Az aranykincs titkai
NAGYSZENTMIKLÓSI
A kora középkor egyik legjelentősebb aranyleletéről, a nagyszentmiklósi aranykincsről nyílt kiállítás pénteken a szegedi Móra Ferenc Múzeumban.
Szilágyi Kata, a Kincsek – Titkok – Aranyak című kiállítást bemutató keddi sajtóbejáráson elmondta: 1799-ben egy szerb szőlősgazda árkot ásott Nagyszentmiklós határában. A munka közben talált rá a felbecsülhetetlen értékű aranyedényekre, amelyek összsúlya körülbelül 10 kilogramm volt. A kincs darabjai kereskedőkön keresztül jutottak el Pestre, ahol végül a Boráros tér névadója, Boráros János városbíró gondoskodott összegyűjtésükről. A nagyszentmiklósi aranykincs végül Bécsbe, a Császári és Királyi Régiségtárba került.
A nagyszentmiklósi aranykincsből származó szilke galvanoplasztikai másolataMTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely
Mivel a megtalálók a kincs létét eltitkolták, nem kaptak semennyi pénzt a kamarától, ezért a szőlősgazda felesége, Ikonia többször ment Bécsbe, hogy „megtalálói jutalmát” kikönyörögje. Ikonia „őszinte” vallomása során kiderült, hogy a 23 aranyedény melletti apróságokat -– fülbevalók, edények letört fülei – beolvasztották és saját ékszereket készítettek beéőlük. A leletegyüttes tartalmazott egy keresztet is, melynek eltűnése régészeti szempontból komoly veszteség, mert segített volna pontosan meghatározni, mikor és hol készülhettek a tárgyak – közölte a szakember.
Az elmúlt két évszázadban három népcsoporthoz is kötötték a leletegyüttest: a 8. századi avarokhoz, a 9. századi dunai bolgárokhoz, illetve a 10. századi dunai bolgárokhoz. A ma elfogadott tudományos elmélet szerint a kincsegyüttes az avar fejedelmi kincstár része lehetett – mondta Szilágyi Kata.
A kincset a bécsi Kunsthistorisches Museumban őrzik, azonban a szegedi közgyűjtemény tulajdonában van a leletegyüttes 20. század elején készült galvanoplasztikai másolata, melyet most a nagyközönség számára is bemutatnak. A tárlat látogatói emellett a múzeum földszinti termeiben kiállított tárgyak segítségével megismerkedhetnek az avarok és a honfoglaló magyarok fémművességével és ötvösművészetével is, sőt azt is megtudhatják, hogy a testsúlyuk alapján mennyi aranyat érnek, illetve hány lovat adtak volna értük az avarok.
(s)
