Okostelefonos tárlatvezetés Egerváron
TECHNIKA ÉS VÁR
Az országban elsőként okostelefonos tárlatvezetéssel járhatják körbe a látogatók az egervári Nádasdy-Széchényi-várkastélyt.
Az egervári Nádasdy-Széchényi-várkastély egy 600 millió forintos beruházásnak köszönhetően a reneszánsz kor mindennapi életét bemutató látogatóhelyként várja az érdeklődőket. - Ez azért is jó hír, mivel a felújítást megelőzően "egy rozsdás szög sem volt" a reneszánsz korból, ezért alapos kutatást kellett végezni, hogy a korszak várkastélyaiban zajló mindennapi életet hitelesen, de a 21. századi lehetőségeket kihasználva tudják bemutatni - mondta Virág Zsolt művészeti vezető a sajtó számára tartott hétfői bemutatón.
A látogatóközpontban Magyarországon elsőként okostelefonos tárlatvezetést kínálnak az érdeklődőknek, akik jegyváltáskor letölthetik a 21 állomásból álló útvonal információit. Ezek a reneszánsz ételek elkészítésétől a személyzet, a cselédség életmódjáig számos adattal, érdekességgel szolgálnak.
A művészeti vezető kiemelte: ma Magyarországon mindössze egyetlen reneszánsz bútor ismert, ezért a termeket bútormásolatokkal rendezték be, hogy látható legyen, milyenek voltak az ollólábú székek vagy akár a kovácsoltvas lámpák. A látássérültek számára tapintható tárlatot alakítottak ki, a gyerekek reneszánsz játszóházban tölthetik az idejüket. Az időszakos kiállításoknak helyet adó térben elsőként Buday Mihály festőművész és Farkas Ferenc szobrászművész alkotásai láthatók.
- Ajándékbolt és kávézó is lesz a várkastélyban, amely új színpadot és a hozzá szükséges felszerelést is kapott, hogy az országban legrégebb ideje, 1974 óta működő nyári színház is korszerű körülmények között működhessen. Az épületet geotermikus rendszerrel hűtik és fűtik, amellyel harmadára csökkentették az energiaköltségeket. A második, már elnyert fejlesztés részeként a következő ütemben szálláshelyeket alakítanak ki a várkastélyban - részletezte Virág Zsolt.
A beruházás 638 millió forint költséggel készült el. Ehhez 531 millió forintot a Nyugat-dunántúli Operatív Program biztosított, 63 millió forintot a Belügyminisztérium önerő alapjából nyertek el, 44 millió forintot pedig az önkormányzat biztosított.
Szijártó József polgármester úgy fogalmazott, hogy az alig ezerlelkes településen évtizedes álom volt a várkastély rendbetétele. Az augusztus közepére tervezett megnyitó után nemcsak színházi esteknek, de egyéb rendezvényeknek is helyet adnak, legfőbb céljuk, hogy Egervár fontos turisztikai célponttá váljon.
Manninger Jenő, a Zala Megyei Közgyűlés elnöke azt mondta, Zala megye egyik legjelentősebb épített értéke az egervári várkastély, amely a megye kulturális életének fontos része, és abban is különleges, hogy kezelői joga az önkormányzat birtokában van. Megjegyezte: az adósságkonszolidációt éppen azért valósította meg a kormány, hogy az Egervárhoz hasonló települések fontos beruházásait segítse.
Az egervári várkastély
A vár első említése 1288-ból maradt fenn castrum Egerwar néven; ekkor adta át István bán fia Miklós János nádornak cserébe egy másik birtokért. 1325-ben a birtokosok a Geregye nemzetségből származó János és Mihály, akik utóbb az Egervári nevet vették fel. Egy 1409-es irat tanúsága szerint Henrik bán fiai lerombolták a várat. Az újjáépítésre Hunyadi Mátyás adott engedélyt Egervári László horvát bánnak 1476-ban. 1539-ben Nádasdy Tamás felesége, Kanizsai Orsolya örökölte a rossz állapotba került várat. A helyreállítást a nádor apja, Nádasdy Ferenc felügyelte.
Miután Kanizsa 1600-ban elesett, Egervár lett a végvár és így nőtt a hadászati jelentősége. 1664-ben sikeresen ellenállt a török ostromnak, de még ugyanabban az évben a törökök felgyújtották. 1671-ben a Wesselényi-féle összeesküvés következtében a várkastély a császár birtokába került. 1674-76 között a várkastély bérlője, Radonay Mátyás zalavári apát állíttatta helyre a megrongálódott épületet. 1676-ban a várat Széchenyi György kalocsai érsek kapta meg, aki folytatta az építkezést. 1712-ben a vár Széchenyi Zsigmondé lett, aki nagyarányú javításokat végzett rajta. 1760-ban a várat egy tűzvész nyomán ismét újjá kellett építeni. 1787-ben a vár ismét rossz állapotba került, és egyes részeit magtárként használták. A tulajdonosok már nem laktak benne, és a környező mocsár kiszárítása tönkretette a tartócölöpöket.
Az 1945 után tovább romló állapotnak csak az 1961-65 közötti helyreállítás vetett véget. Az 1970-es évek közepétől a kastély udvarán nyaranta színházi előadásokat tartottak, amelyhez fokozatosan fejlesztették az infrastruktúrát. 2000-ben óta 450 fő befogadására alkalmas, sátorral fedhető nézőtér létesült.
Forrás:Wikipedia
