A japán sárkányoktól a magyar huszárig
PROGRAMAJÁNLÓ
Mint a tavaszi virágok, egymás után nyílnak az új időszaki kiállítások országszerte. A múzeumok többsége pedig a tárlatokhoz családi programokat, szakmai előadásokat is kínál a hétvégére.
| Magyar Múzeumok Online |
2016-05-06 18:52 |
Papírsárkányok Japánból
A veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban csütörtökön nyílt meg a Japán Alapítvány Budapesti Irodájának vándorkiállítása Papírsárkányok, pörgettyűk és babák Japánból címmel. A tárlat anyaga a régi japán hagyományokra visszatekintő, játékeszközöknek számító papírsárkányok és pörgettyűk, valamint a japán babakészítés remekeiből mutat be egyedülálló válogatást. A japán kultúra különleges tárgyait június közepéig tekinthetik meg az érdeklődők Veszprémben.
Kecskemét is kiállítja…
A KKJM Cifrapalota Kiállítóhelyén is új kiállítás nyílt a héten. A Magyar huszár című tárlat a magyar huszárság történetét mutatja be a 16. századtól. Láthatók itt a legfőbb huszárfegyver, a szablya típusai, egészen a 20. századig, kitérve a legénységi és a tiszti fegyverekre. A huszáregyenruhák, csákók, hímzett tarsolyok, tölténytáskák, a további fegyverek is igazi ritkaságnak számítanak. A kiállítási anyagot eredeti litográfiák teszik színessé. Ezek segítségével a harcokba és a huszárélet mindennapjaiba nyerhetünk betekintést.
A magyar huszárság kezdete a középkorra vezethető vissza. A 15. századtól harcoltak előbb a végvárakban, később Mátyás király reguláris hadseregében. Egész Európa megismerte a huszárokat, harci tetteikről legendák keringtek. Európa számos államában alakítottak magyar mintára huszáralakulatokat. A Rákóczi-szabadságharcban példásan helytálltak, a napóleoni háborúk idején Európa minden harcterén megjelentek a díszes egyenruhájú magyar lovas katonák. A szabadságharc legszívszorítóbb történetei fűződnek a sok száz kilométerről hazaszökő huszárokról. A hazaszeretet vezette őket, ezzel értek el bámulatos sikereket 1848–49-ben. Az első világháborúban az orosz fronton harcoltak a tőlük megszokott, és generációkon át örökített bátorsággal. A második világháborúval véget ért a huszárság története. A harckocsikkal és a repülőkkel már nem vehették fel a harcot, de az elődöktől örökölt virtussal és harci szellemmel mégis maradandót alkottak.
Minimállakhatás
Kuckó- és bunkerépítés, hátizsák (szét-)pakolás és makettkészítés várja a családokat a Kassák Múzeum Vízizrí című kiállításához kapcsolódva május 7-én 10–13 óra között. Bunkerépítés közben közösen gondolkodhatnak arról, mi az a legkisebb tér, amelyben otthont teremthetünk, mit jelent a minimállakhatás.
Egy profi hegymászó hátizsákjának tartalmát összevetve az első turistákéval, arra is keresik majd a választ, hogy korunk tárgyözönében melyek a legszükségesebb eszközök a túléléshez. Végül makett vagy kollázs formájában mindenki megtervezheti és berendezheti saját testre szabott lakóterét. A játékos foglalkozás alkalmat ad arra, hogy elgondolkodjunk természet és ember viszonyáról, a fenntarthatóság kérdéséről és az ember ökológiai rendszerben betöltött helyéről.
Ajánlott ruházat: játszóruha és kényelmes cipő. Óbuda Napja alkalmából a Kassák Múzeum kiállításai ezen a napon díjmentesen látogathatók, a részvétel a foglalkozáson óbudai lakosoknak ingyenes.
Tudós nők és traktoros lányok
Szintén családi napot rendeznek szombat délelőtt a Műszaki Tanulmánytárban, Nők a munkában, nők a tudományban címmel.
A rendezvényen a nőkép 20. századi változásán keresztül ismerkedhetnek meg a látogatók a Műszaki Tanulmánytár kiállításaival és különleges műtárgyaival, valamint a nők a tudomány és technika fejlődésében betöltött szerepével. Mit hozott az egyenjogúság, hogyan lett előbb az írógép, később a traktor is a nők munkaeszköze? Hogyan formálta a divatot a varrógépek megjelenése, vagy a kor szépségről alkotott képét az 1900-as évek hajszárítói, dauergépei? Ezúttal a múlt és a jövő női feltalálói, kutatói kerülnek a középpontba, a gyűjteményből pedig a 20. századi nőkép változásában szerepet játszó szépségipari és háztartási eszközök. A gyerekeket kipróbálható háztartási eszközök, múzeumpedagógiai műhely és érdekes műtárgyakat bemutató kultúrtörténeti tárlatvezetés várja.
Érdekességek, titkok a hódoltság kori éremleletekről
Hol és milyen éremleletek kerültek elő Baranya megyében? Hogyan rejtették el vész esetén az értékeket? A pécsi JPM Múzeum Galériában (Pécs, Káptalan utca 4.) szombat délután 16.30-kor Nagy Balázs tart előadást a „Nagyító alatt a pénz” – Érem- és kincsleletek Baranya megyében című kiállításhoz kapcsolódóan. Az előadás végén a résztvevők ez alkalommal kipróbálhatják az érempénz verést is, valódi verőtővel.
(s)
