Kézzelfogható múlt
Kiállítás vakoknak és gyengén látóknak az Aquincumi Múzeumban
Tapintható régészet címmel újra kiállítás nyílt vakoknak és gyengén látóknak az Aquincumi Múzeumban. A 2009-ben végzett M0 körgyűrű menti ásatások egyes tárgyai egy speciális kiállítási térbe kerültek. A római lakóház szobájaként berendezett épületben a leletek kézbe vehetők, a tárgyakhoz, és Braille-írással közlik az információkat.
Domokos Dóra |
2010-08-03 22:42 |
A terep
A Budapesti Történeti Múzeum - Aquincumi Múzeum 2009-ben újra nagyszabású ásatásokba kezdett a főváros területén. Közülük kiemelkedik az M0-ás körgyűrű déli szakaszán, több ponton végzett kutatás, mely közel négyezer év régészeti leleteit hozta a felszínre: bronzkori, szkíta, szarmata, avar és Árpád-kori temetkezéseket, településmaradványokat. A Hajógyári-szigeten folytatott feltárás során egy középkori uradalmi központ maradványai is előkerültek. A római kori Aquincum temetőinek feltárása alkalmával pedig különleges edényekre és ékszerekre akadtak a régészek. A BTM Aquincumi Múzeum "Van új a föld alatt..." című kiállítása ezeket a leleteket mutatja be.
Tapintható tereptárgyak - kicsiben és nagyításban
Az áprilisban megnyílt tárlat egy speciális résszel is rendelkezik. A Dirke védőépületvakoknak és gyengén látóknak berendezett kiállítótérré alakult át. A múzeum 2004-ben rendezte meg az első vakoknak szóló kiállítást Tapintható régészet címmel. Idén ugyanezen a néven nyílt meg a speciális tárlat Lengyelné Kurucz Katalin muzeológus szervezésében.
A Dirke védőépület ezúttal egy római lakóház szobájává változott, az előző évi ásatások tárgyaiból berendezve. A tárlat nagy léptekben végigkíséri Budapest múltját az őskortól a középkor végéig. A tágas tér nincs telezsúfolva kiállítási tárgyakkal. Éppen annyi van, hogy a vakok és gyengén látók bő egy óra alatt mindegyiket alaposan megismerhessék. Minden lelet kézbe vehető, megtapogatható, fel-, illetve kipróbálható, továbbá minden kiállítási tárgyhoz tartozik Braille-írásos magyarázó szöveg is. A tájékozódásban pedig szőnyegből készült vezetőcsík segít a látogatóknak.
A tárlatvezetés az őskortól indul a harangedény-kultúra népének egy-egy használati tárgyával, vagy a szkíták dárdájával. Ezeket követik az ókorból származó leletek. Például a nehezékes szövőszék, a porcelánok, vagy a csontból készült hajtűk, orvosi kanalak és dobókockák. A rómaiak ismerték az üvegfúvást is, ezt bizonyítja a szépen megformált balzsamosüveg. Kézbe vehető egy római kori pénzérme és ötszörösére nagyított változata is, hiszen ezen jobban kitapinthatók a betűk és a formák. A pénznek korábban hírvivő szerepe is volt. Az ókori emberek a fizetőeszközön levő képekből értesültek a hírekről, az uralkodó császárról, az istenekről vagy a hadi eseményekről.
A tárlat része a griffmadarat formázó avar övveret és nagyított változata is. A lányok körében nagy népszerűségnek örvendenek a szarmata nő sírjában talált ékszerek. A középkori életet egy korsó és egy fazék jeleníti meg. További része a kiállításnak a terem közepén álló asztal, melyen egyéb tapintható leleteket (csontok, edénydarabok) és az életmódhoz kapcsolódó tárgyakat (mézeskalács, fűszer- és gyógynövények)helyeztek el. Itt található egy Budapest-térkép is, mely a domborulatokkal és a Braille-írásos magyarázattal segíti a vakok és gyengén látók tájékozódását.
A közvetítés - a muzeológus szerepe
A kiállítás jelentős eleme maga a szervező és a tárlatvezető Lengyelné Kurucz Katalin muzeológus, aki már második alkalommal rendezett kiállítást vakoknak és gyengén látóknak az Aquincumi Múzeumban. Fontosnak tekinti, hogy őseink egykori életmódjával a nem látó emberek - és például a szellemi fogyatékosok is - megismerkedhessenek. Célja olyan tárlat kialakítása volt, melyet a vakok és gyengén látók is élveznek. A tárlatvezetéshez hozzátartozik az interaktív beszélgetés is. Katalin elmondása szerint a szabadegyetemre vagy a rendhagyó történelemórára emlékeztető beszélgetést nagyon kedvelik a látogatók. A muzeológus mindig három kiinduló kérdést tesz fel a tárgyak bemutatásakor. Megkérdezi a látogatókat, hogy mit tartanak a kezükben. Szerintük miből készültek a tárgyak, és mire használták őket? Innen indulnak, majd ezt követi a szerteágazó beszélgetés. Sok minden szóba kerül, és rossz válasz tulajdonképpen nem létezik. Katalin minden egyes tárgynál érdekes kiegészítő információkat is elmond, melyek felkeltik vagy éppen tovább fokozzák a látogatók érdeklődését. A kiállítás optimális létszáma 10-15 fő. A kiállítást szellemi fogyatékosok is gyakran látogatják. Előzetes egyeztetés alapján pedig látó csoportok is megtekinthetik a tárlatot a múzeumi foglalkozások alkalmával.
Nincs új a nap alatt
Az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy Magyarországon is igény van az ilyen jellegű "kiegészítő" kiállításokra. Egyre több tárlat nyílik vakok és gyengén látók számára, mind több lehetőségük nyílik a művészetek és a tárgyak megismerésére. A fogyatékkal élő látogatóknak nagy örömet okoz, hogy saját kezükkel érezhetik a tárgyakat. 2004 januárjában Romanek Inka festőművész képeiből nyílt kiállítás az Almássy Téri Szabadidőközpontban. A művész úgy készítette el képeit, hogy a szokásosnál több festéket használt, ezért a kontúrok tapintással is érzékelhetők voltak. A képek plasztikus, kitapintható formában, vakírással feliratozva készültek. 2008 februárjától májusig a Szépművészeti Múzeumban rendezett Mediciek fénykora - élet és művészet a reneszánsz Firenzében című kiállításhoz tartozott egy tapintható tárlat is. Ugyanebben az évben Kézzel látók című programsorozat indult Gyüre László képzőművész plasztikus alkotásaival, melynek egy debreceni és budapesti üzletközpont is otthont adott. 2008 decemberében Tapintható művészet címen a Miskolci Galéria szervezett kiállítást vakoknak és gyengén látóknak. 2010 februárjában Álomvilág címmel nyílt tárlat a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi épületében, ahol Balvinszky Orsolya tapintható képei voltak kiállítva. A népszerű Tutanhamon kiállítás is biztosított speciális tárlatvezetést vakoknak és gyengén látóknak. Továbbá a nagy sikerűLáthatatlan kiállítás is azt mutatja, hogy vannak törekvések a látók és a nem látók világának közelítésére.
A Tapintható tárlat és a "Van új a föld alatt..." című kiállítás része látogatható: 2010. április 16. - október 31.