Kőbe született
SZOBOR
Nagy Sándor szobrászművész mintegy hetven alkotásából nyílik kiállítás kedden a pécsi Janus Pannonius Múzeum (JPM) galériájában.
A tárlaton a Munkácsy-díjas szobrászművész a JPM-nek tavaly ajándékozott 46 műve mellett bemutatják a BTM Kiscelli Múzeumában az elmúlt hónapokban kiállított munkák többségét is.
Nagy Sándor 1923-ban született a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Buj községben. 1949 és 1954 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult, mestere Pátzay Pál, Kisfaludi Strobl Zsigmond és Mikus Sándor volt. Budapesten él, 1960 óta feleségével, Gádor Magda szobrászművésszel a Százados úti művésztelep tagja. Az 1952 óta kiállító művész a JPM által szervezett Országos Kisplasztikai Biennálék rendszeres résztvevője. Számos köztéri alkotása található országszerte.
Korai szobrai az alföldi parasztvilág erőteljes figurái, a hetvenes évektől formai redukció jellemzi műveit: frontális nőalakjairól eltűnnek a végtagok, figurái arctalanok és idolszerűek. A kilencvenes évektől ezekből a főként női idolokból gúlaszerű együtteseket hoz létre.
A múzeum közleménye szerint az alkotó tudatos anyagválasztása – andezit, gránit, bazalt, márvány és magyarországi mészkövek – alapvetően összefügg a művészi intencióval: „kevés beszéddel sokat elmondani”. Kései munkáiban kő helyett a fa került előtérbe.