Mit várt Rákosi a nőktől? Nőnap az Emlékpontban
PROGRAMAJÁNLÓ
Hogyan alakult a rendszerváltást megelőző időkben a nők társadalomban betöltött szerepe Magyarországon?
| Magyar Múzeumok Online |
2016-03-07 12:50 |
Az Emlékpont konferenciatermében március 8-án, kedden 10 órától „Gyűrűs szép asszonyom, de gyönyörű vagy…” címmel Nagy Gyöngyi, az intézmény történésze rendhagyó óráján nemcsak a nemzetközi nőnap eredetét és történetét vázolja fel, hanem azt is igyekszik bemutatni, hogy a rendszerváltást megelőző időszakban hogyan alakult a nők társadalomban betöltött szerepe, és mindemellett szó lesz a korok női divatjáról is.
A nemzetközi nőnap első említését a forrásokban 1905. február 28-án találjuk, a helyszín Egyesült Államok. Itt a nők egyenlő választójogának kivívása érdekében 1910-től rendszeresen megtartották, amelyhez kapcsolódva kontinensükön a következő évben már Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban is szerveztek rendezvényeket. Oroszországban 1917. március 8-án nők tüntettek kenyérért és a békéért, ettől kezdve ezen a napon tartották a nőnapot. A nőnapot Szovjetunióban Sztálin tette hivatalossá, amelyről Magyarországon 1948 óta volt kötelező megemlékezni, nálunk a Rákosi- és Kádár érában a hatalom ünnepeként a nők tömegeit igyekeztek megnyerni.
A szocializmus idején a rendszer a nők munkába állását várta el, azonban a férfiakénál alacsonyabb bérért, miközben az anyaságot, mint a termelés és a békeharc részét határozták meg. A nőktől Rákosi Magyarországán elvárták, hogy dolgozzanak, hogy hozzanak a világra gyermeket, hogy szakképzettségük legyen vagy diplomát szerezzenek, és közben végezzék el a házimunkát, öltözzenek ízlésesen, divatosan, s emellett legyenek békeharcosok, valamint politikailag képzett, szocialista, internacionalista gondolkodásúak is.
