Rigó Jancsi igaz története
Friss, ropogós kiállításajánló
Heti útvonalunkon Győr, Zalakaros, Vác, Budapest, Szeged kiállításaiból válogattunk.
| Magyar Múzeumok Online |
2012-09-15 09:31 |
A középkori Dunakanyar
Vác, Esztergom és Visegrád életét és sajátos vonásait mutatja be a váci Tragor Ignác Múzeum új vándorkiállítása. A Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeuma, a PMMI és a Balassa Bálint Múzeum szervezésében útjára induló vándorkiállítás a három intézmény legszebb tárgyaiból, újdonságaiból és különlegességeiből nyújt reprezentatív válogatást, bemutatva a Magyarország középkori hatalmi központjához tartozó régió történetét, a török kort lezáró háborúkig tartó színes életét és a három eltérő arculatú várost. Az Árpád-kori Magyarország városias településeinek jelentős része a Duna mentén alakult ki. A hajózást, kapcsolattartást, távolsági kereskedelmet, halászatot lehetővé tevő folyó volt az ország egyházi és világi közigazgatási központjainak létrejöttét meghatározó egyik legfontosabb településformáló erő. Esztergom, Visegrád és Vác kialakulásához, fejlődéséhez különböző tényezők és történeti események járultak hozzá, életútjuk egymással összefonódott, bár jogállásuk és népességük összetétele eltérő volt, és virágkoruk is más-más korszakra tehető. A 10. századtól a 17-18. század fordulójáig tartó időszak tárgyaiból, régészeti emlékeiből és művészeti alkotásaiból egyszerre bontakozik ki a régió és a korszak - benne a három Duna menti város - jellegzetessége és sajátossága. A kiállítás Vác után Szentendrén, Visegrádon és Esztergomban mutatkozik be.
Fürdőtörténeti kiállítás Zalakaroson
Éppen ötven évvel ezelőtt, 1962 nyarán szénhidrogén-kutatás miatt kezdtek fúrásokba a település határában, de olaj vagy földgáz helyett forró vizet találtak. Három évvel később megnyílt az akkor még csak szezonálisan működő fürdő, Zalakaros pedig rohamos fejlődésnek indult. Pontosan 40 évvel ezelőtt minősítették a termálvizet gyógyvízzé, 20 évvel ezelőtt lett a létesítmény többségi önkormányzati tulajdon és 15 évvel ezelőtt nyilvánították várossá a települést. A kiállításon látható annak az oklevélnek a másolata, amely 1254-ben először említi Zalakaros, vagyis az akkori Korus nevét, egy 1925-ös közigazgatási tájékoztató, amelyben akkor az állt, hogy a községben közfürdő sem volt, nemhogy gyógyfürdő, s az egyetlen "közszolgáltatást" a falu kocsmája nyújtotta. Az 1960-as, 1970-es évek fordulóján Zalakaros volt az első, amely színes szórólappal csábította - elsősorban a Balatonról - a fürdőzőket, de a kelet- és nyugat-németekre vagy jugoszláv polgárokra való tekintettel hamarosan már idegen nyelvű reklámanyagai is voltak.
Az építést és az avatást, valamint a korabeli medencék zsúfoltságát, a két forintos parkolási díjat egyaránt megörökítő fekete-fehér fotók mellett a fürdő közelmúltját és jelenét ábrázoló fényképek is láthatók a kiállításon.
Kortárs üvegművészek kiállítása Győrött
A Napóleon-házban megrendezett tárlaton mintegy félszáz alkotó vonultatja fel munkáit a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége szervezésében. A kiállítás a műfaj technikai és formai sokszínűségéről ad képet, s egyben jelzi, hogy a magyar üvegművészet szervesen illeszkedik az európai irányzatokhoz. A bemutatott tálakon, vázákon és egyéb dísztárgyakon az alkotók újrafogalmazzák a tradicionális funkciókat, illetve önálló képzőművészeti alkotásként is működnek. A kiállítás október 21-ig látogatható.
Sosem láttam szebb termőfát
Belső-Erdély máig élő népi vallásosságának emlékeit tekinthetik meg az érdeklődők a szegedi Móra Ferenc Múzeumban. A dísz- és használati tárgyakat, ruhákat, szőtteseket, kerámiákat felvonultató kiállítás hangsúlyozza, mennyire átfogja a több nemzetiségű és vallású tájon élők mindennapjait a szakralitás. Megfigyelhető, miként hatottak egymásra a magyar, román, szász, örmény nemzetiségű, római, görög vagy örmény katolikus, ortodox, református, evangélikus vallású emberek szokásai. A tárlaton bemutatnak többféle kelengyés ládát, amelyeket a gonosz elűzésére geometrikus mintákkal, forgórózsákkal, különböző karcolt mágikus jelekkel díszítettek; különböző viseleteket, halottas lepedőt, szenteltvíz-hintő buszulyt, rozmaringból készült menyasszonyi pártát. A kiállítás egyik érdekessége a tatár arcvonásokkal megfaragott Krisztus egy körmeneti kereszten, amely a tatárok 18. századi erdélyi betörésére emlékeztet.
