©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

Múzeum a város szélén

A Kiscelli Múzeumot körülkanyargó út rémálom minden autósnak, gyalogosnak, kerékpárosnak. A forgalom viszontagságaival szembenézve könnyű elfelejteni, hogy az út által közrefogott, "álomszép" kastélyban csöppet sem álmos múzeum található.

Az egykori óbudai szőlőhegyen az 1750-es évek közepére épült fel a trinitárius szerzetesrend temploma és a hozzá csatlakozó kolostorépület-együttes. II. József korában a rendet feloszlatták (1783), az épületeket elárverezték. Ezután volt benne laktanya, katonai kórház, raktár, az agg hadastyánok menhelye, a romlás végső stádiumában pedig szükséglakások. A 19. század elején Schmidt Miksa bécsi bútorgyáros vásárolta meg, és a romos épületeket rendbe hozatta, és gazdag magánmúzeumát itt rendezte be. Halála után az épületek és a gazdag gyűjtemény a főváros tulajdonába kerültek. A második világháború végén, Budapest ostromakor a templom romba dőlt, sok értékes műtárgy elpusztult.

A helyreállítások óta az épületekben működik és fogad látogatókat, érdeklődőket és kutatókat a BTM Fővárosi Képtára és az újkori várostörténeti emlékek őrzője, a Kiscelli Múzeum.

Képtár és múzeum

A képtár a főváros egyik legrégibb gyűjteménye. Azoknak az alkotóknak - festők. szobrászok, grafikusok - a műveit gyűjtötték itt egybe, akik fontos és kiemelkedő szerepet játszottak a főváros szellemi és kulturális arculatának formálásában.

A Kiscelli Múzeum a főváros újkori történeti tárgyait, emlékeit, dokumentumait, térképeit és építészeti terveit őrzi. Itt található az ország egyik legjelentősebb fényképgyűjteménye is.

E páratlanul gazdag anyag legjelentősebb darabjait az érdeklődő látogató a meg-megújuló időszaki tárlatok mellett több állandó kiállításon tekintheti meg. A Barokk szoborcsarnok, a Nyomdák és újságok Buda(-)Pesten, a Régi pesti cégérek és boltjelek, az Arany Oroszlán patika kiállításai mellett a talán leginkább érdeklődésre számot tartó A főváros régisége - Közterek és magánterek 1780-1940 című állandó várostörténeti kiállítás.

Séta a város történetében

Az ódon épület szép arányú tereiben teremről teremre haladva tehetünk sétát az egyre inkább polgárosodó főváros történelmében és főként mindennapjaiban. Sétánk kezdetén szépen metszett, festett látképek, városképek galériájával találkozunk. A városvezetés olyannyira fontosnak tartotta a gyorsan eltűnő városrészek emlékének megőrzését, hogy 1838-ban (!) pályázatot írtak ki azok festményeken, grafikákon való megörökítésére.

A kiállítás rendezői tematikus csomópontok köré szervezték a bemutatásra szánt látnivalókat. Az építészeti emlékek, tervrajzok között igen fontosak a magánpaloták, villák már a XIX. század elejétől, amikortól Pest és Buda az ország valódi központjává vált. A fürdővárosi jelző sem a legújabb keletű, hiszen már akkoriban számos (köztük több meleg vizű) fürdője volt a városnak. A Vigadó előtti rakparton állt, azaz úszott a Pesti Nemzeti Uszoda akkoriban még minden bizonnyal tiszta vizű Dunára épített, zárt fürdőstégje.

Míves bútorok, ezüst- és dísztárgyak, iparművészeti remekek, újabb metszetek és tervrajzok, idézik a kort, köztük egy sor gyönyörűen metszett és színezett biedermeier üveg emlékpohár, a reformkori polgári lakásenteriőr elengedhetetlen darabjai. Mellettük sok szép porcelán Fischer Jakab, vagy éppen Hüttl Tivadar pesti gyárából.

Mi tartozott a vacsora árába?

A színházak, szállodák és vendéglők a főváros lüktető kereskedelmi, gazdasági vagy éppen kulturális, társasági életének voltak szinterei. Egykori színházépületek míves tervrajzai mellett figyelmet érdemelnek a nagyobb vendégfogadók, az újabban megjelent nagyszállók hirdetményei, plakátjai, netán szép grafikával is ellátott számlái. A mai Deák Ferenc utca és a Vigadó tér sarkán az Angol Királynő szálló például 1866-ban nemcsak a szállásért, az elfogyasztott ételért és italért számlált fel vendégének eléggé borsos összeget, hanem külön rubrikában a világításra elhasznált gyertyákért is. Ebben a szállóban lakott Deák Ferenc - eladott zalai földbirtokai árából - több mint másfél évtizeden keresztül. Itt élt, dolgozott, fogadta az 1867-es kiegyezés útját egyengető politikustársait, de az azt ellenzőket is. A szobája sarkában álló asztalos gyalupadon ráérő idejében emléktárgyakat esztergályozott, farigcsált, melyeket barátainak, családtagjainak ajándékozott.

Városfejlesztés és kultúra

A további termek a város egyesítésétől (1873) rohamos fejlődésnek indult, a millennium korára világvárossá vált főváros nagy korszakait mutatják be. A 19. század végi historizmust a szecesszió korszaka követte, amely Budapest életének talán legszínesebb és legérdekesebb időszaka volt: a tervszerű és intenzív városfejlesztés, az általános fejlődés szerencsésen ötvöződött a virágzó irodalmi, művészeti és szellemi élettel, melynek számos kiemelkedő alkotásával találkozhatunk. Végül a kiállítás utolsó termében a kiállítás rendezői a két világháború közötti, ellentmondásos időszak válságaiból kiutat kereső modernista törekvések képző- és iparművészeti alkotásaiból tárnak elénk nagyszerű válogatást.

Tedd le az autót!

A nagy fővárosi múzeumok jól körülrajzolható territóriumán messze túl, Óbudán található szép múzeumot, gazdag gyűjteményeit és nívós kiállításait a megérdemeltnél sajnos kevesebben látogatják. Pedig a Kiscelli Múzeum megközelíthető a Kolosy tértől a 165-ös, a Batthyány térről a 60-as autóbusszal, vagy a Margit híd budai hídfőjétől a 17-es villamossal. Megállójából már "csak" a Kiscelli utca kétszáznál is több lépcsőfokán kell felgyalogolni.


Tipp!

Olvasd el Mélyi József írását a múzeum legutóbbi időszaki kiállításáról!