
Dr. Czeglédi Noémi történész (Gödöllői Városi Múzeum): Grassalkovich I. Antal pallosjoga
Fábián Balázs néprajzkutató – Szőke Balázs történész, művészettörténész (Gödöllői Városi Múzeum): Rekonstrukciós kísérlet Gödöllő mezőváros városképének felidézésére Grassalkovich I. Antal gróf birtoklásának idejéből
Kerényiné Bakonyi Eszter történész, múzeumpedagógus (Gödöllői Városi Múzeum): Kalandozás a barokk Gödöllőn, avagy múzeumpedagógia a Gödöllői Városi Múzeumban
Dr. Kerny Teréz művészettörténész (MTA Művészettörténeti Kutatóintézet): Grassalkovich (I.) Antal személyes devóciója. Családi és történeti rétegek
Dr. Lábadi Károly néprajzkutató, egyetemi docens (SZIE, MKK KTI): Nepomuki Szt. János kultusza a Váci Egyházmegyében
Dr. Papházi János történész, osztályvezető (Gödöllői Királyi Kastély): Egy Grassalkovich Antalnak szóló könyvajánlás. Újabb adalék a gróf mecénási tevékenységéhez
Pataki Katalin történész (Hatvany Lajos Múzeum): A hatvani kapucinus kolostor építéstörténete

A konferencia kísérőprogramjai

Az ebédszünetben (kb. 13 órakor) a Gödöllői Királyi Kastély Kincses templomok című időszaki kiállításának megtekintése szakvezetéssel, melyet Dr. Lábadi Károly, a kiállítás vezető kurátora, és Dr. Papházi János, a kiállítás kurátora tart. A konferencia végén (kb. 15 órakor) a Gödöllői Városi Múzeum „Birodalmam alatt…” Gödöllő mezőváros élete a 18. században című időszaki kiállításának megtekintése szakvezetéssel, mely Dr. Czeglédi Noémi és Fábián Balázs, a kiállítás rendezői tartanak.

Információ: paphazi.janos@kiralyikastely.hu
A szervezők mindenkit szeretettel várnak. Előzetes jelentkezés nem szükséges.

Főúr a kiállítótérben

A Kincses templomok Grassalkovich Antal, a főúri mecénás kiállítás a teljes pompájában ragyogó Rudolf-szárnyban kapott helyet. Az előtérben a kiállítás bevezetőjeként Kresz Albert fotóművész ihletett képeit láthatjuk azokról a templomokról, amelyek a főúr támogatását élvezték. Az első két terem Grassalkovich életútját, személyes kapcsolatait mutatja be az egyház életében és a világi hatalomban fontos személyekkel: Althann Mihály Frigyessel és Mihály Károllyal, valamint Migazzi Kristóf püspökökkel, III. Károllyal és Mária Terézia királynővel. Az említettek korabeli festményábrázolásain kívül itt állítják ki a Mária Terézia alapította Szent István-rend díszruháját, emlékérmét és alapszabályát, ugyanis a kastély építtetőjét érdemei jutalmául Mária Terézia a Rend tagjává avatta. Ugyanitt a királynő által adományozott miseruhát és palástot, valamint Grassalkovich egyháztámogatói tevékenységét bizonyító eredeti iratokat, személyéhez kötődő relikviákat, köztük a főúr végrendeletét tekintheti meg a látogató.

A következő szobában Nepomuki Szent János kultuszával, annak tárgyi és írásos emlékeivel ismerkedhetünk. A Nepomuki-kultusz magyarországi elterjesztéséért Grassalkovich is sokat tett, mivel védőszentjeként maga is nagyon tisztelte. Itt kap helyet a legjelentősebb magyar Nepomuki Szent János kultusztárgy-gyűjtő anyagának több, még soha ki nem állított tárgya.
A Váci Székesegyházi Kincstár és Egyházmegyei Gyűjtemény és az Egyházmegye számos plébániája is támogatja a kiállítás megrendezését legbecsesebb, 18. századi darabjaival. Kegytárgyak, miseruhák, kelyhek, gyertyatartók, szobrok és festmények mutatják be a korszak egyházi kultúráját és a mecénás főúr bőkezűségét.

A mostani kiállítás új megvilágításba helyezi Grassalkovich I. Antal egyházi mecenatúráját, tekintve, hogy az idevágó anyag még sohasem volt együtt látható, sőt nem kevés olyan tárgy is bemutatásra kerül, amelyekkel először találkozhat a szakma és a nagyközönség. A kiállításhoz tudományos igényű, fotókkal gazdagon illusztrált kétnyelvű katalógus készült. A tárlat látogatását szakvezetésekkel egészítik ki, amelyet a kastély múzeumi osztályának munkatársai és a Kastélybaráti Egyesület tárlatvezetői tartanak.
Több korosztály számára kidolgozott múzeumpedagógiai foglalkozásokat is kínálnak előre egyeztetett időpontokban. A kiállítás anyagának jelentős részét a Váci Székesegyházi Kincstár és Egyházmegyei Gyűjtemény tulajdonában lévő tárgyak és ábrázolások teszik ki, ezen kívül a Magyar Nemzeti Múzeum, Magyar Országos Levéltár, a Magyar Nemzeti Galéria mellett több más köz- és magángyűjtemény, valamint több jelentős egyházi gyűjtemény is hozzájárul legbecsesebb kincseivel.

A kiállítás 2012. január 29-ig tekinthető meg. Bővebb információ: itt!