Magyar desszertek a diplomácia szolgálatában
Ezzel a címmel nyílt kiállítás a kulturális örökség napjai programsorozat alkalmából a Külügyminisztérium főépületében. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeummal együttműködésben rendezett kamaratárlat a híres magyar sütemények történetét és diplomáciában betöltött szerepét tárja fel.
A kiállítás kétnyelvű tablói felfedik olyan híres magyar vagy hungarikumnak gondolt sütemények történetét, mint a zserbó, a kugler (minyon), a Dobos-torta, a Gundel-palacsinta vagy a rétes. A tárlat számos félreértést is eloszlat: kiderül például, hogy a somlói galuska nem a szőlőhegyről, hanem megalkotója, Gollerits Károly szülőfalujáról, Somlyóról kapta a nevét, míg a Rákóczi-túrós nem a fejedelem, hanem kitalálója, Rákóczi János cukrász nevét viseli.
Indiánert először Pálffy Ferdinánd gróf készíttetett a 19. század közepén egy indián artista tiszteletére, az első Rigó Jancsi szeletekkel pedig készítőik a Chimay herceg feleségének fejét elcsavaró, hasonló nevű híres cigányprímás népszerűségét kívánták meglovagolni az előző századfordulón.
A kamaratárlatot a kulturális örökség napjai alatt, a hétvégén bárki megtekintheti, majd a Külügyminisztérium vendégei még két hétig találkozhatnak az anyaggal, amely a tervek szerint később számos magyar külképviseleten is látható lesz.
Hódolat a bajnoknak – Hemző Károly fotói a Magyar Sportmúzeumban
Hemző Károly nagy ívű fényképészeti pályájának első fejezete a sporthoz és a sportemberekhez kötődik. Fotográfiai berkekben közkeletű a vélekedés: aki sportot magas színvonalon képes fényképezni, az bármi mást is meg tud örökíteni. Hemző fotóriporteri, művészi, alkalmazott fényképészi tevékenysége élő bizonyítéka ennek. Ezúttal az ötvenes-hatvanas évek magyar bajnokairól és versenyeik lelkes, de változó közönségéről, a Rákosi- és Kádár-korszak világának egyik legizgalmasabb szegmenséről, a magyar sport egykori világáról szól a több mint száz fekete-fehér képet felvonultató kiállítás. A fotók között korabeli vintázsok és utólag készült minőségi digitális nyomatok láthatók. Hemző és kortársai sportfotósi működése a maihoz képest elképzelhetetlenül nehezebb volt, virtuóz technikai tudásra, kifinomult, villámgyors reflexekre, hallatlan állóképességre kellett szert tenni ahhoz, hogy sikerüljön elkapni azt a bizonyos pillanatot. Az akkori fotósok nem tarthatták lenyomva az automata digitális kamera exponálógombját abban a reményben, hogy a géppuskamód tüzelő okos fényképezőgép rögzíti a sok felesleges mozzanat között az egyetlen fontosat: a gólt, a célszalag átszakítását, a K.O.-t vagy a labda elrúgásának pillanatát. A tárlat október 28-ig látható.
Szeretettel a nőkért
címmel mutatják be a nagyszabású nemzetközi vándor fotókiállítás nyertes képeit, közel ötven felvételt a fővárosi Golden Park Hotelben. A magyar alkotók közül Szabó Márta és Tóth Orsolya fotóit láthatják az érdeklődők. Az idén hetedik alkalommal megrendezett nemzetközi tárlatra 58 országból 448 művész csaknem négyezer képpel pályázott. Témakörök: anyaság és család, általános fotó, etnográfia és utazás, divat, báj és akt. A beküldött pályaművekből a zsűri ezer darabot választott ki, ezek közül díjazta a legjobbakat. Az ebből összeállított vándortárlat debütált augusztusban a Nemzetközi Művészfotósok Fesztiválján Kínában, majd szeptember 25-ig Budapesten látható, hogy aztán Prágába, Zágrábba, Pozsonyba, Bécsbe, Krakkóba és Kijevbe utazzon.
Párizs Wien Budapest Transfer
címmel nyílt kiállítás a Szépművészeti Múzeum Vasarely Múzeumában a Magyar Műhely alapításának ötvenedik évfordulója alkalmából. A kiállítás betekintést nyújt a Magyar Műhely folyóirat és munkaközösség interdiszciplináris működésébe, valamint bemutatja az alapítvány által adományozott Kassák Lajos-díjakat. Megtekinthető november 11-ig.
