©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

Uborkaszezon? Ugyan már! Legújabb kiállítások

Hiába tombol a nyár, a kurátorok nem pihennek. Friss kiállítások, innen is, onnan is!

Csontváry a Várba költözött

Megnyílt a Csontváry Kosztka Tivadar életművének nagy részét bemutató kiállítás a budai Várban vasárnap este. A nagyszabású kiállítás a festő születésének évfordulóján nyílt meg, a tavaly felújított Honvéd Főparancsnokság két szintjén, 17 teremben, egy bejárható útvonal mentén állítják ki Csontváry csaknem 100 festményét és grafikáját. A művek körülbelül 40 százaléka érkezett Pécsről, emellett kölcsönöztek képeket a Magyar Nemzeti Galériából és magángyűjtőktől is. A kiállításhoz számos kisfilm készült, a festő életművét interaktív felületek, Csontváry-szótár ismerteti, egy külön teremben pedig kortárs művészek Csontváry-reflexiói kaptak helyet. A tárlathoz reprezentatív angol-magyar katalógus, múzeumpedagógiai program és foglalkoztató füzet is készült, decemberben pedig a Magyar Nemzeti Galériával együttműködésben Csontváry-konferenciát is tartanak, melynek anyagából szintén kötet jelenik meg.

MTI Fotó: Balogh Zoltán

Két új kiállítás Szentendrén

A Ferenczy Múzeum két új kiállítást is nyitott Szentendrén az elmúlt héten. A város Fő terén, a Kereskedőház autentikus pincéjében végre betekinthetünk a település történetébe. A kiállítótérbe, a városhoz hasonlóan a HÉV-en - pontosabban annak történetén - keresztül vezet az út, hogy majd elvigyen bennünket a múlt legmélyebb rétegeibe. A kiállítás kurátora szakított a kronológiára épülő helytörténeti kiállítások hagyományával. Néhány meghatározó szempont mentén vezet bennünket, hogy kiderüljön, milyen sajátosságokat takar "Szentendre" neve valójában.
A helytörténeti kiállítás új kiállítótere mellett, a két éve átadott Pajor-kúria Barcsay-termében Vincze Ottó, szentendrei kortárs képzőművész tárlata is újdonság. Az Optimalizált távkapcsolat című kiállítás áttekintést nyújt a Munkácsy-díjas képzőművész grafikai munkásságáról. Igaz, a több mint 25 évet átölelő időszakban Vincze Ottó az installáció felé fordult, de helyspecifikus munkáiban folyamatosan szerepet kap a tér az alkotó a befogadó és a mű közötti viszony megkérdőjelezése. Grafikai munkássága a különálló műfaj ellenére szerves részévé vált Vincze Ottó művészetének, amelyben szintén végigkövethető a művészi szemléletmódjának változása.

Nádor Judit kerámikus és Bachman Zoltán építész életműve Pécsen

A csütörtökön elhunyt Bachman Zoltán építész életművét feldolgozó, grafikákat, modelleket, tanítványai munkáit bemutató kiállítás nyílt Pécsen pénteken. Bachman Zoltán munkásságának gerincét a műemléki feladatok adták. A pécsi ókeresztény emlékek közül elsőként a nyolcvanas években a pécsi Szent István téri mauzóleum és sírkamra rekonstrukcióját, később az ókeresztény sírokat korszerű építészeti eszközökkel bemutató Cella Septichorát és a hozzá kapcsolódó látogatóközpontot tervezte. Nagy szerepe volt abban, hogy a síremlék-együttes 2000-ben elnyerte a világörökségi címét. Az általa tervezett Pécsi Galériában nyílt kiállítás képet ad életművéről, az építészeti iskolájához kapcsolódó kör és a tanítványai építészeti munkásságáról is. Az anyag másik része főként az építészeti feladatokhoz kapcsolódó grafikákból készült válogatás.

