A tisztes ipar

Kályhásmesterek a múzeumban

A győri Xántus János Múzeuma két, egymással összefüggő pályázatot valósított meg az elmúlt tanévben a Cserépkályha-történeti állandó kiállításban. A Fruhmann-ház az egykoron jó nevű kályhás dinasztia lakóépülete és műhelye volt, ma múzeum.

Cikk küldése

e-mail:

Iskolabarát oktatás a múzeumban

Iskolabarát oktatás és szakmunkára nevelés IKT-infrastruktúrával a győri Fruhmann kályhamúzeumban címmel a Xántus János Múzeum sikeresen pályázott a TIOP „Múzeumok iskolabarát fejlesztése és oktatási-képzési szerepének infrastrukturális erősítése” című felhívására. A Fruhmann-házban kialakított kályhamúzeum és műhely eddig is egyedülállónak számított a maga nemében. Az elnyert támogatásból lehetőség nyílt egy, a meglévő kiállítás koncepciójához igazodó oktatótér megvalósítására. A beruházás a kályhás és keramikus szakon tanuló diákok számára nyújt oktatóteret, a szakmatörténeti ismeretek élményszerű elsajátításán túl a csempegyártáshoz nélkülözhetetlen gipszformák tervezéséhez és gyártásához. Egyszerre tíz-tizenöt fő képzésére van mód az IKT-felszereltséggel. A stílustörténeti szempontból is érdekes plasztikus formák használata, az általuk létrehozható kompozíciók sokfélesége, a technika egyszerűsége, nemcsak a képzőművészet, az építőipar, vagy a kályhás szakma felnövekvő utánpótlásának nyújthat kivételes lehetőséget, hanem minden érdeklődő számára biztosítani tudja a kétkezi munka megélhető sikerének semmivel nem pótolható élményét.

Múzeumok mindenkinek

A Sárból várat – tűznek házat. Kreatív ipar és iskolabarát oktatás a győri Fruhmann-házban címmel megvalósuló projektünk, a TÁMOP Múzeumok Mindenkinek pályázati felhívására reagálva, a múzeumok sajátos adottságaiból fakadó ismeretek átadására dolgozott ki oktatási intézmények tanmenetébe beépíthető programokat. Az életkori sajátosságokat is figyelembe véve kialakított tematika a működő műhelyre és az eredeti tárgyak hitelességére támaszkodik, ezzel biztosítja a nagy múltú, ám még napjainkban is működő, megújuló, sőt ismét reneszánszát élő mesterség élményszerű elsajátítását. A muzeológusok és külső szakemberek bevonásával megvalósuló programok segítségével a 2010-11-es tanévben mintegy 350 diákot vezethettünk be a cserépkályhához kapcsolódó technika-, szakma- és művészettörténeti ismeretekbe, érintve napjaink energetikai és ökológiai problémáit is. A projekt keretében együttműködő hat oktatási intézmény pedagógusai módszertani segédletet, míg a diákok foglalkoztató füzeteket vehettek a kezükbe, melyekben a három választható foglalkozástípushoz találhattak jól illusztrált információkat, ötletes feladatokat. A legkisebbeket egy tíz alkalomból álló, egyenként hatvan perces manuális foglalkozás keretében vezettük be az agyagipar, ezen belül a csempegyártás rejtelmeibe.

Lehetőséget biztosítottunk még egy tömbösített tanórákból felépített múzeumi témanap választására is, ahol a nyílt és zárt tüzelőberendezések történeti fejlődését nyomon követve a korongolt bögreszemekből, majd rátétdíszes táblákból-, végül szériában gyártott csempékből épített kályhákig vizsgáltuk az egyes művészettörténeti korok stílusjegyeit is megőrző fűtőberendezéseket.

Természetesen a múzeumi témanap is tartalmazta a kétkezi munka, azaz a gipszformába préselt agyagformák előállításának megélhetőségét, de aki többre vágyott, a projekthét öt egymást követő napján élhette igazán ki tanulási vágyát és alkotói szabadságát. Elismert szakemberek irányításával gipszmodelleket készíthettek, csempemintákat tervezhettek, majd el is készíthették azokat.  A különböző technológiával megépített tüzelőberendezések kivitelezésében közreműködve egész a begyújtásig és a füstölgő kémény élményéig juthattak a diákok.

A projekthét utolsó napját a Sokoróalján található Táp község Zsellér-során szerveztük meg, ahol nemcsak a sármunkákhoz kínálkozott ideális környezet, de az itt fennmaradt ágasfás épületekben a nyílt- és zárt tüzelők több eredeti változatával is találkozhattak a résztvevők.

Közvetlen célja, a már meglévő kiállításhoz kapcsolódó oktatási-képzési szolgáltatások színvonalának emelése mellett a projekt a kiállítóhely látogatottságát is emelte, biztosítva az egykor Sabján Tibor által megálmodott kiállítási koncepció megújulását. A kályhától elindulva helytörténeti, céh- és ipartörténeti, művészettörténeti, néprajzi, energetikai és ökológiai ismeretek érintésével sikerült olyan komplex programot összeállítani, amely nem csupán a kályhás-fazekas szakmák iránt elkötelezetteket szólítja meg, de az építőipar és a képzőművészet, valamint a kétkezi munka rengeteg területére adaptálható tudást tesz elérhetővé.

A programok megvalósítását a TIOP-1.2.2-09/1-2010-0008 és a TÁMOP-3.2.8/10/B-2010-0003 pályázatok tették lehetővé.