Szenzációs leletek Szentendrén
Honfoglalás kori kincsek Pest megyéből
Már csak egy hétig, 2011. november 27-látogatható Szentendrén a „Nem múlt el nyomtalanul...” – Honfoglalás kori leletek Pest megyében kiállítás.
| Berényi Marianna |
2011-11-20 09:00 |
Szenzációs leletek, elképesztő kincsek, lenyűgöző tárgyegyüttes – átverés nélkül, alapvetően szabadon meríthetünk a bulvármédia címadási gyakorlatából, amikor a Szentendrei Képtár most látható régészeti kiállításáról beszélünk. A mindössze másfél hónapig fennálló tárlat ugyanis több szempontból is különleges. Akár a lelőhely feltárásáról, akár az itt talált meseszép – részben nemesfém – tárgyakról, akár magáról a kiállításról essék szó, nem túlzás szenzációról beszélni.
Hogy miért nem sorakoznak tömegek a szentendrei Fő téren található kiállítóhely előtt? Az országos lapok miért nem szenteltek több helyet és időt ezekre az arany-ezüst kincsekre? Miért van nagyobb presztízse a látogatók körében egy nagy neveket felvonultató képzőművészeti kiállításnak, mint az esztétikai mellett történeti értékkel is rendelkező tárgyaknak? A kérdésre még nem születtek tényszerű, megoldást kínáló válaszok, csak megállapítások, reflexiók. A Pest megyei honfoglalás kori tárgyi emlékeink legértékesebb darabjait – köztük az idén megtalált, huszonhetedikként előbukkanó tarsolylemezt – felsorakoztató kiállítás megnyitóján a jelenségre maga Hammerstein Judit, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kultúráért felelős helyettes államtitkára is felhívta a figyelmet: – Évek tapasztalata mutatja, hogy a széles közönséget jobban érdeklik a képzőművészeti tárlatok. Látogatottságuk lényegesen nagyobb, mint a régészetieké, legyen anyaguk bármennyire értékes is. Emiatt a mai, a gazdasági szempontokat hangsúlyosan figyelembe vevő időkben a múzeumok vezetői még különleges anyag birtokában sem vállalkoznak ilyenek megrendezésére. Az elmúlt hat-nyolc év számos, nagy sikerű képzőművészeti kiállítását sorolhatnánk fel, de önálló régészetire nem emlékszünk. Szentendre ebből a szempontból kivétel.
És kivétel abból a szempontból is, hogy a mától látható anyag nem a nagy építkezéseket megelőző kötelező régészeti feltárás eredménye, amelynek költségeit a beruházó cég fizeti. Jelen esetben egy nagyméretű szakmai-önkormányzati-intézményi és civil összefogás eredményének vagyunk tanúi, amelyre nagyon ritkán van példa.
Szenzáció először: becsületes megtalálók
A kiállítás egyik legfontosabb eleme tehát nem a múzeumi térhez kapcsolódik. A tárlat szimbóluma, kézzel fogható eredménye egy olyan összefogásnak, önzetlen civil fellépésnek, amely mindenképp példaértékű Magyarországon.
A leleteket Bugyi és Dabas térségében, mezőgazdasági területen, lokálpatrióta civilek találták meg, akik önös érdekeiket mellőzve értesítették a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságát, a leleteket átadták, majd anyagilag és önkéntes munkával is támogatták a régészeti feltárásokat. A két település polgármesterei, több helyi vállalkozó, a szegedi, budapesti egyetem régész szakos hallgatói is önként vettek részt a leletmentő és -feltáró munkákban a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága régészeinek vezetésével.
Szenzáció másodszor: kincs az előkelő férfi sírjában
Az így létrejött ásatáson a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának régészei, Rácz Tibor Ákos és Füredi Ágnes maguk sem gondolták, milyen eredménnyel végződik az általuk vezetett kutatás, és ők emelhetik ki a három feltárt honfoglalás kori sírok egyikéből a 26, eddig előkerült tarsolylemezt. (A 27. plusz egy leletnek csak a darabkái maradtak fenn.) A kincs azonban nem merült ki egyetlen tárgyban. Az eltemetett férfi előkelő rangjára aranyozott ezüst tarsolylemeze mellett veretes díszöve is utalt.
