A költészet ereje
KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ
Egy állandó és egy időszaki kiállítás is nyílt az irodalom jegyében a Múzeumok Éjszakáján. Illyés Gyulának "álmai városában",Ozorán,a Petőfit fordító kínai Lu Hszünnek a Petőfi Irodalmi Múzeumban szenteltek kiállítást.
| Magyar Múzeumok Online |
2016-06-28 09:01 |
Ozora és a puszta Illyés Gyula szemével
Illyés Gyula "álmai városának" nevezte Ozorát, alkotóéveinek jelentős helyszíne volt a régi Nagyvendéglő barokk épülete, itt írta a Puszták népe és a Petőfi című műveit. A reprezentatív vendéglő épület, amelyben az író és Ozora kötődését bemutató „Amit már majdnem elfeledtél…” című kiállítás kapott helyet, Esterházy Fogadóközpont néven információs központként és kiállítótérként is működik.
A Tolna megye világához személyes gyermekkori szálakkal is kötődő Illyés Gyula műveiben számtalan alkalommal jelenik meg a pusztai és a nyüzsgő falusi-mezővárosi élet, amelynek fontos helyszíne volt a barokk Nagyvendéglő épülete. Ennek jellegzetes légkörét a vendéglő egykori söntésének autentikus hangulatú berendezése idézi fel, a látogatók által használható asztalok és eszközök nemcsak a kiállítási tárgyak megtekintésére, hanem a tér használatba vételére is ösztönöznek.
Az író életútjának tematikus állomásait bemutató, hiánypótló anyag is megtekinthető a kiállítótérben, amelyen keresztül szubjektív, Illyés Gyula szemével láttató perspektívából szemlélheti a látogató a helytörténeti és néprajzi vonatkozású tárgyakat, információkat. Illyés irodalmi szövegei keltik életre a mezővárosi és a pusztai élet képeit felvillantó fotókat, népművészeti és néprajzi tárgyakat, reprodukciókat és installációkat. Bővebb információ: ITT
„Amit már majdnem elfeledtél…” Ozora és a puszta Illyés Gyula szemével 2016. június 25.Ozorai Nagyvendéglő
A költészet ereje – Lu Hszün és Petőfi
Lu Hszün (1881–1936) a modern kínai irodalom atyja. A 19. század végén született író a világirodalom jelentős szerzőit (Byron, Shelley, Mickiewicz, Puskin, Goethe stb.) fordította modern kínaira, iskolát teremtve Kínában a műfordításnak és az európai irodalom iránti nyitottságnak. Petőfi verseit és prózai írásait is fordította, életrajzát megjelentette kínai nyelven, és legfőképpen fiatal költők generációit buzdította Petőfi verseinek fordítására. Munkájának eredménye, hogy ma már jeles kínai költők fordításában hangzik ismerősen Petőfi költészete szerte Kínában. Ő maga is verselt, bár nem tekintette magát igazi költőnek. Elbeszélései, esszéi magyar nyelven is megjelentek.
A kiállítás a pekingi Lu Hszün Múzeum kezdeményezésére, egy két éves együttműködés első állomásaként bepillantást nyújt Lu Hszün irodalmi munkásságába, illetve Petőfi kínai recepciótörténetébe.
A két nyelvű panelekből álló kiállítás végigtekint Lu Hszün küzdelmes életén, képekkel, kéziratokkal, kötetekkel, fotókkal segítve az eligazodást az egykori kínai irodalmi és társadalmi viszonyok között. A kiállítás második részében Petőfi kultuszának épülését láthatjuk, lépésről lépésre, igazán érdekes párhuzamos szövegek, versfordítások tükrében.
Petőfit 54 nyelvre fordították, és ebből csak egy a kínai, melyből kiállításunk most ízelítőt ad. Reményeink szerint azonban kiállításunk érzékenyíti a látogatót a kínai kultúra egy szeletének mélyebb megismerésére, Lu Hszün műveinek olvasására. Mindemellett saját Petőfi-képünk is gazdagodik egy másik kultúrába beágyazott Petőfi-reprezentáció megismerésével.
Micsoda szerencse, hogy az 1848-as forradalmak szele a magyar irodalmat besodorta az európai kulturális szcénába, ha csak rövid ideig, és egy költőre korlátozva is. A Petőfi-fordítások, főleg a német fordítások egyidejűségének hozadéka, hogy ez a költészet és forradalmi gondolkodás Kínáig is eljutott.
A költészet ereje – Lu Hszün és Petőfi Petőfi Irodalmi Múzeum 2016. június 25. - augusztus 28.
