Képkockák a Tiszazugból
	Múzeumi puzzle
	A Peremlétben?! című, a Tiszazug településeinek földrajzi, történeti, néprajzi alapkutatását megcélzó projekt egyik akkordja, a tiszaföldvári Tiszazugi Földrajzi Múzeumban 2010. augusztus 17-én megnyílt fotókiállítás.
	
	
		
			
				| Aranyos Sándor | 2010-08-22 14:19 | 
		
	 
	
	
		
		A tárlat a lakáskultúra 20. századi  változásainak momentumait ragadja meg, a kiállítást rendezők által  készített felvételek, archív, illetve a kutatásokban közreműködő  személyek fényképgyűjteményeiből, valamint a térség múzeumi  archívumaiból válogatott fotográfiákkal.
 
  A Jász-Nagykun-Szolnok  Megyei Múzeumok Igazgatósága által, 2007-ben indított öt éves, az OTKA  által támogatott kutatási program részeként került megrendezésre a Tiszazugi Képkockák című időszaki kiállítás. A Martfű, Tiszaföldvár, Cibakháza, Nagyrév,  Tiszainoka, Kungyalu, Tiszakürt, Cserkeszőlő, Tiszaug, Tiszasas, Csépa  és Szelevény településeket megcélozó kutatás, több tárgykörre bontva  tárja fel a kistáj már csak nyomokban megtalálható tradicionális  vonásait. E kulturális értékek közreadásával próbálnak kiutat keresni,  válaszlehetőséget adni a vizsgálatokban résztvevő néprajzosok,  történészek, földrajzosok arra a kettős reagálási lehetőséget is magában  rejtő "talányra", melyet a cím rejt: Peremlétben?!
A Jász-Nagykun-Szolnok  Megyei Múzeumok Igazgatósága által, 2007-ben indított öt éves, az OTKA  által támogatott kutatási program részeként került megrendezésre a Tiszazugi Képkockák című időszaki kiállítás. A Martfű, Tiszaföldvár, Cibakháza, Nagyrév,  Tiszainoka, Kungyalu, Tiszakürt, Cserkeszőlő, Tiszaug, Tiszasas, Csépa  és Szelevény településeket megcélozó kutatás, több tárgykörre bontva  tárja fel a kistáj már csak nyomokban megtalálható tradicionális  vonásait. E kulturális értékek közreadásával próbálnak kiutat keresni,  válaszlehetőséget adni a vizsgálatokban résztvevő néprajzosok,  történészek, földrajzosok arra a kettős reagálási lehetőséget is magában  rejtő "talányra", melyet a cím rejt: Peremlétben?! 
 A kutatásról 
 A dr. Bereczki Ibolya által irányított tárgykör, a lakáskultúra 20.  századi változásait helyezi fókuszba, arra keresve a választ, hogyan  valósítja meg önmagát az egyén saját, vagy akár bérelt házán, lakásán  belül, milyen életstratégiát alakít ki a nagy történeti kataklizmák  hatására a 20. században, és erről hogyan árulkodik környezete. A  Debreceni Egyetem Néprajz Tanszékének diákjai (Szászfalvi Márta, Sándor  Eszter, Tóth Zsuzsanna, Kavecsánszki Máté, Aranyos Sándor) segítségével a  kérdéskört különböző aspektusokból sikerült megközelíteni. Így került  középpontba: a gyermekszoba mint az individualizáció által előhívott  lakrész; a szakrális tér megváltozása; a lakások falát díszítő képek; a  falusi turizmus következtében módosuló lakásbelső és a modernizáció -  elsősorban az elektrifikáció, de az infrastruktúra kiépülésével  jelentkező minden további, az átalakulást generáló tényező is - amely a  20. században jelentős hatást gyakorolt a mindennapi életvezetési  stratégiákra. 
 A kiállításról
