Küszöbön az élménytársadalom
A hagyományőrzés új formája a Göcseji Falumúzeumban
A Göcseji Falumúzeum hajlított háza és a hozzá kapcsolódó gazdasági épületek nemrégiben megújulhattak. Az épületegyüttes és az udvar azonban nemcsak tiszta lett és friss, hanem a múzeum új kulturális szolgáltatásainak helyszíne is.
| Kovács Zsuzsa |
2009-12-08 23:45 |
A Közönségporta néven bevezetett udvar egy régi, a maga idejében úttörőnek számító kezdeményezés újragondolását és megvalósítását takarja. A múzeum építésekor a Zalalövőről származó hajlított házat üresen hagyták, berendezés nélkül, ugyanis a több lépcsőben, különféle technikákkal készült épület sározás és meszelés nélkül maradt falfelületein szemléltetni kívánták a térségre jellemző boronaépítkezést és a ház építéstörténetét. Az udvaron a hatalmas, nyitott torkospajtában kiállították a különféle mezőgazdasági eszközöket (többféle ekét, boronát, kapákat, szelelőrostát stb.), így itt gyakran tartottak történelemórákat, ahol szemléltették a földművelés eszközeit. 1968-ban a kezdeményezés azzal, hogy megengedte a diákoknak és a turistáknak, hogy a múzeumban őrzött tudáshoz ilyen közvetlenül férjenek hozzá, nagyon újszerűnek számított.
Vérfrissítés
Az oktatási célokra használt múzeumi helyszín napjainkig megőrizte aktualitását, a használhatóságot illetően azonban vérfrissítésre volt szükség. A tananyag felduzzadásával a történelemórák már jó ideje elmaradtak, a látogatók pedig egyre kevésbé tudják értelmezni és értékelni az üres tereket, ahol a figyelmet az építészeti megoldások felé próbáljuk terelni. A rendezvényeinkre, vagyis a programmal gazdagított nyitvatartási napokra érkező látogatótömegek, másfelől az átlagos hétköznapokon lézengő turisták miatt egyértelművé vált, hogy a múzeumba érkezőknek a kiállítások mellett élményre van szükségük. Elhatároztuk, hogy már bevált rendezvények mellett növeljük a programok számát, és aktualizáljuk őket.
A terv helyet kíván...
Terveink megvalósításához azonban elsősorban az épületek átalakítására és felújítására vot szükség. A torkospajta és kültéri kamra a célnak megfelelő berendezést kapott, a ház pedig új funkciókkal bővült.
A falumúzeumba telepített zsúptetős, boronafalú lakóépületek az áttelepítés idején, vagyis az 1960-as évek második felében, már jórészt mind kéménnyel rendelkeztek. Ezen a vidéken, az ország egy viszonylag szegény és nagyon archaikus területén az alapvetően a 19. századból megmaradt épületek még nagy számban használatban voltak, de közülük már kevés volt füstös. A múzeumban viszont az archaizáló szemlélet miatt ezeket a házakat mind kémény nélküli állapotukba rekonstruálták.
Az átalakításkor úgy gondoltuk, hogy a variációgazdagság és a használhatóság miatt visszaépítjük az épületre a kéményt, majd egy füsttelenített, látványos mászókéményes kemencével ellátott konyhát hozunk létre. Ezt a helyiséget és az egyik szobát rendeztük be a gyermekfoglalkozások vagy más programok alkalmával használható térként. Az épület első és egyben legnagyobb szobáját jóformán üresen hagytuk, csak székekkel és asztalokkal láttuk el, hogy alkalmas legyen múzeumi órák vagy más összejövetelek megtartására.
...a tér pedig programot
Az elkészült Közönségporta már csak arra vár, hogy a 2010-es szezonban elinduljanak a közönségkapcsolattal foglalkozó kollégáink kidolgozta programok.
Az átlagos nyitvatartási napok szürkeségét kívántuk megtörni a kifejezetten iskoláknak és óvodáknak kínált programokkal, hiszen hétköznap a nyitvatartási időnk alatt ez a legnagyobb létszámban elérhető csoport, amelynek hasznos időtöltési lehetőséget tudunk kínálni.
Korcsoportok szerint alakítottuk ki a múzeumi program tematikáját, így az óvodás csoportok számára a cél az inkább játékra vágyó kicsik 2-3 órás, kötetlenebb múzeumi foglalkoztatása. Az iskolások számára a tananyaghoz (hon- és népismerethez, történelemhez, helytörténethez) szorosabban kapcsolódó múzeumi óra a célravezetőbb.
Különleges és a városban nagy népszerűségnek örvendő szolgáltatásunk volt az esküvői fotózás: ma már a nyári szezonban, hétvégenként egy-két házasulandó pár biztosan felkeresi a múzeumot. E célcsoport elérése, a múzeumhoz való szorosabb kötődésének kialakítása volt a célunk azzal, hogy beengedjük őket a zalalövői hajlított házba, ahol további helyszínt biztosítunk fotóik elkészítésére és lehetőséget a barátaik, családtagjaik szűk körű fogadására.
A program keretében felújított és újragondolt épülettel, a hozzá kapcsolt programokkal jelenleg inkább a helyi és a környékbeli közönségre összpontosítottunk, hiszen ebből a csoportból alakítható ki a múzeumba tartósan visszajáró réteg, amelyet rendszeres programjainkkal el tudunk érni. A városba vagy a megyébe érkező turisták számára a múzeum az újdonság erejével hat, így a felméréseink szerint őket a rendezett, karbantartott területtel, a látványos kiállításokkal két órát lehet a múzeumban lekötni. Ennek a látogatói rétegnek az élménydúsabb kiszolgálása még a jövő feladatai közé tartozik.
