Bakó Ferencre emlékeznek
SÁROSPATAK
100 éve született Bakó Ferenc, a MNM Rákóczi Múzeuma első igazgatója, akit a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja (MMOK) 1950. július 1-ével nevezett ki, ez a dátum jelöli egyben a sárospataki múzeum alapítását.
| Dr. Tamás Edit |
2017-03-30 08:27 |
A II. világháborút követően a sárospataki vár az állam tulajdona lett. Hasznosítását a Vallás és Közoktatási Minisztérium hármas céllal tervezte: Rákóczi Múzeum, Írók és Művészek Otthona, Népfőiskola. A múzeum alapításának dátuma 1950. július 1., az első kinevezett múzeumigazgató Bakó Ferenc.
Az 1917-ben született Bakó Ferenc történelem-földrajz szakos tanári oklevelet szerzett Budapesten, a Néprajzi Múzeumban gyakornokoskodott, a Magyar Nemzeti Múzeumban, majd a Néprajzi Múzeumban dolgozott. 1950-ben Patak Bakó Ferenc számára számkivetettségnek számított. Egy olyan múzeum igazgatójává nevezték ki, ami még ténylegesen nem is létezett. Az egyéb körülmények sem voltak szívderítőek.
A Vármúzeum (1951-től hivatalosan Rákóczi Múzeum) a kastély két szárnyában (keleti és északi) és a Vörös-toronyban nyert elhelyezést. Szervezetileg közvetlenül a budapesti központi intézményhez, a Múzeumok és Műemlékek Országos Központjához kapcsolódott. Ugyanakkor Patakhoz tartozott a széphalmi Kazinczy-mauzóleum, de Bakó Ferenc figyelme kiterjedt monoki Kossuth Emlékmúzeumra, a szerveződő tokaji múzeumra, a pácini Mágócsi-kastélyra is.
1950 derekán megkezdődött az első állandó kiállítás rendezése, a műemlék épületegyüttes restaurálása. A Magyar Nemzeti Múzeum adta át Sárospatakra az ún. Dormándi-féle fegyvergyűjteményt. Az Elhagyott Javak Kormánybiztossága révén néhány kastély, kúria ingóságai is bekerültek a múzeumba.
Az első Rákóczi állandó kiállítás 1950. december 17-én nyílt meg. Az állandó kiállítás 18 helyisége mellett 3 helyiségben időszaki kiállításokat rendeztek. 1950-ben 566, 1951-ben 27 585, 1952. I. félévében 17 950 látogatója volt a múzeumnak.
Bakó Ferenc két és fél év után 1952. november 21-én adta át a Rákóczi Múzeumot utódának. Sárospatakon kezdődött önálló muzeológiai munkássága, mely aztán Egerben teljesedett ki. Több mint negyedszázadig (1952-1979) volt az egri Dobó István Vármúzeum igazgatója, 1962-től a Heves megyei múzeumi szervezet vezetője. Néprajzkutatójaként neve eggyé vált a palóckutatással. 1974-ben kandidátusi fokozatot, 1988-ban akadémiai doktori címet szerzett. Cikkek, könyvek, előadások és kiállítások őrzik széleskörű életművét. 1995-ben a Magyar Múzeumok című folyóirat hasábjain megírta sárospataki visszaemlékezéseit.
A Bakó Ferencre emlékező kiállítást Kuzsmiczki Eszter, Leskó Andrea, Dr. Tamás Edit, Váradi László készítette. A kiállítás 2017. május 14-ig várja a látogatókat a MNM Rákóczi Múzeumában Sárospatakon.
