©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

Hosszú hétvége a múzeumban

A pünkösd sokrétű ünnep: nézzük, melyik múzeumban hogyan ünnepelhetünk!

Mennybemenetele előtt Krisztus 40 napig tanított a tanítványok körében, és közben ígéretet tett, hogy követői nemsokára Szentlélekkel kereszteltetnek meg – olvashatjuk az Apostolok Cselekedeteinek könyvében. Ez az ígéret teljesedett be pünkösdkor. A tanítványok különböző nyelveken kezdtek el prédikálni, a hallgatóság pedig saját nyelvén értette őket. Jézus mennybemenetelét a húsvét utáni negyvenedik napon, áldozócsütörtökön, pünkösdöt az ötvenedik napon ünnepeljük. Maga a pünkösd kifejezés is a görög pentekosztész, azaz az ötvenedik szóból ered.
A középkorban a Szentlélek eljövetelét kürtszóval, harsonával jelképezték, manapság pedig az államilag garantált hosszú hétvége és fesztiválok, hagyományőrző programok jelzik, hogy eljött a kereszténység egyik legfontosabb ünnepének ideje. Mit jelent a jelenkor embere számára a pünkösd? Mire szeretne emlékezni, figyelni ezen az ünnepen?
A kérdés megválaszolásához most nem a múzeumok kiállításait, műtárgyait hívjuk segítségül, hanem körképünkben megnézzük, milyen programok közvetítik az egykori húsvét üzenetét.

Skanzen – sok nyelv, sok kultúra

Pünkösd ünnepén hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a szentlélek eljövetele a bábeli zűrzavar fölött aratott győzelem is. Az emberek egymás nyelvén kezdtek beszélni, saját nyelvükön értették a másik mondandóját. Van-e ennél szebb példázat a kulturális közeledésre?

A kétnapos múzeumi nagyrendezvényen az idelátogató több ezer érdeklődő személyes benyomást és közvetlen élményt szerezhet a szellemi kulturális örökség változatos megnyilvánulásairól, élőben találkozhat a kulturális sokszínűséget képviselő, legkiválóbb magyarországi és közép-európai közösségekkel, alkotókkal és hagyományőrzőkkel. A bemutatkozó közösségek házigazdaként várják a közönséget a Skanzen házaiban és portáin.
Itt lesznek a mesemondásban, táncban, éneklésben, hangszeres zenében, kézművességben kiemelkedő népművészet mesterei. Körtáncaikkal, díszes viseletükkel, sajátos babfőző technikájukkal és busómaszkfaragó hagyományukkal a mohácsi sokacok kápráztatják el a látogatókat. A halasi csipkevarró asszonyok titkos tudományukat mutatják be, a jellegzetes birkapörköltfőzés mikéntje élőben a karcagiaktól tanulható el. Főszerephez jutnak a mezőtúri fazekasság legjobb mesterei, a magyar solymászat képviselői és a matyó örökséget éltető hímzők, bútorfestők és a táncosok is. A kalocsai hímzés megint csak előtérbe kerül, ugyanis a hímzést és pingálást ma is gyakorló asszonyoktól eltanult vagy magunk által megkreált minták akár csodaszép selymen is díszeleghetnek, s a legjobbak talán még a „like” versenyen is indulhatnak. Ez utóbbi része a 21. századi designnal ihletett népművészeti programnak, hiszen a matyó és kalocsai minták testre, selyemre és ékszerre is kerülhetnek.
A találkozón a nyolc magyarországi elem mellett vendégül látják a căluşari rítustánc őrzőit Romániából, Horvátországból az isztriai kétszólamú éneklés, valamint Szlovákiából a fujara hangszer mestereit.

A tudásra szomjazók ismeretterjesztő előadást hallanak a matyó népművészetről, fotókiállítást látnak a szellemi örökségről, filmvetítésen ismerik meg az itt szereplő közösségek eredeti környezetét, hagyományuk eredetét is. A program vasárnapi sztárvendége Rutkai Bori és a Specko Jednow.

A szellemi kulturális örökség nemzetközi egyezményének magyarországi szakmai gazdája a Skanzen Szellemi Kulturális Örökség Igazgatósága. A látogatóknak szóló színes programok mellett a szakmabelieknek és a pünkösdkor bemutatkozó közösségek számára szombaton szakmai fórumot tartanak, amelyen külföldi és hazai szakemberek részvételével az örökségvédelem legjobb gyakorlatait és a megőrzés jó példáit mutatják be.

Pünkösdi néphagyományok

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark kétnapos ünnepén a pünkösdölés régi szokására emlékeztetnek, amikor a gyermekek „legszebb ruhájokba öltözvén házrul házra járnak és apró táncolások között énekelnek”. Itt látványos lovas virtuskodáson dől el, ki a legalkalmasabb a pünkösdi király címére. Mindkét napon kézművesvásár, látogatói próbák, ügyességi játékok, alföldi népzene és néptáncbemutatók színesítik a programkínálatot.

A keresztény ünnep

Szarvason pedig a Tessedik Sámuel Múzeum és A Manufakturális Szabó-Cipészműhely Múzeum hívogatja az érdeklődőket 2011. június 11-én 10 és 17 óra között, ahol a II. Pünkösdi kézműves bemutató keretében működés közben figyelhetik meg a felújított Szárazmalmot és tanulmányozhatják a manufakturális szabó- és cipészműhelyt. A magyarpolányi tájház színtén kézművesprogrammal hívogat.

A múzeumi programok bemutatása után még egyszer feltehetjük a kérdést: mit jelent a jelenkor embere számára a pünkösd? A válasz egyszerű: elsősorban a szellemi kulturális örökség ápolását. Ezen belül persze a válasz bőséges: saját kedvünk, ízlésünk szerint választhatunk, idén a hagyományok melyik rétegétre vagyunk kíváncsiak!