©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

Mednyánszky 121-szer

A festő legszebb alkotásait felvonultató kiállítás 2011. október 29. és november 27. között ingyenesen látogatható.

Cseresznyéskert

A festőóriás Mednyánszky különleges ember volt

A filozófia és teológia iránt egyaránt érdeklődő Mednyánszky László a századforduló magyar festészetének egyik legtöbbet vitatott alakja. Arisztokrata származása, bárói rangja ellenére közelebb érezte magát a csavargók és földönfutók világához, mint a felső tízezer zárt kasztjához. A tolsztojánus művész – származását meghazudtolva, sokszor felháborodást, megrökönyödést keltve – rongyosan járt, külvárosi kocsmákat, kaszárnyákat, vidéki útszéli fogadókat látogatott. Lényegében csavargóként élte le életét. Munkásságáról, nézeteiről egyrészt talányos naplójegyzeteiből, levelezéséből kaphatunk képet, másrészt a szélsőségek iránti bizarr vonzódásának lenyomatait festményein is ránk örökítette. Alkatilag olyan nagy művészegyéniségekhez áll közel, mint Csontváry Kosztka Tivadar vagy Gulácsy Lajos zsenije, de elődeinek sorában Munkácsy Mihályt, Paál Lászlót is megtaláljuk. Külföldi hatások közül a barbizoni iskolát érdemes kiemelni, különösen Millet, Corot és Daubigny festészetét. A francia realista művészet mellett erőteljes osztrák hatás is megfigyelhető művészetében: a bécsi hangulatkép-festészet az ő számára már nem a valóság objektív láttatása a cél, helyette szimbolikus tartalmakkal, illetve hangulati elemekkel telíti tájképei világát.

Jeges patak

A tájat panteisztikus csodálattal és alázattal festette meg. Pályája kezdeti, kissé száraz, szálkás stílusú képeit leszámítva, tájrészleteit a nap- és évszakok változásának milliónyi s pillanatonként változó hangulatelemeiből építi fel. Talán éppen ennek köszönhető, hogy számtalan kortársával szemben nem szűkült be motívumainak és hangulatainak skálája. Épp ellenkezőleg: változatos képi világa a festő természethez fűződő bensőséges viszonyának eredménye. Így jöttek létre különböző méretű és igényű vázlatos és kidolgozott tájképeinek százai, melyek még ma is nagy számban kerülnek elő az ismeretlenségből.

A kiállítással e különös életű festő legszebb képei előtt kíván tisztelegni a galéria. De nemcsak Mednyánszky népszerűsége teszi aktuálissá a kiállítást. (A Magyar Nemzeti Galériában 2003-ban megrendezett több mint 400 műtárgyat felvonultató Mednyánszky-életműkiállítás óriási népszerűségnek örvendett, a kiállítás nyitva tartásának meghosszabbítására késztetve a rendezőket.) Legalább ilyen fontos szerepet játszott a galéria döntésében, hogy a 2003-as tárlat óta szinte teljesen átértékelődött a festő életműve. A Mednyánszky-kutatás        Fogoly

nem kis meglepetésekkel szolgálva, teljesen új képet rajzolt a festő személyiségéről,a teljes életművet létrehozó művészi szerep-vállalásról, valamint a festő korához fűződő viszonyáról. Az sem elhanyagolható, hogy Mednyánszky alkotásai a mai magyar műkereskedelem legnépszerűbb alkotásai közé tartoznak.                                                      

A kiállítást reprezentatív album kíséri

A galéria a kiállítással párhuzamosan megjelentetett egy 292 oldalas albumot is, melyben a 121 festmény mellett archív Mednyánszky-fotók, korabeli sajtókritikák, valamint a művész naplójegyzetei, levelei is helyet kaptak. Az elegáns kötetből az is kiderül, hogy az örök vándorúton lévő, nyughatatlan természetű, óriási tudással, műveltséggel rendelkező, másokon mindig segítő Mednyánszky nemcsak az egyik legnagyobb festőnk, hanem egy csodálatos ember is volt.

Téli fák

Ingyenes tárlatvezetés

A galéria munkatársai hetente 4 alkalommal ingyenes tárlatvezetést tartanak. A tárlatvezetések időpontja: szerda, péntek 16.30, szombat, vasárnap 11 órakor. A kiállítás november 27-ig minden nap 10-18 óra között tekinthető meg.

Bővebben: Virág Judit Galéria

1055 Budapest, Falk Miksa u. 30.

Tel/Fax:36-1-312-2071, 269-4681

E-mail:info@viragjuditgaleria.hu, http://www.viragjuditgaleria.hu