Emberek a „nagy térben”
Fotók a sokszínű Kelet-, Közép- és Délkelet-Európából
Románok, németek, romák, törökök, tatárok, székelyek, horvátok, szerbek, szlovákok, gagauzok. Különböző etnikumú emberek élnek együtt – közöttünk, Európában. A Néprajzi Múzeumban nyílt kiállításon Frank Gaudlitz több mint kilencven fotójáról néznek ránk.
| Magyar Múzeumok Online |
2012-07-20 08:32 |
Frank Gaudlitz 2006 és 2008 között, a Casa mare („A nagy tér”) projekt során azokat az európai területeket utazta be, ahol különböző etnikumok élnek együtt. A fotográfus kilométerek ezreit tette meg Európa keleti – délkeleti régiójában azért, hogy a vele kapcsolatba került helybéli embereket saját otthonukban, legszebb szobájukban, legjobb ruhájukban fényképezhesse le. Erdélyben románokat, németeket, magyarokat és romákat, Dobrudzsában törököket, tatárokat, muszlim romákat, aromunokat, németeket, lipovánokat és ukránokat, Magyarországon a magyarok mellett székelyeket, németeket, hollandokat, horvátokat, szerbeket és romákat, Moldovában román moldvaiakat, oroszokat, gagauzokat, a Vajdaságban szerbeket, horvátok, szlovákokat, németeket, magyarokat, ukránokat és romákat fényképezett.
 |
Gaudlitz járt falvakban és városokban egyaránt, és mindenhol egész alakos, színes felvételeken örökítette meg azokat a különböző korú, képzettségű, társadalmi helyzetű és vallású embereket, akikkel találkozott. A felvételek a kölcsönös bizalomra épültek, és a lakásokban, a legszemélyesebb életterekben készültek. A fényképeken különleges jelentőséget kapott a „tisztaszoba"; az a tér, amelyet csak ünnepi alkalmakkor használnak, és amelyet a kulturális identitások anyagi megnyilvánulásai: szőnyegek, szentképek, függönyök, családi fotók gazdag és egyedi ornamentikája díszít. Ezekben a különös forma- és színvilágú helyiségekben készültek az ünnepi ruhás felvételek. A Casa mare projektben a fotós nem váratlan találkozás során kapta lencsevégre a szereplőket, azok tudtak érkezéséről, és volt idejük felkészülni. Sõt, Gaudlitz kérte is őket, hogy „szedjék rendbe" magukat a fotózásra, öltözzenek jó, azaz ünnepi ruhájukba. A portrék szereplőinek ruházata önképükről, a szépségről alkotott elképzeléseikről és társadalmi státuszuk sokféleségéről egyaránt tanúskodik.
 |
Végignézve Frank Gaudlitz fényképeit, sokat tanulhatunk Európáról és az európaiakról. Az utóbbi években az Európai Unió olyan államokat vett fel tagjai közé, amelyeket sokáig a vasfüggöny rejtett el. A régi határok megszűntével, új államok kialakulásával tudunk-e többet tágabb régiónkról, mint korábban? Vajon mennyire ismerjük ki magunkat saját kontinensünkön? Létezik-e, és ha igen, hol található Besszarábia, Vajdaság, Máramaros, vagy a német nyelvsziget „Sváb Törökország”? A Gaudlitz által bejárt régiók természetesen léteznek, és az emberek, akiknek portréját, lakását bemutatja, többségében éppen úgy az Európai Unió polgárai, mint mi magunk. Kelet-Európa kulturális és etnikai geográfiája nem követi a politikai határokat, a Casa mare képei pedig nem veszik figyelembe a nemzetállamok határait, hiszen Európa ezen részét az etnikai változatosság és a kulturális sokszínűség jellemzi. Valószínű, hogy ezek a kisebbségi hagyományok idővel megkopnak majd, hogy a nyugati civilizáció és az uniós szabályozások halványítani fogják ezt a sokszínűséget. Ugyanakkor a nemzetállami határok feloldásával esély nyílik a kisebbségek szabadabb kibontakozására. Még nem tudhatjuk, hogy mi lesz a folyamat vége. Frank Gaudlitz képei mindenesetre elgondolkodtathatnak a hagyomány és modernitás bonyolult viszonyáról, a kulturális identitás és a változás sokféleségéről a mai Európában.
A kiállítás 2012. július 19. – október 26. között látható a Néprajzi Múzeumban.
A tárlat a berlini Európai Kultúrák Múzeuma és a Néprajzi Múzeum együttműködésében jött létre. Rendező: Beate Wild. A Casa mare projekt létrehozója a berlini Európai Kultúrák Múzeuma Kelet-Közép- és Délkelet-Európa Koordinációs Központja.
