©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

Aki látni szeretné Hollandiát, annak itt a helye!

Szép tavaszi napon látogattunk el a Hollandia keleti határánál található városkába, ahol a sok látnivaló közül most a szabadtéri múzeumra esett a választásunk.A nap végén pedig megfogalmaztuk: erre kevés egy nap, ide vissza kell térni!

A honlap szerint, aki látni szeretné Hollandiát térben és időben, annak itt a helye. Ennek valóságáról szerettünk volna meg bizonyosodni. Mindemellett a  történelem iránt igen érdeklődő fiaim már napok óta megszállottként játszották a múzeum honlapján található csempészjátékot és kíváncsiak lettek a folytatásra is.

Az 1912 óta működő múzeum Hollandia minden tájáról gyűjti a jellegzetes épületeket, a hagyományos foglalkozások eszközeit és mindent, ami az egyes tájegységek lakóinak életmódjára jellemző. Jól megfér itt egymás mellett a hagyományos parasztház és a hetvenes években divatossá vált lakókocsi, a gőzgéppel üzemeltetett tejfeldolgozó sajtgyár és a gyarmatokról áttelepültek barakkjai, vagy a szélmalmok számtalan változata és az amszterdami városképet meghatározó jellegzetes házsor.

A múzeum célkitűzése, hogy ne csak ápolja a népi hagyományokat, tárgyi eszközöket, hanem kapcsolatot építsen a jelen és a múlt között a látogató aktív bevonásával. Mindemellett cél, hogy a holland történelem kánonját (a legfontosabb eseményeket összefoglaló örökséget) ápolják és népszerűsítsék. Az épületek nem másolatok, hanem az eredeti helyükről költöztették őket ide. Sokszor az eredeti tulajdonos ajánlotta fel az utód híján, vagy a modernebb konkurencia miatt bezárt üzem vagy bolt berendezését. Az egyes épületek történetét, funkcióját a bennük munkálkodó, többnyire önkéntesként dolgozók mutatják be, mesélik el az arra kíváncsi érdeklődőknek. Gyerekek és felnőttek számára egyaránt érdekes látni és kipróbálni például a kötélverést, papírmerítést, csónakkészítést vagy a sörfőzést.  A működő pékséggel, szatócsbolttal körülvett téren a gyerekek kedvükre játszhattak a régmúlt gyerekjátékaival is, a fűszerkertben pedig kedvükre kóstolgathattak. Aki megfárad, felszállhat a kis villamosra, mely körjáratban üzemel és több állomása van.

Nézelődés közben pedig csempésztünk és rettegtünk. Hollandia az I. világháborúban semleges állam, de a szomszédos Belgium megszállt terület volt. A dezertálókat, menekülőket és a csempészeket megállítandó a német hadsereg nagyfeszültség alá helyezett kerítésrendszert épített a két ország közé. Ez a “haláldrót” azonban nem állította meg a csempészeket. Azért, hogy a látogatók maguk is megtapasztalhassák a csempészet nehézségeit, veszélyeit, egy játékra lehet jelentkezni. Családonként csempészbandák alakulnak. A maximum 125 csapat jelentkezéskor egy-egy digitális pénztárcát kap egy kis összeggel, két óracsempészidőt és azt a feladatot, hogy a három depó között szappant, lisztet és petróleumot csempésszen anélkül, hogy a fináncok elkapnák és elkoboznák a csempészett dolgokat. A szerencsésen célba ért áruért jutalomcentek járnak, amelyekért több csempészni valót lehet vásárolni. Egy vidám pillanatban már mi felnőttek fejenként két marmonkanna petróleummal a hátizsákunkban bujkáltunk, a gyerekeink kabátzsebei pedig roskadoztak a lisztes zacskóktól és mosószappanoktól. Az itthoni játék során szerzett centek és a park különböző részein a témához kapcsolódó kérdésekre adott jó válaszokkal szerzett pontok is a digitális pénztárcánkba kerültek. A nyeremény a jó csapatmunka, a megszerzett tudás és a nap végén kihirdetett csapatrangsor volt.