A világ legnevesebb fotósainak - többek között Bill Brandt, Henri Cartier-Bressson, Robert Frank, Dora Maar és Irving Penn - londoni felvételeiből nyílt kiállítás Another London címmel a Tate Britainben.180 klasszikus 20. századi fotó alapján alkothatnak képet a látogatók a metropolisz múltjáról. A fényképészek számára London idegen város volt, ahol hosszabb vagy rövidebb időt töltöttek, és közben mindannyian a maguk jellegzetes stílusában és eltérő felfogásában fotózták. A képeken a jellegzetes brit szimbólumok, mint a piros emeletes busz vagy a keménykalap mellett a város szegényei, az utcai művészek és koldusok is megjelennek. Nyitva szeptember 16-ig.
Wolfgang Suschitzky:Lyons Corner House Tottenham Court Road,London 1934 © W. Suschitzky
Monte Cristo kincse
Egy toszkán kisvárosban, Sovanában a helyi múzeumban mától látható az a közel ötszáz darab aranypénz, amely Alexandre Dumas regényében Monte Cristo grófjának kincseként szerepel. A toszkán műemlékvédelmi felügyelőség régészei 2004-ben találták meg a kincset a Grosseto közeli Sovanában, a várost oltalmazó Szent Mamilianusról elnevezett templom oltára alatt, az olasz sajtó az utóbbi évek numizmatikai felfedezésének nevezte az érmék megtalálását.
A Nagy Konstantin által 304-ben bevezetett új aranypénzről, latin nevén a solidusról van szó. A pénzek egy részét I. Leó császár idején (457-474), a többit Antemius császár alatt verték (467-472). A szicíliai Palermóban született, és Monte Cristo szigetén 460-ban meghalt Szent Mamilianus kincsének legendája évszázadok óta ismert Toszkánában. Írók, kalandorok és régészek is régóta keresték. Végül is nem Monte Cristo szigetén, hanem Sovanában volt elrejtve, ahol Szent Mamilianus ereklyéit őrzik.
Lovagok és kézművesek, szabadok és rabszolgák, gyerekek és matrónák nyugszanak évezredek óta a Vatikán dombja alatt. A nekropolisz eddig feltárt, mintegy ezer négyzetméteres területét szabadtéri múzeummá alakították át. A Corriere della Sera római kiadása arról számolt be, hogy a földalatti sírok között és ezek felett áthaladó útvonalon lehet majd megcsodálni a sírok díszítését, a szarkofágokat, a szobrokat, a mozaikpadlókat, a freskókat, a kis mauzóleumokat. A turistákat a Vatikáni Múzeumtól induló buszok viszik a vatikáni kerten át a temetőhöz. A nekropolisz egy óra alatt járható be. A Krisztus előtti 1. század és a Krisztus utáni 3. század - vagyis Augustus és Constantinus császársága - közötti sírok létezését 1534-ben fedezték fel a vatikáni Belvedere-bástya építésekor. A nekropolisz újabb részeit 1930-ban találták meg az akkori vatikáni építkezéseken. 1956-58 között, az első vatikáni parkoló kiásásakor és 1994-97-ben a többszintes vatikáni mélygarázs építésekor is római sírokba ütköztek. Meglepetésnek számít, hogy a nekropolisz a Vatikán egészét behálózza.
Elnémított hangok
Áttelepítettek egy ortodox templomot
Egy 18. századi ortodox templom 650 kilométert utazott északra a dél-lengyelországi Przemysl környékéről, hogy teljes rekonstruálása után a Varmia-Mazúri vajdaság Godkowo nevű falujában újra hívőket fogadhasson. Az eddigi munkálatok alkalmával sikerült helyreállítani a falakat, így a következő hetekben már a tetőszerkezettel foglalkoznak az építészek. A tervek szerint az év végéig befejezik a munkákat. Az épület áthelyezésének gondolata akkor fogalmazódott meg, amikor a helyi görög katolikus pap egy kis templom felállítását kezdte tervezni a településen élő 80 hívő család számára. Az épületet a római katolikusok is használni fogják, mert ez lesz a falu egyetlen temploma. A költöztetést a műemlékvédelmi felügyelet engedélyezte, biztosítva az eredeti helyén romosodó épület fennmaradását.
Kapcsolódó cikkek:
Kiállítások közel s távol
Diszkoszvetők párbeszéde
Elfeledett szomszédaink
Cimkék:
kiállítás,gyűjtemény,látogató
