Újabb művek a Rejt/Jel/Képek ’56 kiállításban
FRISS
Fiedler Ferenc négy képével bővült csütörtökön a Magyar Nemzeti MúzeumRejt/Jel/Képek '56 - A forradalom titkos művészete című időszaki kiállítása.
| MTI - MMO |
2016-08-05 07:08 |
Varga Benedek főigazgató a múzeum csütörtöki sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: 1956 emlékét nem egy hagyományos történeti kiállítással idézik fel, hanem a forradalom által inspirált műalkotásokat helyeztek történeti keretbe. Ezért is nagy öröm, hogy egy hazájában kevésbé ismert, ám világszerte elismert magyar festő 1956-os munkáival gyarapodhatott a tárlat – tette hozzá.
Ihász István, a kiállítás egyik kurátora felidézte, hogy a bemutatott anyag Sümegi György 1956-ra reflektáló képzőművészeti munkákból összeállított gyűjteményén alapul, számos magángyűjtő is felajánlott azonban alkotásokat. A tárlat műfajilag rendkívül változatos: olajfestmények, akvarellek, grafikák, plakátok egyaránt helyet kaptak benne – számolt be Ihász István, hozzátéve: a Fiedler-képek többek között Chagall, Kokoschka, Franciszek Starowieyski, Bálint Endre és Borsos Miklós munkái közé kerültek.
A november 13-ig megtekinthető Rejt/Jel/Képek ’56 – A forradalom titkos művészete című kiállítás egyik legfontosabb célja, hogy feltárja, majd bemutassa azokat az alkotásokat, amelyeket alkotóik és hozzátartozóik évtizedekig rejtegettek, eltitkoltak. Már most több olyan művész nevével találkozhatunk a tárlaton, akikről nem is sejtettük, hogy megihlette őket a forradalom.
MTI fotó: Szigetváry Zsolt
Fiedler Péter, Fiedler Ferenc unokaöccse, a Francois Fiedler Foundation elnöke is azután ajánlotta fel a négy művet a Magyar Nemzeti Múzeum számára a kiállítás idejére, miután megtekintette a tárlatot. Köztük három olyan cím nélküli olajfestményt, amelyeket 1956-ban a forradalom tiszteletére készített a művész. A negyedik alkotás egy litográfia, 1958-ból, Baroque - A forradalom emlékére a címe.
A művészről
Fiedler Ferenc a Trianoni békediktátumot követően, a Csehszlovákiához csatolt Kassán született, ám a család rövidesen átköltözött Magyarországra: Nyíregyházán telepedtek le. Öt évesen már olajfestékkel vászonra festett, csodagyereknek tartották, amit az is jól mutat, hogy tíz esztendősen, az akkor alakuló Benczúr Körben felnőtt festőművészek között állították ki alkotásait. A ’30-as években már a Szépművészeti Múzeum vásárolta képeit, 16 műalkotása, amit a magyar állam vett meg, jelenleg is a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében található.
1941-ben Szőnyi István osztályában kezdte el tanulmányait a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán, ahol barátságot kötött Országh Lilivel, Reigl Judittal és Hantai Simonnal.
1948-ban a Római Magyar Akadémián nyílt kiállítása Hantai Simonnal együtt, onnan ösztöndíjjal egyenesen Párizsba utazott, hátrahagyva mind Magyarországot, mind a figuratív festészetet. 1949-ben részt vett a Le Salon des Réalités Nouvelles negyedik kiállításán. 1950-ben fedezte fel Miró, aki barátjává fogadta és a „fények festőjének” nevezte el. A kor legprogresszívebb párizsi galériája, a Galerie Maeght 1951-ben kollektív kiállításon mutatta be az utánpótlás, közöttük Fiedler alkotásait. Ettől kezdve a XX. század modern művészetének olyan nagy mestereivel állított ki rendszeresen, mint Braque, Chagall, Calder, Giacometti, Kandijszky, Leger, Miró, Matisse, Picasso, Riopelle.
A Galerie Maeght exkluzív művészeti periodikájában, a „Derriere Le Miroir”-ban négy önálló számot is művészetének szenteltek.
1960-tól a francia állam rendszeresen vásárol a művész alkotásaiból.
Fiedler jelentőségét a nemzetközi művészeti életben jól mutatja, hogy 2012-ben New Yorkban egyedüli európaiként szerepelt a Jackson Pollock, amerikai absztrakt expresszionista festőművész születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett kiállításon.
2014-ben Fiedler két hazai és három külföldi jelentős kiállításon is szerepelt egy időben. Budapesten egyéni kiállítása volt a Francia Intézetben, a Magyar Nemzeti Galériában pedig barátaival, Hantai Simonnal, Joan Miróval, Országh Lilivel és Reigl Judittal közösen állították ki műveit. A másik három kiállításon, amelyek a francia Riviérán a Maeght Fondation megalakulásának 50-ik évfordulója alkalmából rendeztek a festmény, a grafika és a kerámia szekciókban, Fiedler ismét együtt szerepelt barátaival, Joan Miró-val, George Braque-kal, Marc Chagall-lal, Alberto Giacometti-vel, ugyanúgy, mint az 1964-es megnyitón.
A művész 2001-ben, Párizsban hunyt el.
Az idén, 2016-ban születésének 95. évfordulója alkalmából Fiedler képeit eddig Európában 4 előkelő helyszínen láthatta a közönség: Saint Paul de Vence-ban, a Maeght Fondation "Espace, Espaces" csoportos kiállításán Braque-kal, Calderrel, Giacomettivel, Hantaival, Hartunggal, Miróval; Pozsonyban a Kun Kelemen Fine Arts Galériában egyéni kiállításon; és a Kálmán Makláry Fine Arts szervezésében az ARTPARIS 2016-on és az Art 16 Londonon. Művei a világ számos pontján megtalálhatóak, többek között New York-ban a Guggenheim Múzeumban és a Pollock Házban, Franciaországban a Pompidou Központban és a Párizsi Modern Művészetek Múzeumában, Svájcban Lausanne-ban a Bibliothéque Cantonale et Universitaire-ben és Vevey-ben a Cabinet Cantonale des Estampes-ben, Ausztráliában Canberrában a National Library-ben valamint Budapesten a Magyar Nemzeti Galériában.
A Rejt/Jel/Képek ’56 – A forradalom titkos művészete című kiállítás november 13-ig látható a Magyar Nemzeti Múzeumban.
