©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

Jogodban áll: tanulni!

A múzeumandragógia azokat a törvényszerűségeket igyekszik feltárni, amelyek intézményes vagy intézményen kívüli múzeumi keretek között hatékonyabbá tehetik a felnőttek és felnőtt közösségek számára "az élet teljes körére kiterjedő" tanulási eredményeket.

A felnőttoktatás, felnőttképzés, felnőttnevelés elméletének és gyakorlatának fejlődéstörténetében hazai múzeumi nézőpontból három nemzetközi jelentőségű stációt emelünk ki, amelyek kijelölik Magyarországon is a múzeumi felnőttképzés, felnőttoktatás, felnőttnevelés távlatait, innovatív lényegű feladatait:

1.az ENSZ által létrehozott első jelentős Felnőttoktatási Konferenciáján Montrealban jelent meg a permanens nevelés-oktatás témája, amely a skandináv hármas rendszerhez: a felnőttoktatás-tanítás-tanulás, a nem formális tanulás egyenjogúságának koncepciójához tér vissza; 
2.az ún. Faure-jelentés 1972. évi dokumentuma alapján a felnőttkori tanulást az emberi jogok közé emelték;
3.a tanulás különböző formáinak (formális, nonformális, informális) meghatározásában és elismertetésében jelentős szerepet játszott az Európai Bizottság 2001-ben kiadottMemorandum az életen át tartó tanulásról című dokumentuma.

A montreali elvek Magyarországon

Magyarországon a jelzett történelmi időkben elképzelhetetlen volt, hogy a montreali elvek a kultúra területén érvényesülhessenek, hiszen az 1970-es évek hazai művelődéspolitikai rendszerének filozófiai lényege az elhíresült 3T elvű (támogatás, tűrés, tiltás) kulturális taktika volt. 
A rendszerváltást követően a muzeális jellegű hálózatban is megjelentek, előtérbe kerültek azok a progresszív törekvésű múzeumi kultúraközvetítési metodikák, a permanens neveléshez és oktatáshoz kapcsolódó folyamatok, amelyek a múzeumpedagógiai tevékenységet, később pedig - bár kisebb aktivitással - a múzeumandragógiai feladatokat is vállalták.
Egy 2002-ben elfogadott (európai bizottsági) Tanácsi Határozat kimondta, hogy az egész életen át tartó tanulás központi szerepet tölt be a tudástársadalom létrehozásában, és hozzájárul ahhoz, hogy mindenki egyenlő mértékben részesüljön a tudástársadalom társadalmi és gazdasági előnyeiből. Magyarországon is elkészült a stratégia, amelyet a kormány 2005 szeptemberében fogadott el. Az életen át tartó tanulás szerepel a Nemzeti Fejlesztési Tervben is.