A cikk szerzője a Göcseji Múzeum néprajzos muzeológusa.
A Közönségporta néven bevezetett udvar egy régi, a maga idejében úttörőnek számító kezdeményezés újragondolását és megvalósítását takarja. A múzeum építésekor a Zalalövőről származó hajlított házat üresen hagyták, berendezés nélkül, ugyanis a több lépcsőben, különféle technikákkal készült épület sározás és meszelés nélkül maradt falfelületein szemléltetni kívánták a térségre jellemző boronaépítkezést és a ház építéstörténetét. Az udvaron a hatalmas, nyitott torkospajtában kiállították a különféle mezőgazdasági eszközöket (többféle ekét, boronát, kapákat, szelelőrostát stb.), így itt gyakran tartottak történelemórákat, ahol szemléltették a földművelés eszközeit. 1968-ban a kezdeményezés azzal, hogy megengedte a diákoknak és a turistáknak, hogy a múzeumban őrzött tudáshoz ilyen közvetlenül férjenek hozzá, nagyon újszerűnek számított.
Vérfrissítés
Az oktatási célokra használt múzeumi helyszín napjainkig megőrizte aktualitását, a használhatóságot illetően azonban vérfrissítésre volt szükség. A tananyag felduzzadásával a történelemórák már jó ideje elmaradtak, a látogatók pedig egyre kevésbé tudják értelmezni és értékelni az üres tereket, ahol a figyelmet az építészeti megoldások felé próbáljuk terelni. A rendezvényeinkre, vagyis a programmal gazdagított nyitvatartási napokra érkező látogatótömegek, másfelől az átlagos hétköznapokon lézengő turisták miatt egyértelművé vált, hogy a múzeumba érkezőknek a kiállítások mellett élményre van szükségük. Elhatároztuk, hogy már bevált rendezvények mellett növeljük a programok számát, és aktualizáljuk őket.
A terv helyet kíván...
Terveink megvalósításához azonban elsősorban az épületek átalakítására és felújítására vot szükség. A torkospajta és kültéri kamra a célnak megfelelő berendezést kapott, a ház pedig új funkciókkal bővült. A falumúzeumba telepített zsúptetős, boronafalú lakóépületek az áttelepítés idején, vagyis az 1960-as évek második felében, már jórészt mind kéménnyel rendelkeztek. Ezen a vidéken, az ország egy viszonylag szegény és nagyon archaikus területén az alapvetően a 19. századból megmaradt épületek még nagy számban használatban voltak, de közülük már kevés volt füstös. A múzeumban viszont az archaizáló szemlélet miatt ezeket a házakat mind kémény nélküli állapotukba rekonstruálták. Az átalakításkor úgy gondoltuk, hogy a variációgazdagság és a használhatóság miatt visszaépítjük az épületre a kéményt, majd egy füsttelenített, látványos mászókéményes kemencével ellátott konyhát hozunk létre. Ezt a helyiséget és az egyik szobát rendeztük be a gyermekfoglalkozások vagy más programok alkalmával használható térként. Az épület első és egyben legnagyobb szobáját jóformán üresen hagytuk, csak székekkel és asztalokkal láttuk el, hogy alkalmas legyen múzeumi órák vagy más összejövetelek megtartására.
...a tér pedig programot
Az elkészült Közönségporta már csak arra vár, hogy a 2010-es szezonban elinduljanak a közönségkapcsolattal foglalkozó kollégáink kidolgozta programok.Az átlagos nyitvatartási napok szürkeségét kívántuk megtörni a kifejezetten iskoláknak és óvodáknak kínált programokkal, hiszen hétköznap a nyitvatartási időnk alatt ez a legnagyobb létszámban elérhető csoport, amelynek hasznos időtöltési lehetőséget tudunk kínálni.Korcsoportok szerint alakítottuk ki a múzeumi program tematikáját, így az óvodás csoportok számára a cél az inkább játékra vágyó kicsik 2-3 órás, kötetlenebb múzeumi foglalkoztatása. Az iskolások számára a tananyaghoz (hon- és népismerethez, történelemhez, helytörténethez) szorosabban kapcsolódó múzeumi óra a célravezetőbb.
Különleges és a városban nagy népszerűségnek örvendő szolgáltatásunk volt az esküvői fotózás: ma már a nyári szezonban, hétvégenként egy-két házasulandó pár biztosan felkeresi a múzeumot. E célcsoport elérése, a múzeumhoz való szorosabb kötődésének kialakítása volt a célunk azzal, hogy beengedjük őket a zalalövői hajlított házba, ahol további helyszínt biztosítunk fotóik elkészítésére és lehetőséget a barátaik, családtagjaik szűk körű fogadására.
A program keretében felújított és újragondolt épülettel, a hozzá kapcsolt programokkal jelenleg inkább a helyi és a környékbeli közönségre összpontosítottunk, hiszen ebből a csoportból alakítható ki a múzeumba tartósan visszajáró réteg, amelyet rendszeres programjainkkal el tudunk érni. A városba vagy a megyébe érkező turisták számára a múzeum az újdonság erejével hat, így a felméréseink szerint őket a rendezett, karbantartott területtel, a látványos kiállításokkal két órát lehet a múzeumban lekötni. Ennek a látogatói rétegnek az élménydúsabb kiszolgálása még a jövő feladatai közé tartozik.
A cikk szerzője a Göcseji Múzeum néprajzos muzeológusa.