A pécsi világörökségi helyszínek mellett az építész jelentős munkája a pécsi Káptalan utcában épült Dóm Múzeum, amely a székesegyház középkori kőfaragványainak ad otthont, míg az utóbbi évek legjelentősebb tervezése a Pécsi Tudományegyetem (PTE) beruházásaként megvalósult Szentágothai János Kutatóközpont épületegyüttese. Bachman Zoltánnak meghatározó szerepe volt abban, hogy a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán megindult építész képzés mára a Pécsi Tudományegyetem fakultásaként egyetemi szinten működik. Munkáját 1987-ben Ybl Miklós-díjjal, 2005-ben Kossuth-díjjal ismerték el, 2013-ban Prima Primissima Díjat, 2014-ben Nemzet Művésze díjat kapott, pályafutása során ezen kívül Steindl-, Pro Architectura-, Szent-Györgyi Albert- és Princz Gyula-díjban is részesült. Bachman Zoltánt életének 71. évében, türelemmel viselt, hosszan tartó, súlyos betegség után csütörtökön érte a halál.

Nem kellett a gyásszal szembenézni Nádor Judit, az államosítást követően a Zsolnay-gyárban alkotó pécsi keramikus életművét bemutató kiállítás megnyitóján. A kerámikus neve főként azon műgyűjtők számára ismerős, akik érdeklődnek a Zsolnay-gyár államosítás utáni művészeti törekvései iránt. A művész az 1960-as, 1970-es évek jellegzetes lakberendezési, formatervezési stílusát felhasználva a hiánygazdaság körülményei között meghonosította a modernizmus formavilágát az ipari formatervezés területén. A Zsolnay-gyárban Fekete János, Fürtös György, Gazder Antal, Török János mellett kiemelkedő szerep jutott Nádor Juditnak a termékek korszerű művészi arculatának megteremtésében.

1939-től 1989-ig a Nemzeti Múzeum kertjében

Az 1989 - a változások éve, Kelet-Közép-Európa útjain 1939-1989 című, a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében rendezett szabadtéri kiállítás részét képezi a rendszerváltás 25. évfordulója emlékére szervezett Szabadság Expressz nemzetközi társadalmi-oktatási projektnek, melynek keretében tavaly augusztusban és szeptemberben húsz európai fiatal - köztük egy magyar lány - egy Gdansktól Varsón, Budapesten, Temesváron, Pozsonyon és Prágán át Berlinig tartó vonatúton végigjárta a rendszerváltás főbb állomásait és helyszíneit, és találkozott az egykori sorsfordító események több főszereplőjével.

A kiállítás, amely eddig Berlinben, Brüsszelben és Varsóban volt megtekinthető, négynyelvű feliratokkal ellátott fotókon, dokumentumokon mutatja be a Lengyelország 1939-es hitleri lerohanásával kezdődő, a szabadsághoz vezető út főbb eseményeit és szereplőit. A budapesti megálló után a Szabadság Expressz folytatja útját további európai országokba.

MTI Fotó: Marjai János

Kecskemét Zalaegerszegen

Még tavaly, a Magyar Holokauszt Emlékév keretében indult el az a vándorkiállítás, melynek immáron 4. helyszíne a zalaegerszegi zsinagóga (korábban a Cifrapalotában, a budapesti Erdős Renée Házban és a győri neológ zsinagógában kialakított Vasilescu-gyűjteményben volt látható).  A tárlatot az azt összeállító és rendező ifj. Gyergyádesz László művészettörténész, a Kecskeméti Katona József Múzeum Képzőművészeti Gyűjteményének vezetője nyitotta meg és mutatta be a jelenlévőknek. A Megőrzött kulturális emlékeink a holokauszt után – A magyar zsidó képzőművészet a 20. század első felében c. tárlaton többek között Ámos Imre, Anna Margit, Czigány Dezső, Czóbel Béla, Farkas István, Fényes Adolf, Iványi Grünwald Béla, Perlrott Csaba Vilmos és Pór Bertalan képeivel találkozhatnak a nyár végéig Zalaegerszegen, a Városi Hangverseny és Kiállítóteremben