A hiteles körülmények között, szakemberek által feltárt, a klasszikus honfoglalás kori motívumkinccsel díszített lemez kompozíciója egyedi, kidolgozása magas színvonalú. Előkerülése a régió korabeli, eddig kevésbé felismert jelentőségére világíthat rá, ami ugyancsak lényeges szempont. Az egyik melléklet nélküli sír mellett fontosnak bizonyult a harmadik is, amelybe a halott harcossal együtt temették el nyíltartó tegezét és lószerszámzatát, jellegzetes alakú kengyelpárral, valamint csont oldaltaggal ellátott zablával.
Szenzáció harmadszor: önálló régészeti kiállítás a honfoglalás korából technikai újdonsággal
Manapság, amikor komoly felkészülést igénylő kiállításoknak néhány hónap alatt kell elkészülniük (például a Szépművészeti Múzeum térszín alatti bővítésének elmaradása miatt a Budapest Múmia Projekt alig néhány hónap alatt valósult meg), már nem számít hírértékűnek, hogy ősszel bemutatják a tavasszal megtalált, azóta restauráláson átesett értékes tárgyakat.
Az épületproblémákkal küszködő Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága vállalta – s ez már említésre méltó –, hogy a megye gazdag honfoglalás kori leleteit egybegyűjti és bemutatja. A kiállítás tematikája azonban nemcsak hogy szembemegy a trendekkel, hanem ki is aknázza őket. A napjainkban szokatlan témájú – honfoglalás és régészet – tárlat olyan elemekkel egészül ki, amelyek egyre inkább megszokottak a kiállításokon, és itt nem feltétlenül az arany-, ezüsttárgyak bemutatásra gondolok!
A főleg a 10. századból származói leletanyag (ékszerek, használati tárgyak, viseleti elemek, fegyverek, lószerszámok) amellett, hogy esztétikai élménnyel gazdagítja a látogatót, a tárgyak mindennapokban betöltött szerepéről is mesél. A múzeum munkatársai a kiállítás előkészületei során végiggondolták, hogy a megyében előkerült tárgyakat miként teszik a látogatók számára életszerűvé. A reprezentatív tárgyak szövegeket és rajzokat tartalmazó tablók segítségével kerülnek megfelelő földrajzi, kronológiai, társadalmi kontextusba. Mivel az ily módon való megértéshez megfelelő háttérismeret és asszociációs készség szükséges, a múzeum azokat sem 
hagyja cserben, akik ezzel még nem rendelkeznek. A kisebbek számára olyan múzeumpedagógiai foglalkozásokat ajánlanak, amelyek azoknak a gyerekeknek is segítséget nyújtanak, akik nem csoporttal, hanem szemlélődő szüleikkel érkeznek: lovat, férfit és nőt ábrázoló mágneses táblán rendezhetik el a kiállításban látható ékszereket, díszeket, szerszámokat.
Ugyanakkor a feltárást és a kiállítást is jegyző régészek az ásatások eredményeként látható tárgyak szépségén, különlegességén túl saját munkájuk folyamatáról is lerántják a leplet. Az „in situ” bemutatott sír mellett dokumentumfilmek, képek nyújtanak tájékoztatást az ásatások és a dokumentálás menetéről, a régészek munkájáról. Nézz meg egyet itt!
A multimédiás eszközök közül meglepetésre adhat okot az a prezentáció, amely a Magyarországon a honfoglalás kori sírok kutatása során először használt háromdimenziós képalkotást lehetővé tevő dokumentációs eljárás eredményeinek első fázisát mutatja be. Azaz még egy aprócska szenzáció: a 3D képkockák megtekintéséhez használt szemüvegek ezúttal egy kisvárosi múzeumba is bevonulhattak…
Bővebb információ a 2011. november 27-látogatható kiállításról a múzeum honlapján.