  Bereczki Ibolya és a debreceni hallgatók kétéves együttműködésének  gyümölcse a Tiszaföldváron megrendezett fotótárlat. A dokumentum értékű  saját maguk készített állóképeket, Király Lajos tiszaföldvári fényképész  néhány képével, a kunszentmártoni Helytörténeti Múzeum, a szolnoki  Damjanich János Múzeum adattárában lévő régi felvételekkel, illetve a  kutatásokban adatokkal szolgáló személyek családi gyűjteményéből  kiválasztott fényképekkel megfűszerezve állították össze. A tíz  tematikus egységre bontott tárlat anyaga, az egyes témákat követi.  Minden üveglap mögött, a néhány soros magyarázó szövegek a tablón  elhelyezett képek mondanivalóját foglalják össze, melyek felhívják a  figyelmet a korszakot gyökeresen átalakító változásokra. A Tiszazugról  készült tájképekkel, elcsípett hangulatfotókkal, arcokkal és a tájra  legjellemzőbb épületekről készített felvételekkel a kérdésköröket  keretbe zárva, kerek egésszé formálták az összképet a látogatók számára.  A 34 tablón bemutatott 99 képen túl, egy digitális fotókereten tovább  pörögnek a kiállítást rendezők képei. Gere Péter, a Tiszazugi Földrajzi  Múzeum történész muzeológusa az archív felvételekből készített egy  kisfilmet, mely segítségével időutazáson vehetnek részt a fiatalabb  látogatók, míg az idősebbek a nosztalgiázás örömével telve emlékezhetnek  vissza a gyermek- és fiatalkorukra, vagy éppen aktív munkáséveikre.
Bereczki Ibolya és a debreceni hallgatók kétéves együttműködésének  gyümölcse a Tiszaföldváron megrendezett fotótárlat. A dokumentum értékű  saját maguk készített állóképeket, Király Lajos tiszaföldvári fényképész  néhány képével, a kunszentmártoni Helytörténeti Múzeum, a szolnoki  Damjanich János Múzeum adattárában lévő régi felvételekkel, illetve a  kutatásokban adatokkal szolgáló személyek családi gyűjteményéből  kiválasztott fényképekkel megfűszerezve állították össze. A tíz  tematikus egységre bontott tárlat anyaga, az egyes témákat követi.  Minden üveglap mögött, a néhány soros magyarázó szövegek a tablón  elhelyezett képek mondanivalóját foglalják össze, melyek felhívják a  figyelmet a korszakot gyökeresen átalakító változásokra. A Tiszazugról  készült tájképekkel, elcsípett hangulatfotókkal, arcokkal és a tájra  legjellemzőbb épületekről készített felvételekkel a kérdésköröket  keretbe zárva, kerek egésszé formálták az összképet a látogatók számára.  A 34 tablón bemutatott 99 képen túl, egy digitális fotókereten tovább  pörögnek a kiállítást rendezők képei. Gere Péter, a Tiszazugi Földrajzi  Múzeum történész muzeológusa az archív felvételekből készített egy  kisfilmet, mely segítségével időutazáson vehetnek részt a fiatalabb  látogatók, míg az idősebbek a nosztalgiázás örömével telve emlékezhetnek  vissza a gyermek- és fiatalkorukra, vagy éppen aktív munkáséveikre. 
  A tárlatot megalkotók, a fotográfiákat nemcsak felfüggesztették a falra,  azokat belehelyezték a múzeum közművelődési arculatába is, ezzel  kísérletet tettek annak az elvárásnak a teljesítésre, mely minden múzeum  számára a lehető legfontosabb kellene, hogy legyen. Hiszen nem elég egy  kiállítást megalkotni, azt "használni" is kell. A különböző  foglalkozások és játékok, a múzeum vendégei és a fotók közötti  kapcsolatot igyekeznek elmélyíteni. Ezt a célt szolgálják az óriás  puzzle, a mágnes táblára elhelyezett kirakók, a nagyméretű, hiányos  képek kiegészítése rajzolással, illetve a Gazdálkodj okosan társasjátékhoz hasonló, egy kamra, illetve egy konyha "képes"  berendezését megcélzó játék. Az időszaki kiállítás egészének meghatározó  részlete a nagyméretű kockajáték, mely összeköti a kiállítás egészét, a  címtől a játékokig. Az archív és színes képek feldarabolásával olyan  kockákat készíttett Patkós Gábor, melyeket különböző irányban forgatva  és összerakva eltérő fényképek rakhatók össze.
