©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

A hétvége Mártoné

Idén is gágogástól és mulatságtól lesznek hangosak a múzeumok ezen a hétvégén!

Szent Márton Újborfesztivál és Libator a Skanzenben

November 11-e a paraszti hagyományokban a legeltetés határnapjaként ismert. Ilyenkor vágták le a hízott libákat is, amelyeket a földesúrnak a fizetendő díj részeként ajándékoztak. A Márton-napjához kapcsolódó libalakomáról az első írásos feljegyzés 1171-ből származik.A szentendrei Skanzenben november 9-10-én a házakban mindent a frissen készített libás ételek és őszi csemegék illata hat át. Az asztalokon gőzölögnek a búcsúi ételek: sütőtök, almás pite, egészben sütött liba, ízletes libacombok és ludaskása, amelyekből a látogatóknak ajánlott kóstolni, hiszen, úgy tartja a mondás: „Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik!” Mivel november 11-én került először újbor az asztalra a libasült mellé- Márton az újbor bírája-, ezért Libás-bor vagy Márton–bor névvel is illették a nedűt, amelynek a régiek gyógyító hatást tulajdonítottak. Éppen ezért a gasztronómiai finomságokat a szentendrei Skanzenben is a hazai, borász családok frissen kiforrt újboraival érdemes leöblíteni.
A két nap során a Márton-napi búcsú szokásait a Lajta Néptáncegyüttes tagjainak jóvoltából ismeri meg a közönség: a nők a konyhákban reggel 9 órától szorgoskodnak, kezük alól ízletes libás finomságok mellett almás pite kerül ki, a legkisebbek gyöngykalárist, kórómuzsikát és őszi terményekből játékot készítenek, a fiatalok pedig vasárnap a 15 órakor kezdődő díszes lovaskocsis felvonuláshoz szükséges kocsira való díszekkel foglalatoskodnak, a felvonulást követő táncmulatságra pedig ünnepi viseletet öltenek magukra. Aki kedvet érez, hogy kipróbálja a kukoricamorzsolást vagy a tollfosztást, lehetősége nyílik bekapcsolódni ezekbe a vidám, őszi, társas munkákba, vagy csak lustán a meleg búbos kemencéhez bújva hallgathatja a szigetközi meséket és a tollfosztó tréfáit. A fiúknál szombaton 14 órakor sor kerül a legénypróbákra, az ügyességi feladatokat sikeresen kiálló legényeket pedig az eskütétel után legénnyé avatják. Szombaton bemutatkozik a lelkes harkai közösség: a Harkai Fúvószenekar, a Vadrózsa Vegyes Kórus és a Citera és Furulya Szakkör, akik nem csak műsorral, de harapnivalóval is készülnek; lesz harkai marhapörkölt, sütemény, pogácsa és stangli kóstoló, a portájukon pedig betekintést engednek a kézimunkázás és kosárfonás rejtelmeibe. November 10-én, vasárnap 14:30-kor délutáni litániára és utána szeretetvendégbe hívják a híveket a múzeum Szent Márton tiszteletére felszentelt Óbudavári katolikus templomába.Régen az inasoknak egészen Márton napig tilos volt munkájukhoz nappal is gyertyát gyújtani. November 11-e feloldotta a tilalmat, s azért, hogy e nap emlékezetes legyen, az inasokat a gyertyafénynél libapecsenyével vendégelték meg a mesterek. A szokás felelevenítésére a szentendrei Skanzen gyertyamártó műhelyének ajtaját kitárják és bárki márthat magának gyertyát. A biokertben az érdeklődők a vegyszermentes, környezetbarát kertészkedésről és az őszi kerti teendőkkel kapcsolatban kapnak hasznos és praktikus információkat. Az ÖKO helyszíneken az újrahasznosítás jegyében készülnek a bőrtarsolyok, a “lúdbőrös” fülbevalók, emellett a gyermekek az őszhöz és a libához illeszkedő kézműves foglalkozáson vesznek részt, ahol madáretetőt, kenőtollat, gesztenye figurát, valamint hangszert készítenek dióhéjból, töklevélből és nádból. Vidám perceket ígér kisebbeknek és nagyobbaknak egyaránt a libalabirintus, a libatiptop ügyességi játék és a család tagjainak koncentrációját igényli a libás társasjáték. Lakásunk hangulatos dekorálásáról pedig a természet kincseiből összeállított őszi koszorú gondoskodik. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum természetvédelmi övezetét benépesítő, itthon maradt énekesmadarak téli gondozásáról, etetéséről a fesztivál ideje alatt a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnél lehet többet megtudni. A madárbarátok zsírból és magokból madáreleséget, tepertőfűzért készíthetnek, miközben madárismereti totóval, memória- és tollfelismerési játékkal is gazdagíthatják tudásukat.

