 |
| ©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva. |
Vitéz László, Róth Miksa, meg a fekete leves
Keszthely, Pécs, Budapest helyszínnel.
Szerző: MTI - MMO | Forrás: | 2012-06-07 17:05:44
Az életének 87. évében tavaly novemberben elhunyt Kossuth-díjas művész bábjait bemutató Életem a bábjáték, bölcsőtől a sírig című tárlat nyílt a pécsi Márkus Színben, ahol a Kemény Henrik számára legkedvesebb bábokat állítják most ki, köztük az összes Vitéz László-figurát, bohócbábokat, az ördögfigurákat, az általa készített Donald Kacsát és a Zsebtévé Hakapeszi Makiját. A kiállítást a Korngut-Kemény Alapítvánnyal közösen a Márkuszínház és a Vojtina Bábszínház rendezte. Az alapítvány tervei között szerepel egy állandó kiállítóhely létrehozása (talán debreceni helyszínnel) egy interaktív múzeum keretében, amelyben a vásári bábjáték műfaja életre kelhetne. Céljuk láthatóvá és dinamikussá tenni e nagyon gazdag bábos hagyatékot. Kemény Henrik hamvait a Népligetben helyezték el, azon a területen, ahol a család egykori bábszínházának színpada állt. Erre a helyre hársfát ültettek, mivel abból faragta bábjait a művész. A fa köré emlékkertet terveznek oszlopokkal, szobrokkal, bábokkal.
A megnyitóval egy időben jelent meg a Kemény Henrik életútját bemutató, személyes visszaemlékezéseit tartalmazó, Életem a bábjáték, bölcsőtől a sírig című kötet.
A kiállítás június 24-ig - a Pécsi Országos Színházi Találkozó idején végig - minden nap 10 órától este 8 óráig látogatható.
"Az 58 tematikus tablón a tanítványok munkáival illusztrálva egy-egy tanítási szempontot jelenítek meg. A feldolgozott témák között szerepel az önarckép, az identitás, a kompozíciós színhang, a kreativitás-fejlesztés, a téralakítás és a térformálás. A tablók felső részén saját, a tematikához kapcsolódó munkám szerepel, alul pedig ugyanarra a témára a tanítványok különböző megoldásainak fotódokumentációja" - mondta Bodóczky István az MTI-nek.
A művész egy térkollázst is készített a tárlatra: bambusznádból hajlított egy olyan héjszerkezetű térplasztikát, amely egy nagy gubóhoz hasonlít. A térrácsra helyenként a saját képeit, valamint a tanítványok munkáit ragasztotta fel és a kiállítótér hosszanti tengelyébe helyezte el.
"Úgy gondolom, hogy munkánk során a tanítványaimmal kölcsönösen formáltuk egymást. Nemcsak én neveltem őket, hanem én is nevelődtem mellettük, ők is formáltak engem. Ezt jelképezi ez a gubó formájú térkollázs".
A tanári munkát sajátos művészeti projektként, konceptuális műként mutatja be. Számára a tanítás olyan művészeti alkotó tevékenység, amelynek lényege az alakítás.
Bodóczky István 1970-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetemen Barcsay Jenő és Fónyi Géza tanítványaként. 1974-től a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola művésztanára, 1993-tól az Iparművészeti Egyetem tanárképző tanszékének tanára, majd a Tölgyfa-program vizuális nevelési tankönyvcsalád szerkesztője. Ő indította el a rajztanároknak szóló irany.hu információs folyóiratot.
A tárlat július 29-ig látogatható.
A lámpáiról ma is ismert amerikai Louis Comfort Tiffany, a francia Émile Gallé és a magyar Róth Miksa alkotásai is láthatók októberig a Helikon Kastélymúzeumban, az Iparművészeti Múzeum szecessziós üvegművészeti gyűjteményéből válogatott időszaki kiállításon.
A 19. század végén és a 20. század első éveiben virágzó, rövid életű, mégis máig divatos művészeti irányzat rendkívül gazdag emlékanyagát őrzi az Iparművészeti Múzeum. Az előző századfordulón az intézményt vezető Radisics Jenőnek köszönhető, hogy ennek az irányzatnak Európa egyik leggazdagabb gyűjteménye ma Budapesten található.
Louis Comfort Tiffany ma már leginkább az üvegmozaikokból készült lámpák alkotójaként híres, de egykoron számos használati és berendezési tárgyat, illetve művészeti alkotásokat is készített. A francia üvegművész Émile Gallé a stílus másik nagy mestere, de további francia és angol képzőművészek, továbbá magyar alkotók munkái is láthatók Keszthelyen. A tárlókban Róth Miksa üvegablakain és Pantocsek Leó dísztárgyain kívül két mai magyar művész, Horváth Márton és Smetana Ágnes munkái is kellő figyelmet kapnak.
A Tiffany és Gallé - A szecesszió üvegművészete című kiállítás az Iparművészeti Múzeum és a Helikon Kastélymúzeum közötti hosszú távú együttműködés első jelentősebb lépcsője, az elképzelések szerint az Esterházy-kincstár jeles darabjait is bemutatnák a Balaton-parti városban.
Megfőzzük, megisszuk. Ennyi? De hogyan jut el a kávécserje bogyója a főzőedényig? És az miféle? Miben készül a török és miben a német „feketeleves”, és mit köszönhet a kávékedvelő Európa egy nyolcvanesztendős párizsi érseknek? Milyen lokomotívokkal kísérleteztek az olasz konstruktőrök? Mi történik pontosan a kotyogó vagy a karos presszógép belsejében? Mindezen és még sok más érdekességgel több száz kisebb-nagyobb kávéfőzővel várják a kávé, a technika és a történelem szerelmeseit a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum és a Fazakas & Kimmel gyűjtemény közös, utazókiállításán szeptember 2-ig Keszthelyen, a Balatoni Múzeumban.
Kapcsolódó cikkek:
Zsolnay, Rippl-Rónai és 100 évnyi régészet
Milyen kiállítások nyíltak mostanában?
Hova menjünk?
Cimkék:
képzőművészet, alkotás, látogató, tárlatvezetés
