Ma van az aprószentek napja, azoknak a fiúgyermekeknek az emlékére, akiket az Újszövetség tanítása szerint Heródes a gyermek Jézus keresésekor öletett meg.
Gyerekkoromban sok éven keresztül ébredtem erre a versikére és nagyapám fűzfa suprikájának finom suhogására december 28-án. Ez a nap az egyházi év karácsonyi ünnepkörének része, aprószentek napja, azoknak a fiúgyermekeknek az emlékére, akiket az Újszövetség tanítása szerint Heródes a gyermek Jézus keresésekor öletett meg. A „Mennyországban csengetének…“ című, az Országgyűlés Hivatala és a Néprajzi Múzeum közös fotókiállítására készülve egy egész sorozat aprószentek napi vesszőzést bemutató fotóra találtam a múzeum fotótárában 1961-ből, amelyet Szabó Jenő készített. Az aprószentek-napi vesszőzés, korbácsolás, suprikálás rítusa, ami az ország egész területén ismert volt, szerencsekívánással, egészség- és termékenységvarázslással, adománygyűjtéssel, egyes helyeken pedig
Szabó Jenő aprószenteket bemutató fotósorozatának egyik felvétele is látható a január 8-ig megtekinthető Kossuth téri tárlaton, amelynek közel fele az a december 28-i szokás mellet számos karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódó hagyományt mutat be a Mikulás-járástól, a Lucázáson, a Paradicsomjátékon, a Háromkirály-járáson, a Heródes-játékon, vagy a Regölésen át a sváb Krisztkindlizőkig, a cigány, szlovák, német és bunyevác betlehemesekig, az eperjesi Jaslicskárokig, vagy a bukovinai csobánolásig. (Képgaléria itt!) Az ünnepi időszakot kísérő dramatikus játékok fotói mellett külön tablókon jelennek meg a szorosan a karácsony napjaihoz tartozó hagyományelemek, míg a tér északi oldalán a téli falu elevenedik meg, az ember és környezete kerül a középpontba. Az embert próbáló hidegben végzett téli munkákat, a közösen halászó férfiakat, nádvágókat, fakitermelőket, jégvágókat, vagy a jeges patakban mosó nők csoportját megelevenítő fotográfiák mellett helyet kap a téli hétköznapok vidám oldala, a hó és jég kínálta szórakozási lehetőségek, a fakutyázás, a csúszkálás, a hógolyózás, a korcsolyázás és más téli közösségi játékok. A múzeum több ezer felvételt őriz ezekben a témákban is, így még az előre meghatározott kiállítási forgatókönyvet követve sem volt egyszerű kiválasztani azt a 124 fotográfiát, ami végül a nyolcvan tablóra került.
Fotók:
Aprószentek-hordás, Őrhalom, 1961. Szabó Jenő felvétele. Néprajzi Múzeum
Csúszkálók, Székelyföld (Románia), 1930-as évek. Magyar Film Iroda felvétele. Néprajzi Múzeum
Vasas szákos halászok, Sára, 1926. Gönyey Sándor felvétele. Néprajzi Múzeum
Kapcsolódó cikkek:
1. Japán
Egy műgyűjtő hagyatéka
Hogy kerül a kéményseprő az újévi lapokra?
Cimkék:
Néprajzi Múzeum,aprószentek-napi vesszőzés, korbácsolás, suprikálás