Márton-napi délután lovagi próbával a nyírbátori Báthori István Múzeumban

A régi szokások felelevenítése mellett lovagi próba is szerepel az idén a Márton-napi délután programjában szombaton a nyírbátori Báthori István Múzeumban. Szombaton, a 15 órakor kezdődő programban a Debreceni Aranykeresztes Lovagok Egyesületének fegyver- és viseletbemutatóját, lovagi próbáit és apródavatását láthatják az érdeklődők interaktív formában a múzeumkertben.
A régi idők kultúráját felelevenítő lovagok, apródok és udvarhölgyek a magyar lovagkor legvirágzóbb szakaszába kalauzolják a nézőket. A nemes virtust, a fegyverforgatást, a gyalogos párviadalokat az egykori támadó- és védőfegyvereket használva mutatják be, természetesen lovagi öltözetben, a valamikori díszes vérteket viselve.
A programban helyet kapnak az ugyancsak látványos egyéni és csoportos lovagi próbák, vetélkedők, majd apródavatással zárul a debreceni hagyományőrző aranykeresztesek bemutatója. A lovagkorról előadás is lesz, a Márton-naphoz fűződő szokások ismertetésével együtt.
A rendezvényt felkereső gyerekek a múzeum könyvtártermében Mese Morzsolón vehetnek részt, melyet a Dió Zenekar zenés meseműsora is színesít. Este rendhagyó, zenés tárlatvezetés lesz a múzeumban az állandó és időszaki kiállításokon.
A híres Báthori-család története mellett Nyírbátor városának évszázadait is megismerhetik a látogatók. Láthatják például Báthori István erdélyi vajda (1435-1495) a törökök felett aratott 1479-es kenyérmezei győzelmének tablóképeit. A 15-16. század fegyverei is közelről lesznek megszemlélhetők.
A Báthori-várkastély régészeti feltárása során előkerült korabeli városi pecsét mellett a Nyírbátor 1330-as és 1332-es teljes városi kiváltságát bizonyító oklevelek fénymásolatát is megnézhetik az érdeklődők. Nyírbátor városi rangja 1886-ig maradt meg, majd 1973-ben ismét várossá nyilvánították.
A Márton-napi délután résztvevői természetesen megkóstolhatják majd a hagyományos libás ételeket és az újbort is a Báthori István Múzeum szombati rendezvényén.

Jó ebédhez kong a hordó! Sport- és szellemi vetélkedő a Sóstói Múzeumfaluban

2013. november 9-én, 10 és 15 óra között Márton-napi vigasságokat rendeznek a Sóstói Múzeumfaluban. A legszebb libákat 13 órakor várják faluközpontunkba egy „állati megmérettetésre”, s hogy ne csak a haszonállat gágogjon, jó előtte a gazdikat is átmozgatják! Pontban délben kong majd az a bizonyos hordó, és nem csak a jó ebédhez fog szólni, hanem a sport-és szellemi vetélkedő kezdetét is zengi  majd. Libabirtokosok, ácsingózó családok és a sebtiben kedvet kapó látogatóink is jelentkezhetnek csapatukkal (2 felnőtt+2 gyermek) játékainkra. A helyszínen történő gyors regisztráció után ki-ki saját erejéhez, tudásához mérten birkózhat meg a különböző versenyeken.

Őszbúcsúztató mulatság a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban

A Márton püspökről elnevezett nap a gazdasági évnek is fontos állomása, az őszi munkák befejezésének, a szüret végének időszaka, melyhez számtalan babonát, szokást köt a néphagyomány.  Márton-nap időjósló, rámutató és dologtiltó nap is, nem utolsó sorban pedig – az adventi, elcsendesülő időszak előtt – az utolsó alkalom egy remek mulatságra!
Nincs ez másképp a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban sem, ahol a hagyományt követve énekkel és tánccal, élő zenével, bőséges libalakomával, finom újborral, hagyományőrző játszóházzal, kézműves műhellyel, libatollfosztóval, töklámpás-faragással, libasimogatóval és Márton-napi totóval készülnek Szent Márton napjára és az újbor ünnepére hétvégén. A programot a Színek, ízek, illatok… új időszaki kiállításhoz kapcsolódva idén színes előadások, illatos termékbemutatók és ínycsiklandó kóstolók is színesítik.

Szent Márton kultusza Moson Megyében

Szent Márton 316-ban született a pannóniai Savariában (a mai Szombathelyen), ahonnan útja Itálián keresztül Galliába vezetett, ahol Tours püspöke lett. Már életében legendák keringtek jámborságáról, szegények iránti szeretetéről és jótetteiről. A középkor egyik legnépszerűbb szentje lett, a tours-i zsinat már 461-be elrendelte ünnepének megtartását. Kultusza hazánkban is virágzott, a barokk korban pannóniai születése okán nemzeti szentnek tekintették. Szerte az országban számtalan helynév, templom és oltár őrzi emlékét még napjainkban is.
Szent Márton kultusza Moson Megyében is élt, hisz Halászi templomát 1755-ben az ő tiszteletére szentelték. Márton napján, november 11-én tartják a falu búcsúját, és számos hagyomány is kapcsolódik a szent alakjához.
A mosonmagyaróvári Hansági Múzeum változatos programmal eleveníti meg a Márton napi tradíciókat. A Lajta Néptáncegyesület 2013. november 14-én 16.00 órakor a Cselley-házba várja mindazokat, akik szívesen felelevenítik, megismerik a halászi búcsú hagyományait, így többek között az első legények búcsúi előkészületeit. 17.00 órától Zsámbéki Mónika művészettörténész előadásával bepillantást nyerhetünk Szent Márton életébe, munkásságába, kultuszának helyi és nemzetközi vonatkozásaiba.