Hova menjünk?

Az október 28-ig megtekinthető kiállítás rendezője Sulyok Bernadett és Sípos László muzeológusok. A tárlaton három teremben a Magyar Műhely három fő tevékenységi körét mutatják be, a folyóiratot, a könyvkiadót és az alkotói munkaközösséget.
Az első terem az avantgárd lap történetét ismerteti 1962-től napjainkig. Kiállítják a fontosabb lapszámokat, az irodalomtörténeti jelentőségű kiadványaikat, fotókat, különszámaikat is. "A lap jelentősége, hogy a 60-as évektől kezdődően a Magyarországon tűrt kategóriába sorolt itthoni írókat, költőket is publikálási lehetőséghez juttatták, itt jelent meg például 1964-ben Weöres Sándor Tűzkút című kötete is". Az idők során több mint száz könyvet adott ki a kiadó, de megjelentettek Füst Milán, Kassák Lajos, Szenkuthy Miklós, James Joyce előtt tisztelgő különszámokat is.
A második teremben videóösszeállítás tekinthető meg a Műhely-találkozókról, performanszokról. "Az alapító főszerkesztők Nagy Pál és Papp Tibor voltak, hozzájuk kapcsolódott Bujdosó Alpár. Ők határozták meg a lap arculatát, koncepcióját". A harmadik teremben az ő vizuális-költészeti műveik kaptak helyet, emellett a fiatalabb nemzedék alkotóinak egy-egy művét is bemutatják, köztük például Szkárosi Endre, Petőcz András és Székely Ákos alkotásait vagy olyan képzőművészekét, mint Erdélyi Miklós, Haraszty István, Maurer Dóra, Bálint Endre, Megyik János, Pátkai Ervin vagy Schöffer Miklós.
Az évforduló alkalmából csütörtökön és pénteken konferencia idézi fel az elmúlt ötven évet a megalakulástól az 1990-ben Magyarországra költözésen át a lap jelenéig. "A nyugati emigráns folyóiratok között talán az egyetlen, amely máig fennáll. Jelenleg kifejezetten avantgárd és experimentális folyóiratként működik, amely most még inkább nyitott a képzőművészet, az intermedialitás irányában”.
A konferencia E. Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke és Györe Balázs, a Szépírók Társasága alelnökének köszöntőjével kezdődik. Nagy Pál a Magyar Műhely megalapításáról, a folyóirat működéséről, valamint az 1971-ben alapított Kassák-díjról tart előadást, Papp Tibor a könyvkiadói tevékenységről, műhely francia és nemzetközi kapcsolatairól, Bujdosó Alpár pedig a Magyar Műhely találkozóiról Marly-le-Roi-ban és Hadersdorfban. A konferencián előadást tart többek közt Márton László, L. Simon László, G. Komoróczy Emőke, valamint Juhász R. József is. A konferenciához katalógus kapcsolódik, az előadások szövegét pedig a Magyar Műhely fogja megjelentetni.

A lap ötvenéves évfordulójára emlékezik a VII. kerületi Magyar Műhely Galéria szerda este hat órakor nyíló kiállítása is, ahol a lap egykori és jelenlegi szerkesztői, Bujdosó Alpár, Juhász R. József, Nagy Pál, Papp Tibor, Petőcz András, L. Simon László, Székely Ákos és Szombathy Bálint munkái lesznek láthatók.

Textil – Design. Kiállítás és divatbemutató.

Először mutatkozik be kiállításon és divatbemutatóval nyolc hallgató a trencséni egyetem rózsahegyi (Ruzomberok) ipari formatervezési tanszékéről Budapesten, a Szlovák Intézetben. A kiállítás - amely június 10-ig tart nyitva - a textiltervezéstől az elkészült munkáig kíséri végig a folyamatot, ahogy az anyagból viselet lesz. A tárlat kurátora, Lubica Mrvová dizájner a kiállítási katalógusban azt írta, hogy a divattervezés az anyaggal való játék és kísérletezés. Az alkalmazott anyagok mindegyikét laboratóriumi próbának vetik alá és ez megerősíti vagy elveti az adott anyag vagy technológia alkalmasságát.
Pavol Lizák, a Rózsahegyi Ipari Formatervezési Tanszék vezetőjének katalógus-bevezetőjéből kiderült, hogy 2004 óta működnek önálló tanszékként, de tavaly óta a textiltervezés is bekerült az oktatásba, mert már megismerkedtek a hallgatók a fonal és a szövött anyag struktúrájával.
Csehszlovákia kettéválását követően, 1996-ban született meg a gondolat, hogy a divattervezéshez kapcsolódó textil szakot hozzanak létre Szlovákiában is és Rózsahegyen végül nyolc éve jött létre az ipari formatervezés önálló kara.
A tanszék intézményi profiljának alakulásánál nagy szerepet játszott a csehországi Liberecben működő tradicionális textilgyártás és az egyetemi kar projektjeiben való aktív, alkotó részvétel. A tanszékvezető példaként említette a TEXCO nemzetközi tudományos konferenciák szervezését és a rendezvényeken való közös részvételeket. Ezen felül a szlovákiai Dizájn Központtal a tanszék közösen megszervezte a szlovák közép- és főiskolások Divattervező elnevezésű versenyét és együttműködik különböző szlovák magáncégekkel is.
A hallgatók eredményeit többnyire a közönség is megismerheti kiállításokon és divatbemutatók keretében Szlovákiában és külföldön egyaránt. A rózsahegyi formatervezési tanszék hallgatóinak budapesti bemutatkozása előtt a bécsi és a varsói Szlovák Intézetben volt kiállítása.

RANDOM 2012 a Mai Manó Házban