A tárlatot megalkotók, a fotográfiákat nemcsak felfüggesztették a falra,  azokat belehelyezték a múzeum közművelődési arculatába is, ezzel  kísérletet tettek annak az elvárásnak a teljesítésre, mely minden múzeum  számára a lehető legfontosabb kellene, hogy legyen. Hiszen nem elég egy  kiállítást megalkotni, azt "használni" is kell. A különböző  foglalkozások és játékok, a múzeum vendégei és a fotók közötti  kapcsolatot igyekeznek elmélyíteni. Ezt a célt szolgálják az óriás  puzzle, a mágnes táblára elhelyezett kirakók, a nagyméretű, hiányos  képek kiegészítése rajzolással, illetve a Gazdálkodj okosan társasjátékhoz hasonló, egy kamra, illetve egy konyha "képes"  berendezését megcélzó játék. Az időszaki kiállítás egészének meghatározó  részlete a nagyméretű kockajáték, mely összeköti a kiállítás egészét, a  címtől a játékokig. Az archív és színes képek feldarabolásával olyan  kockákat készíttett Patkós Gábor, melyeket különböző irányban forgatva  és összerakva eltérő fényképek rakhatók össze. 
  A kutatók és egyben a tárlat rendezői, az általuk készített fotók  dokumentációs értékén kívüli hasznosíthatóságukra próbáltak rávilágítani  azzal, hogy megmutatták, mondhatni ország-világnak kutatásuk egy  szeletét. Láttatva azt, mennyi érték fedezhető fel az adott kistájban.  De talán több is rejlik a  tárlat üzenetében, mely "diplomáciai"  figyelemfelkeltés is akar lenni, abban a tekintetben mennyire szükség  van az együttműködésre, ha le akarja magáról rázni a tiszazugi lakosság a  vidék évszázados hátrányait. Amennyiben ez a kooperáció sikerrel jár,  akkor lehetőség nyílik nemcsak választ adni a "Peremlétben?" kérdésre,  de a kutatók által más területeken szintén feltárt jelenségekkel, jó, a  hagyományban rejlő példák mai alkalmazásával kiutak, és talán a  fejlesztés lehetőségeit is kínálhatják a kutatók az itt élők számára.
A kutatók és egyben a tárlat rendezői, az általuk készített fotók  dokumentációs értékén kívüli hasznosíthatóságukra próbáltak rávilágítani  azzal, hogy megmutatták, mondhatni ország-világnak kutatásuk egy  szeletét. Láttatva azt, mennyi érték fedezhető fel az adott kistájban.  De talán több is rejlik a  tárlat üzenetében, mely "diplomáciai"  figyelemfelkeltés is akar lenni, abban a tekintetben mennyire szükség  van az együttműködésre, ha le akarja magáról rázni a tiszazugi lakosság a  vidék évszázados hátrányait. Amennyiben ez a kooperáció sikerrel jár,  akkor lehetőség nyílik nemcsak választ adni a "Peremlétben?" kérdésre,  de a kutatók által más területeken szintén feltárt jelenségekkel, jó, a  hagyományban rejlő példák mai alkalmazásával kiutak, és talán a  fejlesztés lehetőségeit is kínálhatják a kutatók az itt élők számára. 
 A tárlatot megálmodók egy kis vidéki múzeumban valósították meg mindezt,  ahol a technikai felszereltség, a kreativitás és a kollégák  elkötelezettsége kiváló lehetőséget teremtett a kiállítók és fotóik  számára céljaik, munkájuk, kapcsolataik és eredményiek megmutatására.  Egy olyan komplex kiállítás született, melyben összehangolták a képeket a  foglalkozásokkal, s mindezt kiegészítették további vizuális  információkkal, ezzel is növelve az interaktivitást. Óriási köszönet jár  ezért Béres Máriának, a múzeum igazgatójának, Molnár Anita  múzeumpedagógusnak, Gere Péternek történész muzeológusnak és Tóth  Lászlónak, az intézmény ezermesterének. 
 A kiállítás 2010. augusztus 18-tól, 2010. szeptember 18-ig, keddtől szombatig, 9-12 és 13-17 óra között tekinthető meg.