Házak, babák, mackók, hidak, pásztorkutyák

Hétvégi programajánló Győrtől Fülekig

100 éves épületeit ünnepli Budapest, köztük az Ernst Múzeumét is. Ha mégis a szabadba vágynánk, a Mezőgazdasági Múzeumban öt nemzeti park életéből kapunk ízelítőt, sőt kóstolót. Győrben babák, Füleken neves történelmi személyek várják a látogatókat.

Cikk küldése

e-mail:

Családi detektívkaland a százéves Ernst Múzeumban

A Budapest100 a százéves budapesti épületek köszöntésére önkéntesek, lokálpatrióták és a házukat szerető lakók összefogásával szerveződő program, melynek elindítója az OSA Archívum, projektgazdája a KÉK – Kortárs Építészeti Központ. A most hétvégére tervezett programsorozat részeként az Ernst Lajos által megálmodott, Fodor Gyula tervezte hatalmas szecessziós épület első szintjén kialakított múzeum is megnyitja kapuit. Lechner Ödön kőpadjai, Rippl-Rónai nagy, színes üvegablakai illő és a művészettörténetről szavak nélkül is sokat mesélő tanúi a múltnak – s hogy azért a fátyol mégis fellebbenjen, még ha csak játékos formában is 100 év érdekességeiről, arról a centenáriumra emlékező programok gondoskodnak.

Akiket nemcsak az épületek érdekelnek, keresse fel a Mezőgazdasági Múzeum

Gyepekről az asztalra - „a tavaszi kihajtás" című programját.

A Tavasztól őszig magyar tájakon című ötalkalmas, a magyar tájakat és a hazai termékeket népszerűsítő, díjmentes programsorozat április 14-i nyitórendezvényére különleges felnőtt és gyermekprogramokkal készülnek a Mezőgazdasági Múzeumban: a végtelen legelők világával, a magányos, ám annál izgalmasabb pásztorélettel, a csikós, gulyás, juhász, kondás, kanász, csordás szavaink jelentésével és mögöttes tartalmával ismerkedhetnek meg a látogatók. Míg a gyermekek magyar pásztorkutyák társaságában csuhéjátékot készítenek és nemezelnek, a felnőttek a karikás ostor készítését figyelhetik meg, s közben a piactér finomságaiból válogathatnak.

Babák, mackók és vasútmodellek várják az érdeklődőket hazai és határon túli, köztük felvidéki és kárpátaljai készítők munkáiból

az idén már XVI. alkalommal megrendezett Baba- és játékkiállításon április 14-én Győrött a Zichy-palotában.  A bemutató a maga nemében egyedülálló az országban és nem csak a babázni szerető kislányoknak szól. A tárlaton felvonultatott mackók és a Märklin cég győri leányvállalatánál készült vasútmodellek bizonyára a fiúk érdeklődését is felkeltik majd.

A kiállításra meghívták a régi játékszerek másolatait előállító budapesti Játékszerek anno elnevezésű vállalkozást is, hogy a ma óvodásai, kisiskolásai megismerhessék azokat a játékokat, amelyekkel szüleik, nagyszüleik játszottak egykor.
Az eseményt összekapcsolták a babakészítési verseny eredményhirdetésével, amelyre a kiállítás megnyitóját megelőzően, április 13-án került sor a Xántus János Múzeum dísztermében. A témaválasztást ajánlásokkal igyekeztek megkönnyíteni a rendezők, így a Grimm-emlékév tiszteletére például mesefeldolgozásokat javasoltak a versenyzőknek, a népviselet kategóriában pedig a nyugat-dunántúli német népviselet megjelenítését állították középpontba.
A kiállítás április 26-ig látogatható.

Hidak Európa népei között

Ezzel a címmel nyílik a közép-európai történelem nemzeteket összekapcsoló alakjait bemutató kiállítás a szlovákiai Fülek Városi Honismereti Múzeumban április 14-én.

A kiállításon Szent Istvánnak, Salkaházi Sárának, Márton Áronnak, Szent Mártonnak, Szent Lászlónak, Portugáliai Szent Erzsébetnek, Kőrösi Csoma Sándornak és Bél Mátyásnak állítanak emléket, a tárlatot Lebó Ferenc győri szobrászművész érméi és domborművei egészítik ki. A megnyitót követően Stefan Hríb, a Tyzden című szlovák hetilap főszerkesztője és Lovász Attila, a Szlovák Rádió és Televízió nemzetiségi szerkesztőségeinek igazgatója beszélget a szlovák-magyar együttélés aspektusairól. A szinkrontolmácsolt programot követően Astor Piazzolla argentin tangói hangzanak el Tótin Katalin zongora- és Mészáros Melinda harmonikaművész előadásában. A rendezvény szervezője a Charta XXI Mozgalom, a Füleki Vármúzeum és a füleki Szülőföld Polgári Társulás, a kiállítás május 11-ig tekinthető meg.

Múzeumi tárlattá alakulva nyílt meg 1956 pincekórháza

Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) Markó utcai pincerendszerében április 12-én nyílt meg az új állandó tárlat. A Kresz Géza Mentőmúzeumhoz tartozó Pincekórház az 1956-os forradalom budapesti áldozatainak, valamint azoknak az életmentő hősöknek - mentőorvosoknak, mentőápolóknak, sofőröknek, civil önkénteseknek - korhű eszközökkel, életmentő jelenteket felvillantó installációkkal állít emléket, akik a sérülteket a mentőállomás pincéjében kialakított szükségkórházba szállították, ahol azonnali műtéttel sokak életét sikerült megmenteni.

A másfél hétig Budapest belvárosában működő Pincekórházat a kényszer szülte, mivel a kerületi kórházak megteltek és már nem tudták elhelyezni a sérülteket. A kiállításon már egy idealizált kórház látható, az eredeti koszos és pókhálós volt, de minden dolgozó emberfeletti teljesítményt nyújtott. Azokon a napokon több mint 20 ezer sérültet szállítottak el az állami egészségügyi intézményekbe, a mentőszolgálat alig 1000 mentődolgozóval és 500 kocsival dolgozott országszerte.

A folyamatosan növekvő beteglétszám és a helyszűke miatt a Pincekórház betegeit időről időre továbbszállították a különböző kórházakba. Október utolsó napjaiban tárgyalások kezdődtek a Mentőszolgálat főigazgatója és a Szobi utcai kórház vezetője között, melynek eredményeként a Pincekórházat kiürítették és átköltöztetették. A mentők átvehették az épületet, s így kialakult a Mentőkórház, mely Magyarországon a sürgősségi betegellátás csírája lett.