©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

Kincses templomok és főúri mecenatúra

Az gödöllői Barokk Év eseményei szorosan kapcsolódnak a város egyik kiemelkedő személyiségéhez, Grassalkovich I. Antalhoz.

I. Antal 1694-ben született a Nyitra megyei Ürményben, megbecsült, jó kapcsolatokkal rendelkező köznemesi család gyermekeként. A kor szokásainak megfelelően jogi pályára lépett. Az ügyvédi eskü letétele után 1716-tól a Budai Kerületi Kamara ügyészeként kezdett dolgozni. Itt kezdődött hivatalnoki karrierje, melynek csúcsán a Magyar Kamara elnökeként, Mária Terézia bizalmi embereként, az ország egyik legvagyonosabb főuraként játszott fontos szerepet Magyarország történetében.
Pályájának állomásai tudatos karrierépítésről tanúskodnak. 1720-tól fiatal kora ellenére királyi jogügyigazgató, később kamarai tanácsos, majd a Királyi Ítélőtábla ülnöke lett. 1727-től az Újszerzeményi Bizottság elnöke. 1731-ben személynök, tíz évvel később a pozsonyi országgyűlésen a királynőnek tett szolgálataiért királyi titkos tanácsosi címet kapott. Végül 1748-ban Mária Terézia a Magyar Királyi Kamara elnökévé nevezte ki, ezzel együtt második koronaőrré tették.
Grassalkovich szorgalmas hivatalnokként mindig feljebbvalói megelégedésére végezte munkáját. Minden kínálkozó lehetőséget megragadott, amivel vagyonát gyarapíthatta. A legmagasabb tiszteletdíjat kérte, takarékosan élt, pénzét birtokvásárlásra költötte, vagy kamatozó kölcsönügyletekbe fektette.

Új arisztokrata – új város

A főúr Gödöllő számára azt a földesurat jelentette, aki felvirágoztatta, Pest és Heves megyei birtokainak központjává tette a települést. Jó érzékkel ismerte fel, hogy a vidék, földrajzi fekvése miatt, ideális uradalmai kiépítésére. A Pest–Kassa és a Pest–Szeged útvonal figyelembevételével alakította ki birtokait. Hivatali előmenetele is indokolta, hogy Pesthez és Budához közel telepedjen le. A gödöllői és hatvani domíniumon kívül még a távolabbi debrői, bajai, komjáti, pozsonyivánkai birtokok földesura is volt.

A gödöllői uradalmat mintegy 26 esztendő alatt építette fel. Újdonsült nagybirtokos arisztokrataként e pozíció valamennyi attribútumát maga hozta létre: birtokadomány-, kegyúri és pallosjogot szerzett. Főúri lakhelyeket emeltetett, melyek közül legismertebb a gödöllői kastély és a pozsonyi palota. Uradalmaiban 33 templom építésével, felújításával segítette a katolikus vallás erősödését, de a reformátusok ellen sem lépett fel soha erőszakkal. Betelepítésekkel, az őslakosság számára is kedvező úrbéri feltételekkel segítette elő jobbágyai gyarapodását. A hatékony birtokgazdálkodás érdekében számtalan uradalmi épületet (magtárakat, malmokat, kőhidakat, tiszti lakásokat, kocsmákat és fogadókat…) építtetett. Több településnek mezővárosi kiváltságot szerzett. Birtokain a gyarapodás, fejlődés kézzelfogható volt.
A gróf halála után az általa megteremtett javakat utódai felélték, „birodalma” széthullott. Az utókor számára történelmi alakján kívül mégis gazdag örökséget hagyott. Barokk kori épületeink, műkincseink egy része Grassalkovich I. Antalhoz köthető. Volt birtokainak falvai, városai fejlődésére néhány esetben a mai napig befolyással vannak az ő 18. századi döntései. A megszerzett vagyon és rang mellett földesúrként is arisztokratává vált.

Tudományos konferencia Gödöllőn

Erre az nevezetes pillanatra és gróf halálának 240 évfordulóra emlékezve a Gödöllői Királyi Kastély és a Gödöllői Városi Múzeum időszaki kiállításaikhoz kapcsolódva tudományos konferenciát szerveznek.

Időpont: 2011. szeptember 16. péntek, 10 óra
Helyszín: a Gödöllői Királyi Kastély Barokk Színházterme
Levezető elnök: Dr. Barta János DSc történész, egyetemi tanár (Debreceni Egyetem, Történelmi Intézet)

Dr. Poór János DSc, történész, tanszékvezető egyetemi tanár (ELTE BTK): Magyarország a 18. századi Habsburg Birodalomban (Bevezető előadás)
Dr. Beke Margit történész, elnök (Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Egyháztörténeti Bizottság): A Szent Jobb története különös tekintettel a 18. századra
Dr. Bugár-Mészáros Károly építész, igazgató (Építészeti Múzeum): A gödöllői kastély egykori barokk kert-együttese
Dr. Czeglédi Noémi történész (Gödöllői Városi Múzeum): Grassalkovich I. Antal pallosjoga
Fábián Balázs néprajzkutató – Szőke Balázs történész, művészettörténész (Gödöllői Városi Múzeum): Rekonstrukciós kísérlet Gödöllő mezőváros városképének felidézésére Grassalkovich I. Antal gróf birtoklásának idejéből
Kerényiné Bakonyi Eszter történész, múzeumpedagógus (Gödöllői Városi Múzeum): Kalandozás a barokk Gödöllőn, avagy múzeumpedagógia a Gödöllői Városi Múzeumban
Dr. Kerny Teréz művészettörténész (MTA Művészettörténeti Kutatóintézet): Grassalkovich (I.) Antal személyes devóciója. Családi és történeti rétegek
Dr. Lábadi Károly néprajzkutató, egyetemi docens (SZIE, MKK KTI): Nepomuki Szt. János kultusza a Váci Egyházmegyében
Dr. Papházi János történész, osztályvezető (Gödöllői Királyi Kastély): Egy Grassalkovich Antalnak szóló könyvajánlás. Újabb adalék a gróf mecénási tevékenységéhez
Pataki Katalin történész (Hatvany Lajos Múzeum): A hatvani kapucinus kolostor építéstörténete